Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Az átváltozás mestere – A pókhálóslepke életmeneti kutatása

A pókhálóslepke nemcsak látványos megjelenése miatt figyelemre méltó: fontos beporzó rovar, amely aktívan részt vesz a virágos növények ökológiai kapcsolatainak fenntartásában. A mezőszegélyek, erdei utak és tisztások mentén megjelenő példányai élettel és színnel töltik meg a környezetet – legyen szó a tavasz friss zöldjéről vagy a nyár meleg fényéről. Jelenléte a változó évszakok hangulatának szinte észrevétlen, mégis meghatározó kísérője: egy apró, de jelentős szereplője a hazai ökoszisztémáknak.

Read more

Biztonságos-e rovart enni? – Élelmiszerlánc-tudományok

Az élelmiszerlánc-tudomány a termeléstől a fogyasztásig vizsgálja az élelmiszerek útját, a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat, lehetőségeket, társadalmi megítélést és ezek összefüggéseit. Magyarországon az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete meghatározó szerepet játszik e terület kutatásában, különösen az olyan új élelmiszerek, mint például a rovaralapú termékek fogyasztói elfogadottságának, biztonságának és szabályozási kérdéseinek feltárásában. Keresztelő Szent Jánosról gyakran egy különös…

Read more

Otthona a holtfa – Az év rovara: a havasi cincér

A Magyar Rovartani Társaság internetes szavazásán fölényes többséggel nyert a havasi cincér (Rosalia alpina), így ez a faj lett 2019 rovara. Két vetélytársával – a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával – együtt közösségi jelentőségű faj, vagyis szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein.   Az élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő következő országjelentés (amelyben a közösségi jelentőségű…

Read more

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Szöcskék, sáskák, tücskök – Interjú Szövényi Gergellyel

Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa, Szövényi Gergely számos magyarországi, Kárpát-medencei és balkáni helyszínen végez terepmunkát: a szöcskék, sáskák és tücskök, vagyis az egyenesszárnyúak elterjedését, számosságát és környezetükkel való kapcsolatát vizsgálja. Adatai fontos információkkal alapozzák meg a természetvédelem munkáját. Nem véletlen tehát, hogy ő is részt vett a rendszertani csoport európai Vörös Listájának elkészítésében.       (BAJOMI…

Read more

 Pompás díszbogár (A SZERZŐ  FELVÉTELEI)

Bogárbehemótok és emblematikus endemizmusok – A mehádiai tapogatósbogár földjén

Herkulesfürdő, azaz Băile Herculane és környéke már az ókorban népszerű gyógyfürdőhely volt, igazán közkedveltté azonban az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt vált. Akkortól kezdve viszont a pihenni és gyógyulni vágyók mellett akadtak, akik egészen más céllal érkeztek ide.     A Domogled Herkulesfürdő felett   A Déli-Kárpátok elvégződésében, az egykori Krassó-Szörény vármegye délkeleti sarkában elterülő település varázslatos környezete, gyógyhatású termálforrásai és…

Read more

Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról – Csíkos veszélyforrások?

Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Né­­melyik hatlábút örömmel fo­gad­unk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még…

Read more

Platánfa csipkéspoloska

Poloskák, mindenütt! – Reflektorfényben

Idén nagyon sok telefon és e-mail érkezik e nem túl népszerű rovarok miatt a szerkesztőségbe is és hozzánk is, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Mindenki azt kérdi: milyen poloska ez, amiből idén olyan rettentő sok van? Nyugati levéllábú poloska Nagyon nehéz a bevezetőben szereplő kérdésre válaszolni, pedig nem sok fajról lehet szó. A kérdezők zöme ugyanis azt felismeri,…

Read more

lapos kékfutrinka (Carabus intricatus)

A lapos kékfutrinka

A hazai futóbogarak közül a lapos kékfutrinka (Carabus intricatus) az egyik legszebb hazai fajunk. A hazai futóbogarak jellegzetes képviselői a nagyfutrinkák, melyeknek 27 faja és számos alfaja él nálunk. Egyes fajaik csak az ország bizonyos részein, például a Soproni- vagy a Zempléni-hegységben fordulnak elő, míg mások nagyobb elterjedésűek, és a számukra alkalmas élőhelyeken országszerte megtalálhatók. Többnyire…

Read more

A látványos cédrus-díszbogár a cédrusok lombkoronaszintjén

Libanon hatlábúinak nyomában – Tengerparttól a hófoltokig

A bejrúti repülőtér biztonsági emberei a bőröndök kinyitásakor értetlenül néznek. Ez meg mi? – kérdezik tört angolsággal a több kilós, fával töltött, átlátszó zacskókat bökdösve. Cincérlárvákkal fertőzött csüdfűágak – felelem, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Némi magyarázkodás és a kihozatali engedélyek ellenőrzése után már haladhatunk is tovább Budapest felé, és végre megnyugszom, nem…

Read more

(POTYÓ IMRE FELVÉTELE)

Életmentő fénycsapdák – Dunavirág-kutatás

Késő nyári alkony a Dunánál. Fehér kérészek sora tűnik fel a víz felett, kezdődik a dunavirágzás. A szárnyas rovarok légtánca igazi kuriózum, kérészéletükre azonban egy közelmúltban felfedezett „fényes” probléma vet árnyékot: a kivilágított hidak összetett ökológiai fénycsapdaként működnek, e hatás csökkentésére azonban vannak erőfeszítések. Kutyaharapást szőrével, azaz a fénysorompó segíthet a dunavirágok védelmében. Közismert, hogy a…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/