Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Csillagászat

A fedési kettőscsillagok reneszánsza – Interjú Borkovits Tamással

A fedési kettős és többszörös csillagrendszerek korábban nem tartoztak a legdivatosabb kutatási területek közé. Érdekes módon egy sokkal népszerűbb téma, az exobolygók keresése indította el a kutatások új forradalmát. Ezen objektumok segítségével az égbolt tudományának alapjait lehet megerősíteni, hiszen minden eddiginél pontosabban lehet meghatározni a csillagok szerkezetét, tömegét és más fontos paramétereit. Borkovits Tamás csillagász,…

Tovább olvasok

ALMÁ-val a csillagok körül – Interjú Kóspál Ágnessel

Az ALMA 54 darab 12 méter átmérőjű és 12 darab 7 méter átmérőjű mozgatható antennából álló rádiótávcső-rendszer a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méter magasságban. A legnagyobb földi rádióteleszkóppal sok egyéb mellett megfigyelhetők lesznek a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének részletei. Ebben a munkában vesz részt az MTA Lendület programja jóvoltából Kóspál Ágnes csillagász (MTA CSFK Csillagászati Intézet),…

Tovább olvasok

Gigantikus gammagyűrű az égbolton – Interjú Balázs Lajossal

A világegyetem legnagyobb méretű szabályos alakzatát fedezte fel nemrégiben Balázs Lajos tudományos tanácsadó (MTA CSFK) és az általa vezetett kutatócsoport. A kilenc gammakitörésből (GRB) álló gyűrű látszó átmérője 36 fok az égen, ami 72-szerese a teliholdénak. Valódi mérete 5 milliárd fényév, és 7 milliárd fényévre van tőlünk. A gammafelvillanások önmagukban is rendkívüli jelenségek, hiszen másodpercek…

Tovább olvasok

Harmadik helyen a Zselici Csillagoségbolt-park – A tudomány világa

Augusztusban egy angol turisztikai portál, a „Wanderlust travel magazine” összeállítást közölt Európa, USA és Kanada 13 legjobbnak tartott csillagoségbolt-parkjáról. Ezen a Zselic az előkelő harmadik helyen szerepel, és a Hortobágyi Csillagoségbolt-park is ott van a tizediken. Éppen tíz éve annak, hogy elindították a nemzetközi csillagoségbolt-park programot, mivel egyre jobban csökken az a terület, ahol a csillagos…

Tovább olvasok

Változást mutató forrás 8 GHz-es VLBA-képe. A kontúrok a teljes intenzitás, a színek pedig a polarizált intenzitás erősséget mutatják.

Miről mesélnek a galaxismagok? – Interjú Gabányi Krisztinával

Miről mesélnek a galaxismagok? Kevés olyan egzotikus égi objektum van, amely annyira izgatná az érdeklődők fantáziáját, mint a fekete lyukak és a kvazárok. Ilyen égitesteket vizsgál Gabányi Krisztina csillagász a FÖMI penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium munkacsoportjában. Az OTKA által támogatott programban a kutatók kontinenseken átívelő nagy bázisvonalú rádiótávcső-rendszerekkel is dolgoznak. Ezekkel jóval nagyobb felbontás érhető…

Tovább olvasok

A csillagok zenéjétől a csillagoségbolt-parkokig – Interjú Kolláth Zoltánnal

A Fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöttek volna létre. Vele beszélgettünk a részletekről. – Hogy miért foglalkozik…

Tovább olvasok

Energiatermelés egy üstökös felszínén – Interjú Szabó Józseffel

November közepén szállt le először ember alkotta eszköz egy üstökös felszínére. Bár a landolás nem a tervek szerint alakult, a szakemberek nem adták fel a reményt a folytatásra. A Rosetta-szonda leszállóegységének tápegységét a BME Űrkutató Csoportjában készítették. A rendkívül bonyolult szerkezetbe tízrétegű nyák-lemezt és több ezer alkatrészt építettek be. Ennek elkészítéséről és az űreszközök energiaellátásról,…

Tovább olvasok

A napszél (sárga) a földi mágneses tér (kék vonalak), a plazmaszféra (lila) és a sugárzási övek (világoskék)

Milyen lesz az űridőjárás? – A hét kutatója

Kevesen gondolnák, hogy az űridőjárás – ha közvetve is –, de hatással lehet hétköznapi életünkre. Gyakran használjuk az olyan, űreszközök nyújtotta lehetőségeket, mint a GPS, az internet vagy a televíziózás pedig ma már elképzelhetetlen műholdak nélkül. Nem csoda, hogy növekszik az érdeklődés az űreszközöket fenyegető kockázatok előrejelzése iránt. Hazánk kutatóinak vezető szerepük van ebben a…

Tovább olvasok

Interjú Szalai Tamással – Születés és pusztulás a csillagok világában

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem…

Tovább olvasok

Őrszem, az új Föld-megfigyelő – Első kézből

Az Európai Űrügynökség bejelentése alapján bárki ingyenesen hozzáférhet az új, közös európai műholdrendszer felvételeihez, bár a decemberi COPERNICUS Országfelmérés konferencián Budapesten már óvatosabban fogalmaztak: „ingyenesen, de legalábbis közel ingyen” lesznek elérhetőek ezek a földmegfigyelési adatok. Az új Sentinel („Őrszem”) műholdcsalád öt műholdcsoportra – küldetésre – osztható. A szárazföldi, tengeri és légköri megfigyelést a radar és…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/