Az eredetileg katonai céllal kifejlesztett drónok ma már beszivárogtak a civil szférába is. Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa izgalmas kutatása során háromdimenziós terepmodelleket alkot drónokkal készített képek alapján. Ezeken aztán méréseket lehet végezni – például egyszerűen meg lehet mondani egy kavicshalomban lévő anyag mennyiségét, vagy pontos térképeket szerkeszthetünk vele. Ugyanakkor…
Éppen 25 éve érkeztek Magyarországra az első geodéziai GPS-vevők, ma pedig már a hétköznapi élet számos területén találkozhatunk a globális helymeghatározó rendszerre épülő alkalmazásokkal. Busics György a kezdetektől használja a technikát kutatásra és alkalmazásra egyaránt. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet igazgatójával az eszköz és a technológia elterjedéséről és lehetőségeiről beszélgettünk.
– Ön…
Az ember vizuális lény, legfontosabb érzékelési módja a látás. Talán éppen ezért, azokat a dolgokat a legnehezebb ismertetni, amelyek láthatatlanul mennek végbe. A radarberendezéssel történő "fényképezés" olyan elektromágneses hullámok segítségével alkot képet objektumokról, amelyek az ember számára nem érzékelhetők. A mikrohullám segítségével történő leképezés könnyebb megismerése érdekében tekintsük át leegyszerűsítve a hagyományos digitális fényképezés alapját.
A…
A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.
– Ön bolygókutatóként, főként Mars-kutatóként ismert. Hogyan lett térinformatikai…