Tag: nyelv

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

A derűs ember, a nemzet sztárnyelvésze – GRÉTSY LÁSZLÓ (1932–2024)

A 2024. január 21-én, 92. életévében elhunyt Grétsy László tanár úr 70 esztendőn át szolgálta a hazai nyelvtudományt és nyelvművelést. Az ország legismertebb nyelvésze olyan életkedvvel és vitalitással dolgozott, hogy el sem hittük korát, és talán bele sem gondoltunk, hogy egyszer hírt kapunk haláláról. Négy nappal elhunyta előtt beszéltem vele: az Élet és Tudomány-beli rovatáról is szót váltottunk, hiszen felkérésére a tavaly óta szerzője vagyok a Nyelv és Életnek. Éppen magyar kultúra napi konferenciánk előtt, amelynek Ő lett volna díszvendége, tudtuk meg: elhunyt Grétsy László. Megrázó volt bejelentenem ezt az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösségének.

2024.02.02.

IT Társadalomtudomány

A slapaj és a hír értéke – Nyelv és Élet

Bő száz esztendeje Magyarországon 1878 napilap volt, ebből 39 Budapesten jelent meg, míg Londonban ekkor csupán 29, Bécsben 24. Gondolhatni, mekkora verseny volt a szerkesztőségek között. Képzett és képzetlen tudósítók mindenféle témakörben igyekeztek megírni – mégpedig minél érdekfeszítőbben – a legfrissebb híreket. A tulajdonosok, szerkesztők fizetés nélküli, fiatal gyakornokokat is szalajtottak mindenfelé. Ők voltak a slapajok,…

2017.10.03.

Orvosbiológia Történelem

Régi és modern betegségneveink – Húzza össze a görcs! Vagy a Pickwick-szindróma?

Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása. A korai betegségneveket…

2016.01.06.

Néprajz

Gasztroblog udmurtul, chat manysiul – Számítógépes alkalmazások a finnugor nyelvekért

Az oroszországi finnugor nyelvek nevének hallatán legtöbben az iskolai tankönyvek pár soros ismertetéseire, egy-két népdalra, néhány rokon szóra és a kissé életszerűtlen példamondatokra, kis lélekszámú, halászatból–vadászatból élő természeti népekre emlékeznek vissza. Ha pedig az e nyelveket beszélő népeket kutató tudósokról esik említés, embertelen körülmények között, korszerűtlen eszközökkel végzett heroikus munkára asszociálnak. Bár ez a kép…

2015.11.19.

Földrajz

A juhok szigete – Nyelvében él a feröeri nemzet

Amikor véget ér egyes ritka nyelvet beszélők utolsó tagjainak földi pályafutása, velük együtt anyanyelvük is kihal. Ellenkező folyamatra, egy régóta létező nyelv államnyelvvé válására alig van példa – különösen úgy, hogy e nép nem alkot szuverén államot. E kevés kivétel közé tartozik az összesen ötven–hatvanezer embert számláló feröeri közösség, amely a XX. század derekán államnyelvvé…

2015.11.18.

Társadalomtudomány

Halandzsa és obszcenitás – A gyermekkiszámolók nemzetközi rokonsága

A gyermekkiszámolók kiterjedt nemzetközi rokonságára, mely feltűnően sok konkrét egyezést is tartalmaz, hamar felfigyeltek a kutatók. A kiolvasóversek világszerte ismertek, s a szövegek fő jellemzői – az erőteljes ritmus, mely az élőbeszédben használatos hangsúlyozást felülírja, a sorszámnevek, illetve az értelmetlen szavak, halandzsaszövegek gyakori használata – mellett sokszor még tematikájuk is nemzetközi. A szövegvándorlások és a konkrét…

2015.06.18.

Társadalomtudomány

Izé – A szó, amivel minden megmagyarázható

Mindennapi beszédünk során önkéntelenül is nagyon sok töltelékszót használunk, annak ellenére, hogy ez ellentmond a szép és helyes beszédről alkotott eszményképünknek. A nyelvi babonákkal és sztereotípiákkal foglalkozó kutatások rámutattak arra, hogy a naiv beszélők számára a nyelvhelyesség eszményének érvényesítése egyet jelent egyes jelenségek pellengérre állításával, illetőleg kényszeres elkerülésével. Ezen nyelvi jelenségek közé tartoznak a töltelékszavak…

2015.03.16.

Társadalomtudomány

Netes Mikes – Műsfél millió törökországi szó

Az írói szótár előzményének a konkordanciát és a glosszáriumot tekintjük, melyek gyökerei az ókorig vezethetők vissza. A konkordancia a szövegbeli tájékozódást és keresést tette lehetővé, a glosszárium az értelmezést segítette. E két műfaj ötvöződése – kiegészülve a grammatikai és a tárgyi-kulturális szempontokkal – eredményezte a mai értelemben vett írói szótártípus kialakulását. S ez vezetett el…

2015.02.06.

XIX. századi ábrázolások a Vasárnapi Újságból, korabeli képaláírása alapján: az oláh népviseletről

Társadalomtudomány

Szilágysági szimmetriák – Magyar-román együttélés

Korunkban a különböző nemzetiségek, etnikumok együttélése gyakran konfliktusokkal terhelt, melynek oka, hogy a különböző kultúrájú, nyelvű népcsoportok általában a másik csoport ellenében, annak kárára igyekeznek kialakítani saját identitásukat. Emiatt gyakran nem a kooperáció kerül előtérbe, melynek során az eltérő nemzetiségű közösségek saját kulturális jegyeiket megtartva, ugyanakkor a másikkal együttműködve igyekeznek együtt élni, hanem a másik…

2015.01.13.

Társadalomtudomány

Selfie és a nyelvészet – Az év szava

Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is? A selfie kifejezést választották az év szavának 2013-ban az Oxford…

2014.06.27.