0 items - 0Ft 0

Cikkek

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

febr 2017

Tudásvédelem high-tech megoldással – Nem veszhet el a megszerzett ismeretek java!

„Itt vajon mit osztanak?” – tette fel magának a kérdést egy óriási orlandói tömeg láttán e sorok írója. A kiállítási pavilonhoz közelebb menve látta, hogy az Egyesült Államok legnagyobb HR-szakmai…

febr 2017

Elméletalapú ökológia – Interjú Pásztor Erzsébettel

2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak…

febr 2017

Lélektani lelemények Pszichológia

Hány wattos a fény az alagút végén? – Lélektani lelemények

A nyelvben nem ritkaság, hogy a remény és a fény összekapcsolódik, hiszen beszélünk reménysugárról, és arról is, hogy valaki sötéten látja a jövőt. Lehetséges volna, hogy az elvont érzelem és…

jan 2017

Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk…

jan 2017

Biológia Élettudomány Ökológia

Óriás kutyatej

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk…

jan 2017

Biológia Élettudomány Fizika Ökológia

A világ ugróvillás szemmel – Látás kezdetleges, ám leleményes módon

Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni,…

jan 2017

A hét kutatója Biológia Csillagászat Élettudomány

Miért éppen sejteken alapul a földi élet? – Interjú Kun Ádámmal

2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András…

jan 2017

Biológia Ökológia

Szibériai szürkebegy-invázió Európában – A tudomány világa

A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul…

jan 2017

Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia Történelem

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és…

jan 2017

Biológia Élettudomány Földtudomány

Tehetségek és tudományok a...

A labortól a betegágyig –...

Lézerhullámokon szörfölő...

Az ördögfióka története...

Cikkek

Tudásvédelem high-tech megoldással – Nem veszhet el a megszerzett ismeretek java!

Elméletalapú ökológia – Interjú Pásztor Erzsébettel

Hány wattos a fény az alagút végén? – Lélektani lelemények

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Óriás kutyatej

A világ ugróvillás szemmel – Látás kezdetleges, ám leleményes módon

Miért éppen sejteken alapul a földi élet? – Interjú Kun Ádámmal

Szibériai szürkebegy-invázió Európában – A tudomány világa

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

A rekeszizom sokkal idősebb, mint gondoltuk – Első kézből

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat

Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!

Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért

Cikkek

Hírlevél