A fővárosban ilyenkor tavasszal a Gellért-hegy mutatja legszebben, hogy a kikelet melyik fázisában járunk éppen. A város legtöbb pontjáról látható, 235 méter magas „hegy” a virágzó fák habjaiba burkolózik, a rügyek színpompáját mutatja, majd elkezd zöldbe borulni. Érdemes sétára indulni a hegyen, bármelyik arcát mutatja is, és megcsodálni az éledő természetet, és persze a fentről kibontakozó várost is. Kevesen tudják azonban, hogy mindemellett a hulladékok helyes kezeléséről is tanulhatunk a Gellért-hegyen.
Ha Budapesten megkérdeznénk a járókelőket, tudják-e, mi az a lápi póc, réti csík, fenékjáró küllő, tüskés pikó, valószínűleg tanácstalanul széttárnák kezüket. Szendőfi Balázs természetfilmjéből nemcsak e szerzetek kilétére derül fény, hanem arra is, hogy hol, milyen élőhelyen bukkanhatunk rájuk akár magunk is.
A Dunán és a folyamhoz tartozó mellékvizeken – mint például a gyors folyású Rákos-patakon…
Budapestnek világszerte híresek a gyógyfürdői. Ezeket a város alatt húzódó karsztrendszernek köszönhetjük. A szén-dioxidot és más vegyületeket tartalmazó víz látványos barlangokat vájt ki a budai hegyek alatt. Ezek közül a Molnár János-barlang világszinten különleges célpontnak számít a búvárturisták között. A termálkarsztok kutatója, Erőss Anita, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tudományos munkatársa nemrégiben „Az…
Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak.
–…