Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
 Izolált vesesejtek, zöld jelöli a Sigma-1 receptort, kék a sejtmagot

Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása – Interjú Fekete Andreával

A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni…

Tovább olvasok

(ORSOLITS BARBARA FELVÉTELE)

Gyulladások és idegrendszeri betegségek – Interjú Dénes Ádámmal

A fejlett országok öregedő népessége egyre nagyobb kihívás elé állítja az agyi betegségek ellen küzdőket és az egész társadalmat. Dénes Ádám neurobiológus, immunológus, az MTA KOKI tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolatát vizsgálja. A kutatások fontosságát jelzi, hogy tavaly elnyerte az MTA Lendület program és az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását is.…

Tovább olvasok

A kicsi szép – Interjú Soha Tamással

Ernst F. Schumacher könyvcíme az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóságot szem előtt tartó kutatók alapmondatává vált. Ez az esszenciája Soha Tamás kutatásának is, aki a magyarországi szivattyús energiatárazás kisléptékű megvalósítását kutatja. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének doktornövendéke az „Erre van előre” kutatócsoportban dolgozik a fenntartható energiagazdaságért.   – „Erre van előre”, így nevezik a kutatócsoportjukat. Pontosan merre…

Tovább olvasok

Óriáscsillagokkal az élet keletkezése nyomában – Interjú Csengeri Tímeával

A nagytömegű csillagok kialakulása nem csak asztrofizikai szempontból fontos kérdés, vizsgálatuk közelebb vihet bennünket az élet keletkezésének megértéséhez is. Csengeri Tímea csillagász Bonnban, a Max Planck Intézetben dolgozik. December végén az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében tartott előadást, ebből az alkalomból beszélgettünk vele pályájáról, kutatásairól, s az interjú végén fény derül a fenti, elég…

Tovább olvasok

(TOMPA MÓNIKA FELVÉTELE)

Inváziós fajok Magyarországon – Interjú Csiszár Ágnessel

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.   – Milyen definíciót használtak az „inváziós faj” szóra a mostani…

Tovább olvasok

Gombagenom és informatika – Interjú Imre Alexandrával

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és…

Tovább olvasok

Vadak és utak – Interjú Farkas Jánossal

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták,…

Tovább olvasok

A Kárpát-medencében és környékén keletkezett 456 és 2015 között kipattant földrengések térképe (FORRÁS: HTTP://WWW.SEISMOLOGY.HU)

Különleges mérőállomás Buda szívében – Interjú Győri Erzsébettel

Győri Erzsébet, az Akadémiához tartozó Geodéziai és Geofizikai Intézet Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa az idén tavasszal Bécsben megrendezett hatalmas EGU földtudományi konferencián három bemutatott anyagnak is társszerzője volt. Már itthon, a Sas-hegy oldalában lévő kutatóintézetben beszélgettünk, miután körbevezetett a hazai földrengéskutatás központjában. Milyen tudományos módszerekkel kutatják a földrengéseket? Milyen gyakran, milyen erősséggel jelentkeznek ezen jelenségek…

Tovább olvasok

(FOTÓ:TRUPKA ZOLTÁN)

Hogyan hatnak az időjárási frontok az emberre? – Interjú Fülöp Andreával

Az időjárási frontok hatásait idén nyáron is sokan megtapasztalták, de a jelenség tudományos magyarázata még várat magára. Ami nem csoda, hiszen – ahogy Fülöp Andrea meteorológus beszélgetésünk során kifejtette – az ember nagyon bonyolult biológiai rendszer, s ha bekerül egy olyan, nem kevésbé bonyolult környezetbe, mint az időjárás, akkor nagyon nehéz megítélni, hogy az milyen…

Tovább olvasok

Áttétes problémák – Interjú Székely Borbálával

Amikor egy emlődaganat áttétet ad, az „új” tumorsejtek már nem egyeznek meg az elsődleges daganat sejtjeivel, az emlődaganatos betegekből származó tumorminták elemzéséből pedig kiderült, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól – mondja Székely Borbála az Országos Onkológiai Intézet onkológus rezidense. Az emlődaganatok témakörével már az egyetemi évei alatt…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/