Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Révészné Petró Zsuzsa

Mindennap új élmények – Interjú Révészné Petró Zsuzsával

Lassan húsz éve dolgozik a Nyíregyházi Állatparkban. Osztályvezetői munkája mellett zoopedagógiai foglalkozásokat is vezet, néhány korábbi tanítványa ma már munkatársa. Úgy érzi, a Nyíregyházi Állatpark csapatában otthonra talált, hivatását nem cserélné semmi másra. E heti lapszámunkban Révészné Petró Zsuzsával beszélgetek munkájáról, pedagógiai tevékenységéről és a Jersey-ben folytatott tanulmányokról.   Révészné Petró Zsuzsa   – Hogyan lett tagja a Nyíregyházi…

Tovább olvasok

Hogyan költöznek a gólyák? – Interjú Nagy Mátéval

Mindenki tapasztalta már, hogy egy költözés mennyi macerával jár, de mit szóljanak például a gólyák? Vonulásuk sok izgalmas kérdést vet fel, melyekre a német Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársai (is) keresik a válaszokat. Új, meglepő eredményeikről a Science-ben számoltak be nemrégiben. A hír több helyen megjelent a magyar sajtóban, ezért mi a kevésbé tárgyalt részletekről…

Tovább olvasok

Grolmusz Vince (ALBERT KRISZTIÁN FELVÉTELE)

A fehérjekutatók betanított segédje – Interjú Grolmusz Vincével

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói készítették el a SECLAF nevű fehérjeosztályozó eszközt, mely több mint 99 százalékos találati pontossággal osztályozza a fehérjeszekvenciákat. Ez azért szükséges, mert a szoftver az adatbázisok ismert funkciójú fehérjéit alapul véve betanítható arra, hogy a fehérjék aminosav-sorrendje alapján felismerje azok funkcióit; az ily módon betanított eszköz ezután a szekvencia alapján…

Tovább olvasok

Az Armadillo officinalis faj egyedei – a fotó az Isztria-félszigeten készült

Élőhely-minősítés ászkarákokkal – Interjú Hornung Erzsébettel

Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének egyetemi tanára ez év augusztusában munkatársaival megszervezte a Szárazföldi Ászkarákok Biológiájának 10. Nemzetközi Szimpóziumát. Ennek kapcsán mesélt az Élet és Tudománynak erről a nagyközönség számára kevéssé ismert, de a lebontó folyamatokban igen fontos rendszertani csoportról. A latinul Isopodának nevezett kis állatok kiváló példái a szárazföldhöz való alkalmazkodás megoldásainak.…

Tovább olvasok

 Izolált vesesejtek, zöld jelöli a Sigma-1 receptort, kék a sejtmagot

Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása – Interjú Fekete Andreával

A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni…

Tovább olvasok

Szokatlanul nagy méretű balánuszok a Maldív-szigetek mellől

Darwin kicsi barátja és a többiek – A fúró balánuszok titkos élete

1835-ben történt, hogy a fiatal Charles Darwin világkörüli útján, a chilei partok előtt egy furcsa lényre lett figyelmes, amely egy csigaházba fúrt apró lyukból integetett feléje. Az alig néhány milliméteres kicsi állatról Darwin hamar kiderítette, hogy a kacslábú rákokkal, azaz a balánuszokkal áll rokonságban. A balánuszok közismert állatok a tengerjáró népek körében: ezek azok a…

Tovább olvasok

Vízfelszínről ivó vízi denevér (Forrásy Csaba felvétele)

Hallhatatlan akadályok – Akusztikus tükrök, érzékelési csapdák és a denevérek

A denevérek hangvisszaverődés alapján történő tájékozódása és zsákmányszerzése régóta ismert jelenség. Azonban a természetes és városi környezetben számos olyan speciális hangvisszaverő felülettel is találkozhatnak, melyek becsaphatják – vagy éppen segíthetik – őket. Legrosszabb esetben az ember akaratán kívül akár a denevérek pusztulását okozhatja – és ez egyszerű fizikai törvények következménye.     Vízfelszínről ivó vízi denevér (Forrásy Csaba…

Tovább olvasok

(TOMPA MÓNIKA FELVÉTELE)

Inváziós fajok Magyarországon – Interjú Csiszár Ágnessel

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.   – Milyen definíciót használtak az „inváziós faj” szóra a mostani…

Tovább olvasok

Gombagenom és informatika – Interjú Imre Alexandrával

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és…

Tovább olvasok

Vadak és utak – Interjú Farkas Jánossal

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták,…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/