Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Tag: Kitaibel 2017

Megosztás
Az éretlenül még zöld bogyók
Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be. A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága A kissé cafrangos nevű ja­bu­ti­ca­beira a tudományos no­men­klatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…
2017.01.26.

Tovább olvasok

Biológia Élettudomány Ökológia

Óriás kutyatej

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert. Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több,…
2017.01.21.

Tovább olvasok

Vízi ugróvillások a víz felszínén
Biológia Élettudomány Fizika Ökológia

A világ ugróvillás szemmel – Látás kezdetleges, ám leleményes módon

Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt…
2017.01.21.

Tovább olvasok

Kun Ádám
A hét kutatója Biológia Csillagászat Élettudomány

Miért éppen sejteken alapul a földi élet? – Interjú Kun Ádámmal

2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András és Szathmáry Eörs. A cikkben egy olyan kutatásról számolnak be, amely során frappánsan kiegészítette egymást kísérletezés és modellezés. A kutatók bebizonyították, hogy az élet keletkezésének…
2017.01.21.

Tovább olvasok

A szibériai szürkebegy
Biológia Ökológia

Szibériai szürkebegy-invázió Európában – A tudomány világa

A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul erős európai beáramlása 2016 októberében. Egy hónap leforgása alatt több mint 200 madarat figyeltek meg! Elterjedési területe nyugaton az Urál-hegységig, keleten pedig egészen Kamcsatkáig húzódik. Vonuló…
2017.01.21.

Tovább olvasok

Korán, májusban érleli és szórja terméseit
Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia Történelem

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel. Rezzent a…
2017.01.21.

Tovább olvasok

A Cotylorhynchus romeri törzsének morfológiája. Jól látszanak a bordák különleges ízesülései. (LAMBERTZ ÉS MTSAI NYOMÁN)
Biológia Élettudomány Földtudomány

A rekeszizom sokkal idősebb, mint gondoltuk – Első kézből

A rekeszizom eredete kevéssé ismert, dacára annak, hogy milyen perdöntő szerepet kapott a szárazföldi gerincesek evolúciója során. Kutatók egy csoportja kihasználta a felkínálkozó lehetőséget, és elemezte az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egyik legöregebb csoportjának paleobiológiáját és légzőszervrendszerét. Ez a csoport a Caseidae család, amely a perm elején jelent meg, és nagyjából a perm közepére (300–250 millió évvel…
2017.01.20.

Tovább olvasok

Friss csüllenglabda, szárítás előtt
Biológia Élettudomány Műszaki tudományok Ökológia Társadalomtudomány Történelem

Sztyeppnövényből Türingia aranya – Letűnt korok indigókék-forrása, a festő csülleng

A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez. Festő csülleng (Carl Lindman, 1922) A keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves életformájú festő csülleng…
2017.01.20.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.