Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
A 1127. gödörben feltárt férfitemetkezés arcrekonstrukciója 

A második neolitikus forradalom – Késő rézkor

A régészettudományban nincs egységes nevezéktan. Kronológiai sarokpontok kérdésében és olyan régészeti kultúráknál, amelyek több ország területén is megtalálhatók, fontos lenne egységességre törekedni a kutatás nemzetközi összehangolása miatt. Ez azonban csak többé-kevésbé szokott megvalósulni. A siker pedig gyakran éppen ezen múlhat.   Magyarországon a rézkort önálló, a neolitikumtól eltérő fejlődésű korszakként választottuk le Pulszky Ferenc javaslatára. Európában a…

Tovább olvasok

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül – Interjú Harangi Szabolccsal

Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy…

Tovább olvasok

Az emberi szaglószerv sematikus felépítése: a vomeronazális apparátus feltételezett helye az orrüregben tálalható

Mit mutat a leheletünk? – Kilégzés-vizsgálat terhességben

Orvosi értelemben a terhesség egy olyan különleges állapot, mely során a női szervezet egy vagy több utódot hord ki, és ez alatt jelentősen megváltoznak az élettani folyamatai. Az anyai test alkalmazkodik ahhoz a változáshoz, melyet egy számára félig idegen másik szervezet jelenléte jelent. Milyen következtetések vonhatók le ebben a különleges állapotban – az anya által…

Tovább olvasok

Klímaváltozás a szőlőben – Interjú Mika Jánossal

A klímaváltozást, illetve annak hatását sok mindenen le lehet mérni, így a szőlőtermesztésen és a bortermelésen is. Ennek kiderítését célozza egy új magyar kutatási program, amit az OTKA is támogat. Négy magyarországi borvidéken vizsgálják majd az összefüggéseket. Erről beszélgettünk az egyik legismertebb hazai éghajlatkutatóval, Mika Jánossal, aki a projekt vezetőjeként az Eszterházy Károly Főiskolát képviseli.…

Tovább olvasok

A hazai nyárültetvényekben található orchideák: elbai nőszőfű (A), bugaci nőszőfű (B), Norden-nőszőfű (C),  széleslevelű nőszőfű (D), fehér madársisak (E), kardos madársisak (F), piros madársisak (G), madárfészek (H), pompás sisakoskosbor (I), méhbangó (J)

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények – Orchideák és nyárültetvények

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban…

Tovább olvasok

Mellkassebészet és kutatói munka – Interjú Gieszer Balázzsal

Gieszer Balázs fiatal mellkassebész, aki azonban nemcsak betegeket operál, hanem annak lehetőségeit is keresi, hogy miként lehetne lassítani, vagy akár meg is akadályozni az átültetett tüdő kilökődését a transzplantációt követően. Az Országos Onkológiai Intézetben Rényi-Vámos Ferenc és Döme Balázs vezetésével kutatják az adrenomedullin nevű peptidhormon szerepét annak a tünetegyüttesnek a kialakulásában, amely a leggyakrabban fordul…

Tovább olvasok

A tüskék felszínén glutamát-receptorok felelősek az ingerület kémiai jel formájában történő érzékeléséért. Tartós stimuláció esetén a szinaptikus hatékonyság nő, több receptor helyeződik a tüske szinaptikus felszínére a szállító endoszómák segítségével és a tüske mérete megnő (jobb oldali útvonal). Amennyiben az adott tüskét nem éri gyakori, vagy elég erős impulzus, hatékonysága csökken, a receptorok elszállítódnak és a tüske zsugorodik (bal oldali útvonal).

Az agy mikroanatómiája – Az idegi kommunikáció szerkezeti alapjai

Az emberi agy közel 85 milliárd neuront tartalmaz, de a kutatásokhoz használt modellállatok, az egér vagy a patkány agyában is közel 100 millió neuron található. Az emlős agy működése alapvetően ezen idegsejtek szinaptikus kapcsolatára épül. Az idegsejtek számát jóval meghaladja a közöttük kialakuló kapcsolatok mennyisége: az agy fejlettségének függvényében akár 10ˇ211–10ˇ14-en számú kapcsolat is található…

Tovább olvasok

Bajomi Bálint felvétele

A talajnedvesség az időjárást is befolyásolja – Interjú Rajkai Kálmánnal

Az időjárást nagyon sok minden befolyásolja – ezért is olyan nehéz előre jelezni. De vajon megváltoztatja-e a helyi időjárást például az, hogy milyen a terület mezőgazdasági hasznosítása? Rajkai Kálmán a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozik immár negyven éve. A talajról, a talaj szemcseösszetételéről, az időjárásról és a növények vízfelvételéről kérdeztük.     Bajomi…

Tovább olvasok

Laccataris Dömötör: Dobozy és felesége. 1830, Magyar Nemzeti Galéria

Asszonyi hősiesség a XVI-XIX. századi magyar irodalomban – Penthesilea hada

Irodalmunkban és képzőművészetünkben a bátor, vitézszívű nők a magyar történelem tiszteletreméltó képviselőiként jelennek meg a kora újkortól kezdve. Miként szolgálták történeteik és képi ábrázolásaik az ismeretterjesztést, a példaadást, s a női öntudat és hivatástudat kialakítását?     Laccataris Dömötör: Dobozy és felesége. 1830, Magyar Nemzeti Galéria   A nők társadalmi szerepének és képességeinek megítélése az elmúlt évszázadokban gyakran mozgott a…

Tovább olvasok

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás – A japán nudliból kiindulva

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő. A keményítő olyan növényi szénhidrát, mely főként gumókban (burgonya) és magokban található meg nagyobb mennyiségben,…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/