A globális klímaváltozás helyi hatásai az élet számos területét érintik, amire a gazdaságnak és a társadalomnak is fel kell készülnie. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) 2016 és 2020 között megvalósuló KlimAdat projekt keretében egy olyan mért és modellezett éghajlati adatokkal feltöltött adatbázist hoznak létre, ami segíti az éghajlatváltozás és hatásainak kutatását, így végső soron a…
Sok területen vizsgálták már az éghajlatváltozás következményeit, de a fertőzések, járványok terjedése eddig kevesebb figyelmet kapott. Ezt a témát kutatja Csima Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének munkatársa. Vele beszélgettünk a kutatások módszereiről, a kapott eredmények és előrejelzések megbízhatóságáról, és kitértünk arra is, milyen teendői vannak a szakmának és nekünk, hétköznapi embereknek a…
A világon elsőként vizsgálták laborban a klímaváltozást az ELTE Kármán Környezeti Áramlások Laboratóriumában, ahol egy 40 cm átmérőjű forgó hengerben több más oceanográfiai és légköri jelenséget is tudnak modellezni. Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjaként vesz részt ezekben a kísérletekben. Kutatásai fontosságát jelzi, hogy nemrég Junior Prima díjat kapott eddigi munkáiért. Beszélgetésünkből…
Magyari Enikő biológus, a földtudományok akadémiai doktora, az ELTE főmunkatársa, az MTA tudományos tanácsadója kapta idén a Magyar Felfedező Nagydíjat az őskörnyezetet elemző-feltáró munkájáért, valamint a paleobotanikában és paleo-ökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért. Az elismerést a Felfedezők Napján vehette át a szakember, aki a földtörténeti közelmúlt nyomait vizsgálja, ezen belül pedig főként a növénytakaró változásait…
Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium…
Hazánk cseppkövei nem csak turisztikai látványoságnak számítanak, hanem értékes információkat rejtenek a klímaváltozás vizsgálatához. Ezek kinyerése nem egyszerű, a barlangok átfogó vizsgálatától a cseppkövek több módszert alkalmazó elemzéséig terjed. Demény Attila akadémikus, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet igazgatója nemrég tartotta akadémiai székfoglalóját a cseppkövek klímakutatási szerepéről. Ebből az alkalomból beszélgettünk arról, milyen eredményekre…
Vannak-e a Földön kívüli életnek általunk észlelhető jelei? Hogyan tudjuk megérteni a földi klíma múltbéli és jövőbeni változásait? Ezen és hasonlóan alapvető fontosságú természettudományos kérdések megválaszolásában nélkülözhetetlenek a színképek. A színképelemzést kapcsolta össze a hálózatelmélettel Császár Attila, az elméleti kémia egyik nemzetközileg is elismert, kiemelkedő kutatója, az MTA–ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport vezetője, aki idén…
Ki ne szeretne végtelen hómezőkön, jéghegyek közt sétálni, totyogó pingvinek mellett? Nyáron, mikor a nap fénye szikrázik a fehér tájon és teljes csönd honol. Télen, mikor az örök éjszakában minden csillag egyesével látszik, vagy éppen a déli fény villódzik zöldesen. A hetedik kontinenst azonban nehéz megközelíteni és nehéz rajta életben maradni. Jelenleg kizárólag kutatócsoportok dolgoznak…
Nyáron gyakran figyelmeztetnek bennünket az ultraibolya sugárzás várható erősségére. Az UV-ról sokaknak az ózonlyuk és a klímaváltozás jut eszébe, nem is alaptalanul. Az Országos Meteorológia Szolgálat Marcell György Főobszervatóriumában is árgus szemekkel és precíz műszerekkel figyelik ezt a sugárzástartományt. Tóth Zoltán csillagász, meteorológus, a Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály munkatársa arról mesélt, hogyan és miért vizsgálják…