Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Fák és gombák együttélése – Az ektomikorrhizás szimbiózis és jelentősége

A természet élővilága rendkívül gazdag. Sokszínűségét megcsodálhatjuk az állat- és növényvilágban egyaránt. Nem meglepő módon a méretskála alsó fokain is varázslatos fajgazdagság található, azonban ez a mindennapok során, az erdőt vagy a természetet járva rejtve marad a beavatatlan szemek előtt. A fák gyökereikkel veszik fel az életben maradásukhoz szükséges tápanyagokat a földből, illetve ezzel horgonyozzák ki…

Tovább olvasok

Lápok földjén – Észtországi barangolás

Észtország kicsiny területe ellenére igencsak bővelkedik védett térségekben, amelyeknek legfőbb jellegzetessége a legutóbbi glaciális korszak jégvájta, de idővel feltöltődött és elmocsarasodott sekély tavaiban kialakult lápvidék. Az ország egyötödét tőzeglápok borítják. Láppanoráma Földünk legnagyobb síkvidékén, a Kelet-európai-síkság északi részén utazva, a hamisítatlan balti táj képe jelenik meg előttünk. Nagy kiterjedésű fenyvesek, vizenyős területek, szántók „suhannak” el mellettünk a…

Tovább olvasok

Rovardrámák a kocsányos tölgyön – Lakoma egy megbízható tápnövényen

Az evolúciós ökológia tanai szerint a széles elterjedésű, nagytermetű, hosszú életű növényeken találhatók a legváltozatosabb fogyasztóegyüttesek. Az ilyen „megbízható” tápnövényen jellemzően még a speciálisan alkalmazkodott fajok aránya is magas. Az Európában honos növényfajok közül aligha lehetne bármelyikkel jobban példázni ezeket a szabályokat, mint a kocsányos tölggyel. A kocsányos tölgy (Quercus robur) az utolsó jégkorszakot követően a…

Tovább olvasok

Homoki kikerics

A kikericsek nemzetségének mintegy 160 faját ismerjük. Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honosak. Többségüknek virágzáskor nincsenek levelei, ezért sokfelé „csupasz virág”-nak vagy néhol „pucér hölgy”-nek nevezik őket. Az ősszel nyíló homoki kikerics (Colchicum arenarium) is ebbe a csoportba tartozik. Hasonlít a jóval gyakoribb őszi kikericshez, de utóbbi magasabb, erőteljesebb növésű, virágai nagyobbak és üdébb…

Tovább olvasok

EgCarl von Linné, J.H. Scheffel festménye (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Új utakon a növényrendszertan – Interjú Podani Jánossal

Podani János, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének professzora nemrégiben megjelent könyvében szakít a Linné által a XVIII. században lefektetett osztályozási elvekkel, és rangok nélküli, vagyis a családokat, rendeket, osztályokat és egyéb kategóriákat mellőző rendszert alkalmaz. Véleménye szerint a kihalt és a ma élő szervezetek együttes osztályozása csak a leszármazást illusztráló kládok felhasználásával…

Tovább olvasok

Vetővirág – A hátlapon

Az amariliszfélék családjába (Amaryllidaceae) mintegy 850, javarészt trópusi faj tartozik. Nagyrészt hagymás, tőlevélrózsás, lágyszárú növények, alsó állású magházzal. Ide tartoznak a hazai flórában a nárciszok, a tőzikék és a hóvirág is. SONY DSC A megjelenésében sokkal inkább kikericsekre emlékeztető, öt fajt számláló, őszi virágzású vetővirág nemzetséget (Sternbergia) már a régi görögök és a középkori füvészek is ismerték,…

Tovább olvasok

Istenek, szent királyok, lovagok füvei – Az év vadvirágai 2015, a fehér szegfüvek

Az interneten rendezett nyilvános szavazáson 2015-ben az év vadvirágának jelölt növények közül a fehér (tollas) szegfüveket választották az érdeklődők. Az esemény rendhagyó, mivel ezúttal nem egy faj, hanem egy fajcsoport nyerte el a címet és az ezzel járó kitűntetett figyelmet. A szegfüvek régtől fogva fokozott figyelmet élveznek a természetkedvelők és természetvizsgálók köreiben. Az ókori görög természettudós-filozófus,…

Tovább olvasok

A Braun-rózsa virága…

A csíranövénytől a száraz kóróig – Rózsa- és galagonya-gyűjtemény, új szempontok alapján

A biológiai sokféleség egyre szegényedik, az élőhelyük beszűkülése miatt naponta tűnnek el, pusztulnak ki fajok vagy akár teljes nemzetségek, családok. Hogy ne csak herbáriumokból, állatpreparátumok, illetve -csontvázak s majdan kövületeik alapján ismerhesse meg őket az utókor, minden kezdeményezés fontos missziónak számít, amely a megritkult, fokozottan veszélyeztetett fajok megmentéséért jött létre. Szép példája ennek az értékmentésnek…

Tovább olvasok

Az olajfa – A hátlapon

Aggasztó hírek érkeznek a dél-olaszországi Salentói-félszigetről, ahol Itália legnagyobb olajfaültetvényei vannak; 2013 ősze óta egy rendkívül veszélyes növényi kórokozó, a Xylella fastidiosa nevű baktérium pusztítja a fákat. Az olajfa (Olea europaea) az emberiség egyik legősibb, mintegy 5000 éve termesztett kultúrnövénye. Göcsörtös ágrendszerű, legfeljebb 15 m magas, lassú növésű és nagyon hosszú életű, örökzöld fa. Ezüstszürke, csavarodott…

Tovább olvasok

Hogy a juhokkal e’ füvet etessék – A többhasznú medvehagyma

A medvehagyma hazánkban nem szorul védelemre, hiszen helyenként nagy területen borítja az erdő alját. Az utóbbi időben azonban kora tavasszal tömegesen – sokfelé kaszálva – gyűjtik leveleit, és hatalmas zsákokban szállítják olyan városok piacaira, ahol a környéken nem terem. Ám az ilyen nagymértékű pusztítás már káros a medvehagymára, a védett társnövényekre és az élőhelyére egyaránt.…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/