A veszprémi Cserhát városrész sorsa hasonló volt a budai Tabánéhoz: girbe-gurba utcácskáit, s egy-két elegáns sétaterét egy hirtelen központi akarat az 1960-as évek közepén gyakorlatilag teljesen eltörölte a föld színéről, hogy egyetlen gesztussal átadja a helyet a modern világnak. A történelem kereke ma már nem forgatható vissza. Az egykori iparos és kereskedő városrész társadalma felbomlott, a helyén létrejött lakótelepen is felnőtt egy generáció. Egy sok átalakításon, romboláson és újjáépítésen átesett városrész múltjának modellértékű feldolgozása ez a veszprémi Cserhát-hegy történetét bemutató, archív fotókkal gazdagon illusztrált album.

A kötet fő célja, hogy fotók és visszaemlékezések segítségével megismertesse a Cserhát múltját, évszázadok alatt szervesen kialakult településszerkezetét, az itt otthonra talált iparoscsaládok életét, társadalmi kapcsolatait. A könyvben helytörténeti kutatók, muzeológusok, könyvtárosok, közgyűjteményi munkatársak tanulmányai, előadásanyagai kaptak helyet. A fotók segítségével teljes egészében rekonstruálni lehet az egykori utcák 1966 előtti állapotát. A 280 oldalas és 250 képet tartalmazó könyv első, bemutatkozó példánya annak a sorozatnak, amely a jövőben Veszprém többi történelmi városrészének múltját kívánja feldolgozni.

A sorozatot indító kötetnek a 2012–13. évi újabb veszprémi városközpont-átalakítások adják az apropóját, hiszen rövid időn belül a jelenlegi, elismerésekkel és kritikákkal is bőven kísért településrendezés már a második nagyszabású átépítés e negyedben. Ennek kapcsán a „régi Cserhát” ismét az érdeklődés homlokterébe került, s nemcsak a veszprémiek, hanem a városépítészet iránt általában érdeklődők számára is.

A kötet rendhagyó útikönyvként, utcáról utcára haladva mutatja be a Cserhát történetileg kialakult utca- és telekszerkezetét, benne a családok életét, amit a szocialista városépítészet az 1960-as évek végén a lakótelepek megépülésével szinte teljesen megsemmisített. A régi városrész emlékét őrző olvasók büszkén tekinthetnek vissza azokra a valamikor itt élt iparos dinasztiákra, akik mesterségüket vagy legalább annak hírét apáról fiúra átadva máig is megőrizték. A városrész lebontása és modern átalakítása mély nyomott hagyott az itt élő generációkban, családokban. Negyven év után is nosztalgiával gondolnak az egykori házakra, a terekre, a zegzugos, kanyargó utcákban a földből ki sem látszó földszintes kis viskókra, a Cserhát dombjára, a természeti értékekre.

A kötet gondos szerkesztése Márkusné Vörös Hajnalka, a VeML főlevéltárosa, igazgatóhelyettese munkájának érdeme.

(Cserhát. 2013. Kiadta a Veszprém megyei Levéltár; megvásárolható a levéltár nyitvatartási idejében és címén: Veszprém, Török Ignác u. 1.)

J. B. – G. Á.

2014/3