Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Jebel Quidr

Ahol a hegynek neme van – Szaúd-Arábia ismeretlen földtani öröksége

Szaúd-Arábia fokozódó modernizálási folyamatát a poszt-olajidőszak utáni időkre való felkészülésnek tekinthetjük. Ennek fontos része lehet a kimondottan geológiai témájú turizmus, hiszen az „éppen” kinyíló Vörös-tenger és a sivatagi környezetből kiemelkedő, 500 millió évesnél is idősebb, prekambriumi kőzetek alkotta hegyláncok még a laikus látogató fantáziáját is megmozgatják, akárcsak Harrat Khaybar vulkánmezőjének fehér tufagyűrűi.   Az Arab-félsziget nyugati peremén,…

Tovább olvasok

 Korabeli festmény a Rózsaszín-teraszról Charles Blomfield (1848–1926) alkotásán

Hova lett a természeti csoda? – A Rózsaszín- és Fehér-teraszok legendája

A Rózsaszín- és Fehér-teraszok Új-Zéland legendákkal övezett természeti képződményeinek számítottak, ám a Tarawera-vulkán 1886. június 10-i kitörése után eltűntek. Meglétüket illetően az eseményt követő 131 év a találgatások, tudományos és féltudományos elméletek születésének időszaka volt. Boldog-boldogtalan, hol intenzívebben, hol kevésbé látványosan, újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy mi történhetett a teraszokkal, azok vagy azok…

Tovább olvasok

Tűzhányók a semmi közepén – A Wudalianchi-vulkánmező Kína határvidékén

Kína tűzhányói közül az egykori Mandzsúria területén található Wudalianchi-vulkánmezőn volt az egyik legfiatalabb kitörés alig 300 éve. A geoparkká minősített terület földtani értékei sok hasonlóságot mutatnak a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark értékeivel, mindkettő a monogenetikus vulkánmezők közé tartozik. Végeláthatatlan kukoricaföldek „vulkánőrséggel” Az Amur folyó mellékága, a Szungari partján elterülő több mint 4 milliós nagyvárostól, Harbintól majdnem 4…

Tovább olvasok

Rejtőzködő vulkánmezők – Az ismeretlen Belső-Mongólia

Ha a térképre tekintünk, egyértelműen látható, hogy Belső-Mongólia minden olyan jelentősebb geológiai nagyszerkezeti egységtől távol esik, melyek általában a vulkanizmus kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Több mint ezer kilométerre terül el a legközelebbi aktív lemezütközési fronttól: a Csendes-óceáni-lemeznek az Eurázsiai-lemez alá bukásához köthető, napjainkban is tevékeny vulkáni ívtől. Ez az aktív vulkánsor része a Csendes-óceáni tűzgyűrűnek, mely…

Tovább olvasok

A Tambora és a Somma-Vezúv kalderája azonos méretarányú domborzati modellen (FORRÁS: WWW.PATHEOS.COM, DAN PETERSON)

Tambora ,1815 és a nyár nélküli év – Egy földtörténeti méretű vulkánkitörés éghajlati hatásai

A Tambora tűzhányó neve valószínűleg inkább csak a vulkánokat kedvelő „vájtabb fülű” olvasónak cseng ismerősen. Hiszen a nagyközönség számára, ha vulkánkatasztrófákról van szó, Pompei (azaz a Vezúv) és a Krakatau híres kitörései abszolút elsőbbséget élveznek. Pedig utóbbiak mindegyikét, sőt kettejük mintegy „szorzatát” is a magáénak tudhatja az indonéziai Tambora robbanásos működése, amelynek idén van a…

Tovább olvasok

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül – Interjú Harangi Szabolccsal

Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/