A közelmúltban választotta meg a TIT elnökévé Hámori József akadémikust, neurobiológust a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közgyűlése. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a társulati elnöki terveiről kérdeztük lapunk tudományos tanácsadó testületének a tagját.
– Mikor került kapcsolatba először a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal?
– Hivatalosan akkor, amikor pécsi kutatóként megkaptam a baranyai TIT ismeretterjesztő elismerését, a Grastyán Endre díjat. E díj átvétele után vált szorossá a kapcsolatom a Társulattal, rendszeresen tartottam előadásokat. A névadó orvosprofesszor, akadémikus fantasztikus ismeretterjesztő volt, itthon és Amerikában egyaránt. S nemcsak a tudomány eredményeit népszerűsítette, hanem hatalmas műveltsége révén a kutatási újdonságokat össze tudta kapcsolni a költészettel, szinte „becsomagolta” a lírába a természettudományi tudásanyagot. Emlékszem, egy alkalommal Amerikában ő ismertette meg az orvoskutató kollégáival T. S. Elliot költészetét, fejből idézett angol verssorokkal, úgy, hogy a mondandóját a hippocampus szerkezetével tette a biológusok számára szemléletessé. Kitűnő retorikai képességeit talán a teológiai tanulmányaiból „emelte át” az ismeretterjesztésbe. Ha a mai TIT még tovább szeretné fejleszteni a tevékenységét, az eredményességét, akkor ezt a grastyáni módszert feltétlenül érdemes követnünk: mivel a tudomány szerves része a tágan értelmezett kultúrának, ahhoz, hogy a nagyközönség minél szélesebb rétegeit megnyerhessük, ötvözni kell a művészeti alkotások bemutatását az éppen aktuális tudományos ismeretekkel. A tudományos ismeretterjesztés tehát mindenkor egyben kulturális ismeretterjesztés.
– Szintén mesterei közé tartozott a TIT korábbi elnöke, Szentágothai János. Tőle mit vett át ismeretterjesztőként?
– Az úgynevezett sztorizást. Az egyetemi előadásai egyenértékűek voltak a legnívósabb ismeretterjesztéssel is. A katedrán állva természetesen az anatómiától, szűkebb szakterületéről indult ki, de hamarosan elkezdte színezni a mondandóját: antropológiától a kozmológián át a botanikáig a legkülönfélébb, a tárgyhoz kapcsolható tudást adott át a hallgatóinak. Mindig beleszőtte az előadásába a zenét és a festészetet, ő maga is kitűnően festett. A másik, amit érdemes volt eltanulni tőle: az előadói stílusa. Egy anatómia előadása után csíptem el egy beszélgetést a folyosón két medikus között: „Te nem voltál a Szentágothai-előadáson…” „Nem, de milyen volt?” „Csodálatos” „S miről beszélt?” „Azt nem tudom, de fantasztikus volt…”
– Mit jelent a TIT tevékenységében ezen elvek átültetése a gyakorlatba?
– A kulturális és a tudományos ismeretterjesztés egységének a képviseletét: egy adott tudományos kérdés tágabb szellemi környezetének a bemutatását előadásokban, cikkekben, rendezvényeinken. E tágabb szellemi körbe a természettudománnyal összekapcsolódó alkotó művészet, filozófia, zene is beletartozhat.
– A TIT közgyűlésén rövid elnöki expozéjában kulcsmozzanatként emelte ki a TIT országos és határokon átnyúló szervezetében rejlő hálózati lehetőségeket. Melyek ezek?
– A TIT számára rendkívül fontos az ország minden részén élő emberekkel való minél közvetlenebb kapcsolattartás. A megyei és egyéb vidéki szervezeteknél elengedhetetlen, hogy erősítsék a kapcsolatot a helyben működő felsőoktatási intézményekkel, melyek a tudományos élet regionális központjai. Ugyanígy szorosra kell fűzni a viszonyt a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságaival. Ezen a téren látok még kiaknázható lehetőségeket. Érdemes arra is figyelni, hogy ne legyenek párhuzamosságok a területi akadémiai bizottságok és a TIT rendezvényei között, hanem inkább az együttműködésen, a közös szervezésen legyen a hangsúly. S a vidéki TIT központoknak jó kapcsolatot kell kiépíteniük a helyi közigazgatással, az önkormányzatokkal, mert az ő együttműködésükkel lehet még a jelenleginél is hatékonyabban elérni a célközönségünket. A határon túli kapcsolattartás szempontjából személyes szerencsés adottságom, hogy a Magyar Örökség díjat odaítélő bizottság elnökeként jól ismerem a határon túli magyar kulturális, tudományos és felsőoktatási szervezeteket és intézményeket. A TIT külhoni kapcsolatait e tapasztalataim alapján szeretném tovább gazdagítani.
GÓZON ÁKOS
2016/4