Krausz Ferenc az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a Müncheni Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára néhány hete vette át Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a nemzetközi Fejszál király-díjat az attofizika területén végzett kutatásaiért. A Németországban élő kísérleti fizikus munkáját már több jelentŐs díjjal és kitüntetéssel is elismerte a tudományos világ, hiszen kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, megalapozva az attofizika tudományát.
Boldog Ádám (LŐRINCZ MIKLÓS FELVÉTELE)
Nemrégiben jelentette be a NASA az 5000. exobolygó felfedezését. A más csillagok körül keringő planéták az egyik legizgalmasabb témája az égbolt tudományának, nem csoda, hogy sokan foglalkoznak vele. A csillaguk lakhatósági zónájában keringő kőzetbolygókat azonban kevesen kutatják, igaz nem sok ilyen égitestet ismerünk még, és ezekről sincs túl sok információnk.…
A Mars kutatásának alapvető kérdése, van-e folyékony víz a bolygón. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai a folyékony víz megjelenésének körülményeit modellezték a teljes marsfelszínre vonatkoztatva. Eredményeik nemrégiben még a napi hírekbe is bekerültek. Pál Bernadett az ELTE Fizika Doktori Iskola hallgatója, a CSFK tudományos segédmunkatársa nem csak aktív közreműködője…
A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex…
Aligha kell bizonygatni, mennyire fontos a földrengések helyének gyors és pontos meghatározása, ez azonban korántsem egyszerű feladat. Bondár István geofizikus neve világszerte ismert ebben a témában, hiszen az ő nevéhez fűződik a helymeghatározásra szolgáló eljárások legjobb változata. Az MTA CSFK Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tudományos tanácsadója évtizedekig dolgozott külföldön, néhány éve tért haza. Vele beszélgettünk…
A tüdődaganatok – függően a szövettani altípusuktól – az esetek 30–50 százalékában adnak agyi áttétet. Sokszor ez okozza az első tünetet vagy panaszt, ami a beteget orvoshoz viszi – mondja Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) Tumorbiológiai Osztályának főorvosa, aki a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) B-alprogramja keretében működő Agymetasztázis Kutatócsoporttal vizsgálja a tüdőrákos…
Mindig is érdekelte a fizika, gyerekkori kíváncsisága sokszor sarkallta a különféle műszaki eszközök szétszerelésére, hogy megismerje azok működési mechanizmusát. Sikerélményei hozzájárultak ahhoz, hogy az Ungvári Egyetem fizika szakára jelentkezzen. Később a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett doktori fokozatot, jelenleg pedig a MTA Wigner Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Központjában végez kutatásokat. Lapunk e heti számában Veres Miklóssal beszélgettünk.
Veres Miklós
–…
Lassan húsz éve dolgozik a Nyíregyházi Állatparkban. Osztályvezetői munkája mellett zoopedagógiai foglalkozásokat is vezet, néhány korábbi tanítványa ma már munkatársa. Úgy érzi, a Nyíregyházi Állatpark csapatában otthonra talált, hivatását nem cserélné semmi másra. E heti lapszámunkban Révészné Petró Zsuzsával beszélgetek munkájáról, pedagógiai tevékenységéről és a Jersey-ben folytatott tanulmányokról.
Révészné Petró Zsuzsa
– Hogyan lett tagja a Nyíregyházi…
A lemeztektonika elmélete szerint a Föld legkülső szilárd övezete, a litoszféra „úszik” az alatta lévő, képlékenyebb asztenoszférán. A magyarázattal nem lenne baj, de több mint 50 évvel a megszületése után is megoszlanak a vélemények arról, hogy a két réteg különbségét mi okozza. Pedig ez a határ alapvető szerepet játszik a kőzetlemezek mozgásában és hatással van…
Ahogy a Budapest–Nyíregyháza útvonalon végigmegy az autópályán, pontosan tudja, hogy milyen rétegek váltják egymást az autója alatt, és merre hullámzott valaha a Pannon-tenger. Magyar Imre geológus, a hazai késő miocén puhatestű fauna jelenlegi legalaposabb ismerője; több fajt is neveztek el róla. A puzzle szerelmese: szenvedélye az ősmaradványok kibontása a kőzetekből, a töredékek összeillesztése, majd számos…