A tengeri halak és kagylók fogyasztása sokak számára a nyári tengerparti pihenés ízélményekkel teli fénypontja – ám ezek az ételek rejtett veszélyeket is hordozhatnak. A mikroszkopikus algák által termelt, természetes eredetű biotoxinok felhalmozódhatnak az emberi fogyasztásra szánt élőlényekben, és akár súlyos, olykor életveszélyes mérgezést is okozhatnak. A kockázatokat és azok élelmiszer-toxikológiai jelentőségét Lehel József toxikológus, az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézetének kutatója gyűjtötte össze, rámutatva arra, hogyan illeszkedik mindez a One Health szemléletbe, amely az állatok, a környezet és az ember egészségének egységét hangsúlyozza. A cikk közérthetően mutatja be, mit érdemes tudnunk ezekről a láthatatlan kockázatokról, és hogyan hozhatunk tudatos döntéseket a tengeri ételek fogyasztása során.
A mesterséges intelligencia és a digitális technológiák forradalmasítják az élelmiszer-biztonságot. Az okoseszközök, tanulóalgoritmusok és prediktív rendszerek segítségével valós idejű, automatizált és előrejelző élelmiszer-biztonsági rendszerek jönnek létre. A cikk bemutatja, hogyan képesek ezek az eszközök csökkenteni a kockázatokat, növelni a hatékonyságot, átláthatóságot és támogatni a fenntarthatóságot az élelmiszerlánc egészében, a termeléstől a fogyasztásig.
A táplálkozás közvetlenül meghatározza az emberek egészségét és jólétét, ugyanakkor környezeti hatása is jelentős. A fogyasztás fenntarthatóságát vizsgáló tanulmányok közül kevesebb foglalkozik ezzel a témakörrel, mint annak tényleges fontossága indokolná. A fejlett országok életszínvonalának fenntartása más kontinenseken is terület- és erőforrásigényt jelent. A mezőgazdaság fosszilis erőforrásokon alapul és a nem fenntartható területhasználat problémát jelent, a…

