Az évfordulós megemlékezések írásakor mindig akad egy-egy újabb nézőpont, így a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertről olvasva is egy új kép tárult elénk. Nem a tudományos kutató szakmai pályája, s nem a világfi temperamentumos élete vagy kalandos politikai ambíciója áll a könyv középpontjában, hanem a tudós töprengései a világ problémáin, kapcsolata hazájával, a korabeli Magyarországgal, a tudományos világgal, majd Amerikával.

Természetesen minden fontos életrajzi részlet elolvasható Rosta István professzor könnyen kézbe vehető kis könyvében, mely rengeteg forrásból táplálkozik. Az idézetek sokszínűen festik le, honnan jött, milyen volt a kor kulturális élete, mi segítette kutatásait a Nobel-díj eléréséhez, hogyan ünnepelte az ország és végül miért emigrált Amerikába. Persze a korabeli írások a mai olvasóknak csak Rosta professzor színes történeteibe ágyazva érthetők. Különösen izgalmas és tanulságos a Természettudományi Akadémia megalakulása és sorsa 1946-ban. Az amerikai évek összefoglalása azért is érdekes, mert meglepő, hogy a gazdag Egyesült Államokban milyen nehézséget jelentett számára egy alapkutatásokkal foglalkozó laboratóriumot létrehozni.

Fontos kiemelni, hogy a könyvben eredeti idézetek sokaságát olvashatjuk, s nem átfogalmazásokat. A források megjelölése ebben a műben nem csupán tudományos szempont: ez teszi lehetővé, hogy mindenki kedve szerint továbbléphessen Szent-Györgyi professzor sokszínű életét kutatva.

(Szent-Györgyi Albert. 2013. Medicina Kiadó, 112 oldal, 1700 forint)

KOLLÁNYI ÁGOSTON

2014/10