Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
A most felszerelt védő fénysorompó feladata, hogy megakadályozza a kérészek hídra történő felrepülését (Fotó: Egri Ádám)

Kérészvédő fénysorompó – Első kézből

Az elmúlt évek óriási rajzásait követően már mind megismerkedhettünk a védett dunavirág (Ephoron virgo) nevével, amely több évtizedes szünet után 2012 óta gyönyörködtet újra tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. A megjelenése miatt fehér kérésznek is nevezett rovar mostani térhódítása azonban nem csak örömet, hanem korábban nem ismert természetvédelmi és közlekedésbiztonsági problémákat is okoz,…

Tovább olvasok

A mintaterületek nem csak erdőrezervátumok, de kultúrtájak, természet közeli állapotú gyepek, lápok, karsztos területek és bármely fontos élőhelyre jellemző területkijelöléssel megválaszthatók (INTERSPECT 2016).

Repülőgépes megfigyelőhálózat – Új eljárás a természetvédelem eszköztárában

A természetmegőrzés és a táj védelmének érdekében nélkülözhetetlen információk nagy része monitoring hálózatokból származik, amelyek kiegészítve egymást, képet adnak hazánk vegetációjának, táj és faunabeli sokféleségének alakulásáról. Az élőhelyek állapotát, a táj jellegét, a talaj tulajdonságait, és a biodiverzitás státuszát rögzítő adatbázisok különböző megközelítéssel kidolgozott vizsgálati rendszerek adataiból épülnek fel. Ezek az idősorok segítik a kutatókat…

Tovább olvasok

Vadak és utak – Interjú Farkas Jánossal

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták,…

Tovább olvasok

Lift helyett lépcső? – Interjú Kiss Ádámmal

Április 22 a Föld Napja, melynek során fákat ültetünk, egy-egy órára lekapcsolódik sok középület kivilágítása és számos, a környezet megőrzésére irányuló kezdeményezés alakul. De vajon elég mindez? Mit tehetünk, hogy fenntartható módon éljünk? Kiss Ádám magfizikussal, környezetfizikussal, az MTA doktorával, az ELTE Környezettudományi Centrumának korábbi igazgatójával beszélgettünk környezetünk fizikájáról.   – Mi a környezettudomány? – Az emberiség, emberi…

Tovább olvasok

A Braun-rózsa virága…

A csíranövénytől a száraz kóróig – Rózsa- és galagonya-gyűjtemény, új szempontok alapján

A biológiai sokféleség egyre szegényedik, az élőhelyük beszűkülése miatt naponta tűnnek el, pusztulnak ki fajok vagy akár teljes nemzetségek, családok. Hogy ne csak herbáriumokból, állatpreparátumok, illetve -csontvázak s majdan kövületeik alapján ismerhesse meg őket az utókor, minden kezdeményezés fontos missziónak számít, amely a megritkult, fokozottan veszélyeztetett fajok megmentéséért jött létre. Szép példája ennek az értékmentésnek…

Tovább olvasok

Északi elefántfókák kolóniája

Egy sikertörténet, baljós árnyakkal – Az északi elefántfóka esete a természetvédelemmel

A hatalmas méretű északi elefántfóka valaha olyan nagy számban élt, hogy zsírjára alapozva olajkinyerő és -feldolgozó üzemeket telepítettek Észak-Amerika nyugati partvidékén. A mértéktelen vadászat miatt 1884-re már kipusztultnak vélt emlős csodával határos módon mégsem tűnt el teljesen, s védetté nyilvánításának köszönhetően mára ismét népes, 170 ezres állományáról beszélhetünk. Az irtó hadjáratot túlélők alacsony egyedszáma miatt…

Tovább olvasok

Fotó: Bajomi Bálint

Ötven fontos kérdés – Interjú Mihók Barbarával

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Ter­mé­szet­védelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek? Fotó: Bajomi…

Tovább olvasok

Az év madara 2014-ben, a túzok – Európa legnagyobb madara

Az 1979-ben kezdődő év madara programban a túzok korábban, 1986-ban már szerepelt. Hazánk egyik legtevékenyebb természetvédelmi civil szerveződése, a 40 éve alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége a jubileumi évre való tekintettel az egyesület emblematikus madarát, a túzokot választotta ismét az év madarának. A túzokfélék családjába 23 faj tartozik, többségük Afrikában fordul elő. Néhány…

Tovább olvasok

Vissza a vadonba – Első kézből

Malajziai kis hotelszobám ajtaján hajnalban kopognak: Most kaptuk a hívást! – hallom Ikan, a Matang Orangután Rehabilitációs Centrum és Park fiatal munkatársának hangját – Negyven kilométerre Kuchingtól újabb kölyköt találtak az egyik falusi ültetvényes konyhájában, ketrecbe zárva. A csapat tizenöt perc múlva készen áll az indulásra. Ikan Baktiantoro, a vadvilág harcosainak vezetője, egyike azoknak az…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/