Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

A szupernóvák a vérünkben vannak – Interjú Vinkó Józseffel

Sokat köszönhetünk a szupernóváknak, sőt azt is mondhatnánk, a vérünkben vannak. A sokszoros naptömegű csillagok ugyanis életük végén óriási robbanásban szórják szét anyaguk nagy részét. Ekkor jönnek létre az olyan magasabb rendszámú elemek, mint például a vas, ami a vérünkben van. A Naprendszer keletkezését is egy ilyen robbanás lökéshulláma indította el. A szupernóvák kutatása a…

Tovább olvasok

Pillangó, pillancs, lepe – Mennyire hasonlítanak egymásra a magyar nyelvjárások?

Mint minden nyelv, a magyar is mutat területi jellegzetességeket, hangzásbeli, grammatikai vagy éppen a szókészletben jelentkező különbségeket az egyes régiók, települések nyelvhasználata között. A nyelv területi változatai a nyelvjárások. Az egyes nyelvjárások természetesen nem egymástól függetlenül léteznek, érintkeznek, hatnak egymásra, folyton változnak. A nyelvben lévő területi különbségekkel, illetve azok változásaival, társadalmi megítélésével foglalkozik a dialektológia…

Tovább olvasok

Csillagok Napfényben – Interjú Kővári Zsolttal

Az éjszakai égen látható csillagok még a legnagyobb távcsöveken keresztül is pontszerűek, így felszíni folyamataikat csak közvetett módon tudjuk vizsgálni. Szerencsére a legközelebbi csillag, a Nap részletesen tanulmányozható. Az itt szerzett ismereteket más csillagoknál is felhasználhatjuk, különösen igaz ez a napfoltokra és a hozzájuk kapcsolódó napaktivitási jelenségekre. A téma jelentőségét mutatja, hogy 2014 februárjától az…

Tovább olvasok

Hogyan védjük meg a radioaktív gyógyszermolekulát? – Önpusztító sugárzás

Napjainkban a komputertomográffal kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) az egyik legmodernebb, sebészeti beavatkozást nem igénylő diagnosztikai eljárás, amely még jóval a szervi elváltozások kialakulása előtt képes felismerni és helyileg behatárolni a rák kialakulásához vezető kóros folyamatokat. A vizsgálatok alkalmával túlnyomó részben egy speciális szénhidrátot juttatnak a testbe. Ez a radioaktív fluor-18 izotópot tartalmazó glükózmolekula (FDG), ami…

Tovább olvasok

A holtfa szerepe – Interjú Bölöni Jánossal

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról…

Tovább olvasok

Egymilliárd csillag nyomában – Interjú Szabados Lászlóval

Az Európai Űrügynökség egy hónapja, december 19-én elindított asztrometriai űrszondája, a Gaia öt év alatt egymilliárd csillag pozícióját fogja megmérni rendkívüli pontossággal. Erre azért van szükség, mert a csillagok fizikai tulajdonságainak megismeréséhez pontos távolságukat kell először megállapítani. A projektben az MTA CSFK Konkoly Intézet munkacsoportja is részt vesz. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban vezetőjükkel, Szabados László…

Tovább olvasok

Szörnyetegcickányok a Kárpát-medencében – Óriási törpék

A cickányok a Föld legkisebb emlősei közé tartoznak. Apró termetük ellenére – a maguk mérettartományában – nagyon agresszív állatok: a kisebb gerinctelenek könyörtelen ragadozói. A hazánk területéről előkerült ősmaradványok azonban arról tanúskodnak, hogy a földtörténeti múltban nagyméretű fajaik is éltek nálunk. Sőt, egyik, rejtélyes csoportjuk evolúciós forradalma éppen a frissen kialakult Kárpát-medencében zajlott le. Ezek…

Tovább olvasok

Kutassuk a Marsot a Földön is! – Interjú Kereszturi Ákossal

A távoli Mars felszíni alakzatai saját bolygónkon is vizsgálhatók. A vizes környezetek nyomainak elemzésében ugyanis földi analógiák is közreműködnek. Még Magyarországon is vannak olyan területek, amelyek tanulmányozása segít a vörös bolygó megismerésében. Nem csoda, hogy az OTKA is támogatja ezeket a kutatásokat. És, ha víz és Mars, akkor nem maradhatnak ki az asztrobiológiai vonatkozások sem.…

Tovább olvasok

Nopcsa Ferenc nyomában – Flórakutatás a sasok földjén

A kalandos életű Nopcsa Ferenc báró A legsötétebb Európa címmel írt könyvet 1911-ben az Albániában szerzett sokéves geológiai, paleontológiai kutatásairól és politikai tapasztalatairól. A ma már kissé pejoratívnak tűnő címadás jól utal arra, hogy Albánia a kontinens egyik legkevésbé ismert és egyik legelmaradottabb területe volt. Az egykori megállapítás olyan tekintetben azonban ma is megállja a…

Tovább olvasok

Összevarrt has helyett – Innováció a sebészetben

Képzeljünk el egy hatalmas hajót! Sebesen szeli a vizet, vitorlája feszül, ahogy fújja a szél. Az égen azonban felhők gyülekeznek, és a vitorla megdagad az egyre erősödő szélben. Hirtelen roppanás hallatszik, a vászon kiszakad. A repedés épp csak látható, a vitorla még tart. De a szél újult erővel belekap a sérült anyagba, ismét roppanás hallatszik.…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/