Eladás, adományozás, ártalmatlanítás vagy újrahasznosítás. Erre szólítják fel a lakosságot az osztrák hulladékkezelő cégek. Egy friss tanulmány szerint az osztrákok 80 százaléka megtart ruhát, mobiltelefont, gyerekjátékot vagy háztartási gépet még akkor is, ha már nincs szüksége mindezekre. Viszont éppen ezért a körkörös gazdaság értékes nyersanyagokat veszít el.
Sok-sok otthoni tárgy avul el időről-időre, mert újakra cserélték azokat. De vajon mi történik velük? Az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) megbízásából készült, a Waste Management World tematikus portál által ismertetett reprezentatív tanulmányban a válaszadók 90 százaléka szerint fontos minden feleslegessé vált tárgy helyes elkülönítése, ártalmatlanítása, majd újrahasznosítása. Szóval az osztrákok tudják – de nem teszik…
A válaszadók szerint az újrahasznosítás fontos lenne az ökológiai körforgásos gazdaság érdekében (45%), valamint a környezetvédelem (38%) és az energiatakarékosság miatt is (36%). Viszont a gyakorlatban az osztrákoknak csak 20 százaléka válik meg folyamatosan mindentől, amire már nincs szüksége. Tíz válaszadóból négy olyan régebbi mobiltelefonokat halmoz fel, amelyeket pedig már nem használ.
„Az olyan tárgyak, mint például a mobiltelefonok, értékes hulladékanyagokat tartalmaznak, amelyeket újrahasznosítással kinyerhetünk” – magyarázza Gabriele Jüly, a VOEB elnöke. „Ezután úgynevezett másodlagos nyersanyagokként visszakerülhetnek a gazdasági körforgásba, és fontos erőforrást képeznek az új termékek előállításához. A mobiltelefonok olyan értékes anyagokat tartalmaznak, mint az ezüst, a platina, a réz, a palládium, a tantál és a ritkaföldfémek.”
A tanulmány szerint a Z generáció hajlamos többet felhalmozni, mint a szüleik, vagyis a „Baby Boom” korosztály. Míg a fiatalabbak mindössze 12 százaléka válik meg mindentől, amire már nincs szüksége, addig az idősebb válaszadók kétszer annyian (24%) gondolják ezt fontosnak. A digitális bennszülöttek elsősorban olyan elektronikai eszközöket tartanak meg, mint a laptopok vagy PC-kiegészítők (36%), a számítógépes játékok (29%) és a játékkonzolok (26%). Az ő szüleik, nagyszüleik korosztálya a textíliákkal, például ágyneművel vagy asztalterítővel vannak így.
Visszatérve a mobilokra: minden második osztráknak van otthon legalább egy, nem használt készüléke. Akár karácsony után, akár egy új verzió megjelenése után az okostelefonokat gyakran lecserélik, de ritkán dobják ki. Az egyetlen pozitívum, hogy minden második válaszadó a régi mobiltelefonját eladományozta már gyűjtési akciókon keresztül. Csaknem 38 százalékuk „vészhelyzetekre” tartogatja a még működő okostelefonokat, 20 százalékuk viszont valamelyik fiók-jában felejtette a törött vagy régi mobiltelefonját.
De van itt más is… Sok háztartásban nem elhanyagolható a biztonsági kérdés sem, hiszen a beépített lítium akkumulátorral ellátott termékeket felhalmozók szó szerint tűzveszélyben élnek. Különösen a régi lítium akkumulátorok hajlamosak felrobbanni, ha súrlódásnak vannak kitéve.
A megkérdezett fiatalok öt százaléka mondta azt, hogy a régi mobiltelefonokat a maradék hulladék közé dobja. Jüly szerint: „Ez egyszerűen ijesztő, és nemcsak otthon mindenkire nézve, hanem a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégekre is veszélyt jelent, hiszen a szállítási vagy újrahasznosítási folyamatok és műveletek során súrlódás léphet fel, ami veszélyes robbanásokat és tüzeket idézhet elő.” Legyen szó játékokról, laptopokról, okostelefonokról vagy e-cigarettáról, a tűzördögök mindenhol megbújnak. Ezért a lítium akkumulátorral ellátott készülékeket csak üzletekben vagy hulladékgyűjtő központokban szabad leadni.
Szegő Miklós
