„…legalábbis ez áll a kövekbe vésve”. Így fejezi be David B. Norman legújabb magyarul is megjelent könyvét. A cambridgei Sedgwick Múzeum igazgatója, a világszerte elismert kutató és szakíró szerint a 225 és 65 millió évekkel ezelőtt élt dinoszauruszok „noha nem voltak tudatában – az általuk lakott világ uraivá váltak”. A Kis dinókönyv nagyoknak angol kiadása 2005-ben jelent meg a Very Short Introductions sorozat részeként az Oxford University Press kiadásában. A vájtfülűeknek és az érdeklődőknek egyaránt újdonságokat felmutató, több száz témát bemutató könyvsorozat a The Times ajánlása szerint is tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyeket „mindenkinek tudnia kellene”. David Norman könyvecskéjének magyar kiadása viszonylag gyorsan követte az alapmunkát. A néhány év késéssel az olvasó semmit sem veszített, hiszen az oxfordi kiadó ajánlása szerint a dinók népszerűsége végtelen.
Ugyanakkor mi igaz a Jurassic Parkból, a háromdimenziós animációkból? Misztifikált celebvilág? A választ az őslénytan kutatói tudják. Gyakran megkérdezik tőlük, hogy „Honnan tudják? Ki hiszi el? Mi a hasznom mindebből?” – és legfőképpen érzékenyen érinti a paleontológust, amikor elhangzik az utolsó hitetlenkedő mondat, miszerint nálunk ugye nincsenek őslények.
Őslények voltak, maradványaik nálunk is hegyeket alkotnak és még dinóink nagy része is ott lapul a kőzetekbe zárva. David Norman is vissza-visszatér az ember és az őslények mitologikus kapcsolatára, az első sárkánygyíkok történetére, és hosszasan elidőz kedvenc dinóinak, az Iguanodonoknak hányatott és tudományos hitvitáktól hangos átváltozásainál. Érdekes olvasmány – és első kézből! A tudománycsinálók hitelével meggyőzi az olvasót a dinók melegvérűségéről, a madarak dinoszauruszokhoz tartozásáról, a lábnyomok hasznosságáról, a lágy szövetek megmaradásáról és az immár két évtizede használt és egyre rafináltabb drága műszeres vizsgálatokról. Napjainkban az őslények biológiai jellegzetességei izotópok, háromdimenziós CT-k és a napi-heti életciklusokat kimutató módszerek nélkül nem lenne értelmezhető.
Minden kutató – főleg ha az illető anglofób vagy frankomán – elkerülhetetlenül beleesik a futottak még szemléletmódba, így Norman is, aki szerint volt „az 1920-as években egy erdélyi nemesember és paleontológus, Nopcsa Ferenc báró”, aki logikusan, de megalapozatlanul beszólt az Iguanodonok nemi kétalakúságának kérdésébe. Nopcsa – aki helyrerakta a londoni British Museumban kiállított dinó rosszul összeállított csontvázát – valószínűleg szintén észrevette volna, hogy az Archaeopteryx és a Compsognathus képaláírásai (13. és 14. ábra) felcserélődtek e kötet magyar kiadásában. Egyébként a téma iránt érdeklődők polcán megfér Lambrecht Kálmán és Tasnádi Kubacska András művei mellett David Normannak ez a negyedik magyarul megjelent dinókönyve.
(Kis dinókönyv nagyoknak. 2011. Typotex Kiadó, 236 oldal, 2500 forint)
KORDOS LÁSZLÓ
2014/4
