Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

0 items - 0Ft 0

Fizika

Megosztás Megosztás FacebookonMegosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Fizika

Fizika, a gondolkodás magasabb szintje – Interjú Czitrovszky Aladárral

Már iskolás korában kiemelkedő eredményeket ért el a matematika és fizika versenyeken. Mindig is érdekelték a természet jelenségei, az őt körülvevő környezet változásai és imádott kísérletezni. Egyszerre felvételizett a Zeneművészeti Főiskolára és a fizika szakra, amire még a gimnáziumi fizikatanárnője buzdította. Végül fizikus lett, ma pedig a Wigner Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója és…

2018.12.14.

Tovább olvasok

Csillagászat Fizika

Gravitációs hullámok hátán a csillagok között – Interjú Kocsis Bencével

A gravitációs hullámok közvetlen észlelése a tudomány legnagyobb teljesítményei közé tartozik. Kocsis Bence asztrofizikus, az Európai Kutatási Tanács legrangosabb kutatási támogatásával, az ERC Starting Granttel tért haza Amerikából az ELTE Atomfizikai Tanszékére, ahol egy új nemzetközi asztrofizikai kutatócsoportot alapított. A gravitációshullám-észlelések asztrofizikai értelmezésével foglalkoznak. Vizsgálataik alapján a közeljövőben szupermasszív fekete lyukakat is ki lehet majd…

2017.10.11.

Tovább olvasok

A hét kutatója Csillagászat Fizika Földtudomány

Adatok égen és földön – Interjú Csabai Istvánnal

A mindent elöntő adatáradat, a „big data” napjaink egyik legnagyobb kihívása. Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének munkatársa úgy véli, a rengeteg adat nem csak problémát, hanem nagy lehetőséget is jelent. Megfelelő kezelése, felhasználása hozhatja el a tudomány aranykorát, és teszi majd lehetővé olyan bonyolult rendszerek megértését, mint az élet, a világmindenség…

2017.10.03.

Tovább olvasok

A hét kutatója Csillagászat Fizika Űrkutatás

Gravitációshullám-kutatás Európában – Interjú Vasúth Mátyással

A tavalyi esztendő legnagyobb tudományos szenzációját a gravitációs hullámok felfedezése jelentette. A történelmi eredményt az USA-ban működő LIGO berendezéssel érték el. Erről többször írtunk lapunkban is. Nemrégiben fejeződött be az európai detektor, a Virgo fejlesztése, a múlt héten pedig újabb észlelést jelentettek be a szakemberek. Vasúth Mátyással (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) a magyar Virgo-csoport vezetőjével…

2017.09.29.

Tovább olvasok

Fizika Földtudomány Környezetvédelem Meteorológia

Gyöngyházfényű színkoktél – Pillantás a sztratoszférába

A sztratoszféra különleges felhői főként a sarkvidékek környékének ritka téli látványosságai közé tartoznak, így rendkívül meglepő, hogy idén először hazánkból is megfigyelhetők voltak. Megpillantásuk életre szóló élményt nyújt, ám egyes típusaik összetett kémiai reakciók révén az ózonréteg elvékonyodásához is hozzájárulnak. Gyöngyházfényű felhők 2016. február 2-án Skóciában (Fergus Murray felvétele, http://oolong.co.uk). II. típus, kiterjedése: 3,63 millió…

2017.09.15.

Tovább olvasok

Fizika Földtudomány Környezetvédelem Meteorológia Műszaki tudományok Űrkutatás

Rejtett összefüggések a klímaváltozással – Ultraibolya-sugárzás és ózonréteg

Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium…

2017.09.06.

Tovább olvasok

A hét kutatója Fizika Kémia

Energiaszintek szigetei és hálózatai – Interjú Császár Attilával

Vannak-e a Földön kívüli életnek általunk észlelhető jelei? Hogyan tudjuk megérteni a földi klíma múltbéli és jövőbeni változásait? Ezen és hasonlóan alapvető fontosságú természettudományos kérdések megválaszolásában nélkülözhetetlenek a színképek. A színképelemzést kapcsolta össze a hálózatelmélettel Császár Attila, az elméleti kémia egyik nemzetközileg is elismert, kiemelkedő kutatója, az MTA–ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport vezetője, aki idén…

2017.08.28.

Tovább olvasok

A hét kutatója Fizika

Kihívások a fúziós energiatermelésben – Interjú Pokol Gergővel

„A fúziós energiafelszabadítás megvalósítása mindenesetre – bátran állíthatjuk – egyszersmindenkorra megoldaná az emberiség energiagondját;...” Ezt írta Simonyi Károly – még 1959-ben! A 100 esztendővel ezelőtt született tudós tiszteletére az MTA Székházában tudományos ülést rendeztek, ahol Pokol Gergő fizikus előadásában azokat a kihívásokat ismertette, amikkel meg kell küzdeni a kutatóknak ahhoz, hogy egyszer valóban fúziós energiaforráshoz…

2017.08.17.

Tovább olvasok

Fizika

Lyukas világ és a bombázó neutronok – Akit az Élet és Tudomány vezetett kutatói pályára

Az Atomki kutatójaként a szén urántartalmának vizsgálatától indult, majd némi neutrongenerátorral kapcsolatos kaland után az atommag kutatásánál kötött ki Angeli István, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora, aki élete egyik meghatározó élményeként tartja számon azt a több mint hetven évvel ezelőtti napot, amikor lapunkkal először találkozott. Az Élet és Tudomány egyik első olvasójával, terjesztőjével és kritikusával…

2017.08.17.

Tovább olvasok

A hét kutatója Fizika Műszaki tudományok

Részecskék kis- és nagyenergiákon – Interjú Barna Dániellel

Barna Dániel neve két témával is bekerült nemrég a nemzetközi tudományos sajtóba. Részt vesz a következő, az LHC-nél is nagyobb energiákon működő gyorsító, az FCC megvalósításának első munkálataiban, és ő koordinálja a magyar részvételt ebben a programban. Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként társszerzője volt a Science című folyóiratban megjelent tanulmánynak, amely arról szólt, hogyan mérték meg…

2017.05.17.

Tovább olvasok