Juan Pujol Garcia nevét még azok sem nagyon ismerhetik, akik kedvelik a második világháborús kémtörténeteket, pedig egyike volt azoknak, akiknek rendkívüli szerepe volt a második világháború lefolyásában.
Garbo nyomára hosszas nyomozás után csak a nyolcvanas években akadt egy angol történész, s sikerült rávennie, hogy megírja visszaemlékezéseit. A híres kém, aki soha nem bukott le, visszaemlékezőként sem volt bőbeszédű, így A kém neve Garbo című kötetnek valójában két szerzője van, a visszaemlékező Juan Pujol Garcia mellett a történész, Nigel West, aki a történtek megértését könnyítő háttérinformációkkal szolgál, és történeti környezetbe helyezi a meghökkentő eseményeket.
A Spanyolországban született Garciát ugyanis szinte semmi nem determinálta arra, hogy a történelmet közvetlenül befolyásolhassa. Kamaszként megélte a spanyol polgárháborút, harcolt a köztársaságiak oldalán, ám kiábrándulva belőlük – és főként a mellettük álló szovjet politikából –, átállt Franco oldalára, akiről azonban az első pillanatban tudta, hogy őt sem fogja kedvelni. A polgárháború vége teljes kiábrándultságban érte, egyetlen célja volt csupán, valahogy elhagyni a lezárt Spanyolországot. Így keveredett Lisszabonba, ahol a második világháború borzalmas pusztításai és a németek céljai indították arra, hogy kémkedéssel segítse a szövetségeseket. Garcia ugyanis a sok ellenségeskedésből egyetlen alapvető tapasztalatot szűrt le: nem elfogadható, ha egyik ember el akarja nyomni a másikat. Jelentkezett hát az angoloknál, hogy kémkedni akar nekik – persze kinevették. Ezért hát jelentkezett a németeknél, akiknek Arabel néven hihető, ámde kitalált történeteket küldözgetett Portugáliából. Arabel egyre fontosabb lett a németeknek, s erre már felfigyeltek az angol fülelők is, így amikor Arabel jelentkezett náluk, őt már szívesen fogadták.
Valahogy így kezdődött a hihetetlen történet, amelynek csúcspontja a németek dezinformálása volt a D-napról, a normandiai partraszállásról. A nem létező sztorikat Garbo akkor már Tommy Harris segítségével ötlötte ki Angliában, a siker tehát Harris érdeme is. Egész ügynökhálózatot találtak ki, személyiséggel ruházták fel a fiktív ügynököket és küldözgettek a nevükben információkat a németeknek, a hálózat élén pedig Garcia, illetve Arabel-Garbo állt. Sok történész véli úgy, hogy nélküle nem sikerült volna a partraszállás, és a háború továbbhúzódott volna, óriási veszteségeket okozva a szembenálló feleknek.
Garbo nem várt elismerést, tartott viszont a bosszútól, ezért a háború után megrendezte saját halálát és Venezuelában telepedett le, ahol könyvesboltot nyitott. Itt találta meg Nigel West…
(A kém neve Garbo. Kossuth Kiadó, History-könyvek, 284 oldal, 2600 forint)
– J –
2013/51
