Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Az arzén reneszánsza – Izotópok a gyógyítás szolgálatában

Mengyelejev periódusos rendszerének 33-as rendszámú eleme kétes hírnévnek örvend. Az arzénről legtöbbünknek a mérgező anyag jut először eszébe, viszont az kevésbé köztudott, hogy régóta alkalmazzák gyógyszerként. Így jogosan tehetjük fel a kérdést, lényegében melyik táborba sorolhatjuk az iménti kémiai elemet és annak radioaktív izotópjait? Magyarázatként a Paracelsus által megfogalmazott néhány mondat szolgál, amit a toxikológia őstanának…

Tovább olvasok

A lényeg a részletekben rejlik – A karácsony illata egy angliai kémiatanár festőpalettájáról

Andy Brunning Cambridge-ben tanít kémiát, gimnazista diákjainak a tantárgy szemléltetéséül gyönyörű infografikákat készít. Látva a tablók sikerét növendékei körében, ezeket megosztotta tanárkollégáival is a neten. Szokatlanul nagy érdeklődés fogadta, nemcsak vegyészek és pedagógusok körében, de az egész világháló felfigyelt rá. Idén már könyv formájában tette közzé a grafikáinak egy részét a következő rendhagyó címmel: Miért…

Tovább olvasok

Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért

Genetikai örökítőanyagunkat minden sejtünk tartalmazza, életünk első pillanataiban ugyanazzal az információtartalommal rendelkezünk, mint életünk legvégén. Gyermekünknek anyánk és apánk génjeinek egyedi keverékét adjuk át, amit mi is szüleinktől és az ő szüleiktől örököltünk. Ennyire stabil lenne az az óriásmolekula, amelyet a tudományos nevezéktan dezoxiribonukleinsav névvel illet? E kérdés legelső feltevője és egyik megválaszolója, Tomas Lindahl,…

Tovább olvasok

BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE

Molekuláris mesterlövészet – Interjú Lőrincz Andrással

Eheti interjúalanyunk, Lőrincz András a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) Anyag és Környezetkémiai Intézetében (AKI) dolgozik. Olyan kisméretű biológiai „csomagokkal”, azaz li­po­szó­mák­kal foglalkozik, amelyek segítségével célzottan a rákos daganatokba lehet hatóanyagokat eljuttatni. Eredményeik hozzásegíthetnek olyan gyógyszerhordozók előállításához, amelyek segítségével hatékonyabbak lehetnek az alkalmazott gyógyszerek és jóval kisebbek lehetnek a kemoterápia mellékhatásai. BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE –…

Tovább olvasok

Narancs virága, termése és hajtása (FRANZ EUGEN KÖHLER RAJZA, 1897)

Karácsonyi illatok – Illóolajok antioxidáns és antibakteriális hatásai

A karácsony közeledtével egyre-másra ismerős illatokra bukkanunk, gyermekkorunk szép emlékei elevenednek meg. A fahéjas sütemény, a forralt bor kellemes szegfűszeges illata mind-mind a karácsony eljövetelét jelzi számunkra. Ám van ennél sokkal tudományosabb megközelítése is a dolognak, mégpedig az, hogy e fűszerek illóolaja kiváló baktériumölő hatással rendelkezik, nem mellesleg egyik-másik képviselőjük értékes antioxidáns tulajdonságú is.   Az emberiség…

Tovább olvasok

A kutya-ember barátság kémiája – Társas viselkedés és idegrendszer

Ma már a legtöbb hétköznapi ember számára közismert, hogy a szerelem egy olyan érzelmi-lelki állapot, amelyet agyunknak egy sajátos kémiai állapota kísér, és a személyes vonzalom kialakulásában fontos szerephez jutnak a humán feromonok – ily módon adva tényleges biológiai alapot annak a vélekedésnek, miszerint a hölgyek képesek „orránál fogva vezetni” választottjukat. De vajon milyen módon…

Tovább olvasok

Az Iparművészeti Múzeum Zsolnay-díszeinek károsodása – Épületkerámiák és a városi környezet

Hazánk számos régiója bővelkedik műemlékekben, amelyek megőrzése, jó állapotának fenntartása a társadalom feladatai közé tartozik. Az óvó-, őrzőmunka elkerülhetetlen velejárója – miután hatékonyan megóvni is csak azt lehet, amit ismerünk –, hogy feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek károsítják az épületek és műemlékek anyagát, gyorsítják azok korai elöregedését. Ennek a tudásnak a megszerzése még inkább lényeges…

Tovább olvasok

A Borgiáktól Litvinyenkóig – Könyvtermés

Biztos van magyarázata annak, hogy miért vagyunk oda a borzongásért, miért szeretünk sokkal jobban szörnyű, hidegvérű gyilkosságokról olvasni, mint a tudományról. Mindenesetre ezt a jelenséget használta ki John Emsley, brit kémikus és ismeretterjesztő, aki Gyilkos molekulák című könyvében valóban megtörtént, a sajtóban nagy karriert befutott, szenzációs bűnesetekbe burkolva hozza közelebb olvasóihoz a kémiát. Tíz…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/