Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Fakéreg-kucsmagomba

Fakéreg-kucsmagomba – A hátlapon

A kéregmulccsal történő talajtakarás egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban, mivel megakadályozza a gyomosodását, óvja a földet a kiszáradástól, valamint dekorációnak sem utolsó. A bútor- és egyéb faipari gyártás hulladékából, a fenyőkéregből készült mulcson ilyenkor tavasszal, egy kiadós eső után különös alakú és sötét színű gomba, a fakéreg-kucsmagomba (Morchella importuna) jelenik meg. Fakéreg-kucsmagomba Már a fiatal, szürkés…

Tovább olvasok

Vetővirágmező

A hátlapon – Vetővirágmező

Vetővirágmező Több olyan növényfajt ismerünk, melyek a számukra kedvezőtlen időjárású – rendszerint száraz – években nem vagy csak igen szórványosan virágoznak, míg kedvező esetben tömegesen jelennek meg. Ilyen az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora) is. Az idei aszályos, forró nyarat augusztus második felében a Dunántúlon kiadós, többnyire csendes, áztató esőzések zárták le, ami kedvezett a későn nyíló…

Tovább olvasok

Otthona a holtfa – Az év rovara: a havasi cincér

A Magyar Rovartani Társaság internetes szavazásán fölényes többséggel nyert a havasi cincér (Rosalia alpina), így ez a faj lett 2019 rovara. Két vetélytársával – a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával – együtt közösségi jelentőségű faj, vagyis szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein.   Az élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő következő országjelentés (amelyben a közösségi jelentőségű…

Tovább olvasok

Kossuth hölgymál

Kossuth-hölgymál – A hátlapon

Egy terület növényvilágának legértékesebb elemei a kizárólag ott előforduló, bennszülött növények. Kevesen tudják, hogy van olyan növény, mely kizárólag fővárosunk területén, illetve annak közvetlen környezetében fordul csak elő. Alig ismerjük, védetté is csupán az utóbbi időben nyilvánították és nem kell gondolkodnunk azon, vajon hol láttunk korábban róla fotót, ugyanis a hátlapon látható az első nyomtatásban…

Tovább olvasok

Csempeszkopács középkori temploma – Három korszak stílusjegyei

Az Árpád-kori kis templom kiemelkedő helyet foglal el hazánk falusi templomépítészetében. A település Vas megye közepén helyezkedik el, mely az egykori Csempeszháza és Kopács összevonásával jött létre. Mint a falusi templomok legtöbbje, itt is egy kis magaslaton – mesterséges dombon – áll a szakrális épület, ezzel is jelezve Isten házának megkülönböztetett helyét. A templomot, más hasonló…

Tovább olvasok

Fakó lemezestapló

Fakó lemezestapló

A faanyagot lebontó taplófajok többségének termőrétege csöves szerkezetű. Lemezes termőrétegű taplókból kevés van, ezek közé tartozik a fakó lemezestapló (Lenzites betulina) is. Az oldalasan ülő termőtestek egyenként vagy kisebb csoportokban jelennek meg a faanyag felületén. A szívós állagú kalapok félkörösek, vese formájúak, felületük fehéres, szürke, krémszínű vagy világosbarnás, bársonyos-borostás bevonatú, körkörösen sávos, kissé barázdált. Idősebb korban…

Tovább olvasok

Óriás kutyatej

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert. Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több,…

Tovább olvasok

Hoodia gordonii

Hoodia gordonii

A fura nevű és kinézetű Hoodia gordonii a meténgfélék (Apo­cynaceae) családjának tagja, igen szúrós, levelek nélküli (törzs)szukkulens növény. Természetes előfordulása Dél-Afrika és Namíbia. Élőhelyei változatosak, megtalálhatók a szélsőségesen száraz sziklafelszínek lejtőin, a homokos folyómedrekben (Kalahári-sivatag) vagy a védelmet nyújtó szárazságkedvelő bokrok takarásában. Kimondottan széles elterjedésű faj, az extrém meleg (körülbelül 40 Celsius-fok) és a relatívan alacsony…

Tovább olvasok

A compó

A Magyar Haltani Társaság internetes közönségszavazásán ez alkalommal is három jelölt versengett az Év Hala címért. A versenyt a szavazatok több mint kétharmadával (68%) győzelmet arató compó nyerte. Második helyen a védett selymes durbincs végzett (24%), míg a gyorsabb folyószakaszok horgászhalaként számontartott márnának a harmadik hely jutott (18%). Különös, óarany vagy zöldes színben tündöklő, mással nehezen…

Tovább olvasok

Etióp farkas

Az etióp farkas vagy más néven kaber (Canis simensis) a mi aranysakálunknál valamivel nagyobb termetű, jellegzetesen vörösessárga bundájú állat. Megjelenése miatt régebben abesszin rókának is nevezték. A világ egyik legritkább, veszélyeztetett, a pesszimisták szerint kipusztulás előtt álló kutyaféléje. Kis elterjedési területű maradványfaj, mely egykor gyakori lehetett Afrika keleti részén, de a jégkorszakot követő felmelegedés és az…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/