Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Száll az ige angol szájról – magyar szájra – Könyvtermés

Sosem fogom elfelejteni azt a kínos epizódot, amikor egy Angliában gyakornokoskodó magyar tanárjelölt az őt vendégül látó patinás brit iskolában a számára rendezett fogadáson meg akarta mutatni, hogy angol nyelvtudása messze túlmutat a tankönyvek sablon párbeszéd-paneljein. A neki címzett pohárköszöntőt egy eredetinek szánt fordulattal szerette volna megköszönni, s koccintás előtt elsütött egy olyan kis közvetlen…

Tovább olvasok

Selfie és a nyelvészet – Az év szava

Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is? A selfie kifejezést választották az év szavának 2013-ban az Oxford…

Tovább olvasok

A latin szóláskészlet arzenálja – Könyvtermés

Az úgynevezett állandó szókapcsolatoknak két fő fajtáját szokás megkülönböztetni: a valamilyen képszerű elemet tartalmazó szólást és a valamilyen tanulságos gondolatot, közérdekű tapasztalatot, életbölcsességet kifejező mondást. Ez utóbbinak, ha nem ismerjük szerzőjét, közmondás az elnevezése. A szólások – ellentétben a közmondásokkal – többnyire nem önálló mondatok. Szólás például a „bárány és farkas”, latinul „lupus et…

Tovább olvasok

A humor mint eszköz – Könyvtermés

Régen rossz, ha egy viccet magyarázni kell. Vagy a viccel van baj, vagy a mesélő – fogalmazzunk úgy – nem tudja hatásosan előadni. A jó viccet nem is kell magyarázni, mégis időről időre megteszik, sőt interdiszciplináris humorkonferenciákat is tartanak Magyarországon. És ez nem vicc. 2012 szeptemberében már a harmadik ilyen összejövetelt rendezték hazánkban. Ennek a…

Tovább olvasok

Pillangó, pillancs, lepe – Mennyire hasonlítanak egymásra a magyar nyelvjárások?

Mint minden nyelv, a magyar is mutat területi jellegzetességeket, hangzásbeli, grammatikai vagy éppen a szókészletben jelentkező különbségeket az egyes régiók, települések nyelvhasználata között. A nyelv területi változatai a nyelvjárások. Az egyes nyelvjárások természetesen nem egymástól függetlenül léteznek, érintkeznek, hatnak egymásra, folyton változnak. A nyelvben lévő területi különbségekkel, illetve azok változásaival, társadalmi megítélésével foglalkozik a dialektológia…

Tovább olvasok

Nyelvészettörténet első kézből – Könyvtermés

A nyelvészet történetét dióhéjban úgy lehet felvázolni, hogy e tudomány fejlődése során a központi kérdések közé sorra a nyelv egy-egy alapvető tulajdonsága került. Ilyen tulajdonsága a nyelvnek a szabálykövetés, a változékonyság, a rendszerszerűség, a kreativitás és a kifejezőképesség. Így követi egymást a nyelvészet történetében, egykor élénken vitázva, mára már inkább egymást kiegészítve a nyelvművelés, azaz…

Tovább olvasok

Nyelvi egységesülés Európában? – Eurolingvisztika

Gyakorlott nyelvtanulók állítják, hogy az első idegen nyelv a legnehezebb. A második sokkal könnyebb, a harmadik pedig már szinte magától megy. Persze nálunk általában európai nyelveket szokás tanulni. Akik a kínait vagy a japánt akarják elsajátítani, azok tudják, hogy ezek második, harmadik nyelvként is nehezek. Az európai nyelvek ugyanis minden felszíni különbségük ellenére is hasonlítanak…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/