Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

A slapaj és a hír értéke – Nyelv és Élet

Bő száz esztendeje Magyarországon 1878 napilap volt, ebből 39 Budapesten jelent meg, míg Londonban ekkor csupán 29, Bécsben 24. Gondolhatni, mekkora verseny volt a szerkesztőségek között. Képzett és képzetlen tudósítók mindenféle témakörben igyekeztek megírni – mégpedig minél érdekfeszítőbben – a legfrissebb híreket. A tulajdonosok, szerkesztők fizetés nélküli, fiatal gyakornokokat is szalajtottak mindenfelé. Ők voltak a slapajok,…

Tovább olvasok

Régi és modern betegségneveink – Húzza össze a görcs! Vagy a Pickwick-szindróma?

Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása. A korai betegségneveket…

Tovább olvasok

Gasztroblog udmurtul, chat manysiul – Számítógépes alkalmazások a finnugor nyelvekért

Az oroszországi finnugor nyelvek nevének hallatán legtöbben az iskolai tankönyvek pár soros ismertetéseire, egy-két népdalra, néhány rokon szóra és a kissé életszerűtlen példamondatokra, kis lélekszámú, halászatból–vadászatból élő természeti népekre emlékeznek vissza. Ha pedig az e nyelveket beszélő népeket kutató tudósokról esik említés, embertelen körülmények között, korszerűtlen eszközökkel végzett heroikus munkára asszociálnak. Bár ez a kép…

Tovább olvasok

A juhok szigete – Nyelvében él a feröeri nemzet

Amikor véget ér egyes ritka nyelvet beszélők utolsó tagjainak földi pályafutása, velük együtt anyanyelvük is kihal. Ellenkező folyamatra, egy régóta létező nyelv államnyelvvé válására alig van példa – különösen úgy, hogy e nép nem alkot szuverén államot. E kevés kivétel közé tartozik az összesen ötven–hatvanezer embert számláló feröeri közösség, amely a XX. század derekán államnyelvvé…

Tovább olvasok

Halandzsa és obszcenitás – A gyermekkiszámolók nemzetközi rokonsága

A gyermekkiszámolók kiterjedt nemzetközi rokonságára, mely feltűnően sok konkrét egyezést is tartalmaz, hamar felfigyeltek a kutatók. A kiolvasóversek világszerte ismertek, s a szövegek fő jellemzői – az erőteljes ritmus, mely az élőbeszédben használatos hangsúlyozást felülírja, a sorszámnevek, illetve az értelmetlen szavak, halandzsaszövegek gyakori használata – mellett sokszor még tematikájuk is nemzetközi. A szövegvándorlások és a konkrét…

Tovább olvasok

Izé – A szó, amivel minden megmagyarázható

Mindennapi beszédünk során önkéntelenül is nagyon sok töltelékszót használunk, annak ellenére, hogy ez ellentmond a szép és helyes beszédről alkotott eszményképünknek. A nyelvi babonákkal és sztereotípiákkal foglalkozó kutatások rámutattak arra, hogy a naiv beszélők számára a nyelvhelyesség eszményének érvényesítése egyet jelent egyes jelenségek pellengérre állításával, illetőleg kényszeres elkerülésével. Ezen nyelvi jelenségek közé tartoznak a töltelékszavak…

Tovább olvasok

Netes Mikes – Műsfél millió törökországi szó

Az írói szótár előzményének a konkordanciát és a glosszáriumot tekintjük, melyek gyökerei az ókorig vezethetők vissza. A konkordancia a szövegbeli tájékozódást és keresést tette lehetővé, a glosszárium az értelmezést segítette. E két műfaj ötvöződése – kiegészülve a grammatikai és a tárgyi-kulturális szempontokkal – eredményezte a mai értelemben vett írói szótártípus kialakulását. S ez vezetett el…

Tovább olvasok

XIX. századi ábrázolások a Vasárnapi Újságból, korabeli képaláírása alapján: az oláh népviseletről

Szilágysági szimmetriák – Magyar-román együttélés

Korunkban a különböző nemzetiségek, etnikumok együttélése gyakran konfliktusokkal terhelt, melynek oka, hogy a különböző kultúrájú, nyelvű népcsoportok általában a másik csoport ellenében, annak kárára igyekeznek kialakítani saját identitásukat. Emiatt gyakran nem a kooperáció kerül előtérbe, melynek során az eltérő nemzetiségű közösségek saját kulturális jegyeiket megtartva, ugyanakkor a másikkal együttműködve igyekeznek együtt élni, hanem a másik…

Tovább olvasok

Selfie és a nyelvészet – Az év szava

Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is? A selfie kifejezést választották az év szavának 2013-ban az Oxford…

Tovább olvasok

A kétnyelvűség előnyei – Könyvtermés

Több út vezet a kétnyelvűséghez, s a második nyelv elsajátításának is több elmélete van. Az identitáshipotézis szerint a második nyelv elsajátítása az elsőéhez hasonló. A kontrasztivitás hipotézise a két nyelv hasonlóságát és különbözőségét mérlegeli. Újabban előtérbe kerültek a két nyelv közötti „köztes nyelveket” feltételező elméletek is. Kötetünk szerzője, Klein Ágnes legbehatóbban a Tolna megyei…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/