Legnagyobb ünnepünk – melyet egykor a béke, a hit és a szeretet határozott meg – napjainkra sajnos a fogyasztói társadalom egyszerű bevásárlási lázává silányult. Nem kis összegeket áldozunk a különféle drága és általában szükségtelen holmikra, ezeket pedig igyekszünk minél szebb köntösben – díszes csomagolópapírba, fényes celofánba rejtve – átadni az ajándékozott félnek. A jellemzően néhány napnyi, esetleg hétnyi időt eltöltött óriási mennyiségű csomagolás azután ugyanennyi hulladékká válik, amelynek nagy részével nem is lehet mit kezdeni.
A számok nyelvén ez annyit jelent, hogy Magyarországon karácsonykor mintegy 250 ezer tonna (!) csomagolási hulladék végzi a szemétben, ebből 4500 tonnát a különböző fóliák (például a celofán), 125 ezer tonnát pedig egyéb műanyag tartalmú csomagolóanyagok tesznek ki. Arányaiban – a közel hétszeres lakosságszám-különbséget figyelembe véve – ez rosszabb „eredmény”, mint az Egyesült Királyságban, ott ugyanis ez a szám „mindössze” 300 ezer tonna. Szemléltetésképpen, ezzel a mennyiséggel körülbelül 260 ezerszer tudnák becsomagolni a Big Bent. A tengerentúlon még nálunk is jelentősebb túlzásba esnek, Kanadában 540 ezer tonna (!) télapós és rénszarvasos cso-magolási hulladék keletkezik.
Hulladék-házhozszállítás
Hazánkban az év végi ünnepek idején mintegy 10-15 százalékkal keletkezik több csomagolási hulladék, mint az év többi részében, világszinten ez az érték átlagosan 25-30 százalék körüli. Az online vásárlások elterjedésével pedig környezeti lábnyomunk még tovább növekszik. Gondoljunk csak bele: a csomagok legtöbbször a szállító cég dobozaiban érkeznek, bennük a termék ér-telemszerűen még további, a gyártó saját dobozában/nejlontasakjában található, ráadásul sokszor kitöltőanyagot (további papír és/vagy műanyag formájában) is használnak. Hogy emellett a futárok mennyi üzemanyagot pöfögnek el a dugóban, amíg a rendelést teljesítik, az egy további cikk témája lehetne.
A GKI Digital 2020-as felmérése szerint Magyarországon – amit a járványhelyzet csak tovább rontott – nagyjából 35 százalékkal nőtt az internetes vásárlások száma. Hogy ez a folyamat napja-inkig hogyan alakult, arról az interneten hosszasan kutakodva sem kerültek elő pontos adatok (egyedül annyi, hogy 2021-ben az online kiskereskedelmi forgalom 32 százalékkal bővült, mintegy 70 millió belföldi rendelésszámmal). Ám a folyamatosan növekvő fogyasztásunkat látva, nagy bátorsággal következtethetünk arra, hogy a tendencia nem csökkent – ahogyan ezzel párhuzamosan vélhetően a felhasznált csomagolóanyagok mennyisége sem.
Újrahasznosítási aggályok
A legnagyobb probléma a karácsonykor használt csomagolóanyagokkal, hogy nem gyűjthetők szelektíven (azaz nem használhatók fel újra). A bevonatmentes papír vagy karton tiszta sor, a papírhulladékok közé, vagyis a kék színű konténerbe dobhatók. Az ünnepi csomagolásokat viszont épp olyannak készítik, hogy csillogjon-villogjon a karácsonyfára aggatott fényfüzér izzóinak hatásá-ra. Ezt pedig úgy érik el, hogy fényes festékkel és műanyagbevonattal „öntik nyakon” a csomagolópapírokat. Az ilyen típusú anyagokat sajnos csak a kommunális szemetesbe üríthetjük, akárcsak a gyakran használt celofánt, amely a nem újrahasznosítható anyagok közé tartozik.
Ez utóbbinál érdemes utánanézni, tényleg celofánról beszélünk-e, mivel a fóliáknak létezik újrahasznosítható változata is, ezt általában a csomagoláson lévő PE-LD jelölésből tudhatjuk meg. Mindez azt jelenti, hogy a műanyagok 04-es típusába, a kis sűrűségű – azaz lágyabb tulajdonságú – polietilének csoportjába tartozik, amelyből számtalan féle csomagolást készítenek. (A témáról részletesebben az Élet és Tudomány 2022/29. számában, Gyakori hulladékkérdés – Milyen műanyagot mentsek meg? címmel olvashatnak – A szerk.)
Az utóbbi időben széles körben elterjedtté vált az úgynevezett zero waste szemlélet – bár a kifejezés már az 1970-es évek óta létezik. A fogalom olyan, a körforgásos gazdálkodáson alapuló hulladékmentes életmódot jelöl, amikor vásárlásaink, illetve a beszerzett termékek felhasználása során arra törekszünk, hogy utána lehetőleg ne keletkezzen hulladék. Vagyis igyekszünk mindent újrafelhasználni, emellett pedig teljes mértékben kerüljük az egyszerhasználatos csomagolásokat, valamint előnyben részesítjük a csomagolásmentes termékeket.
Szóval mibe bugyoláljunk?
A zero waste hívei ezt az imént felvázolt szemléletet ültetik át egyre inkább az ünnepi időszakra is. Egyik javaslatuk szerint papírcsomagolás helyett érdemesebb lenne különféle elhasznált textíliákba (régi lepedőbe, ágyneműhuzatba, függönybe) csomagolni az ajándékot. Ám ha ettől igényesebbek szeretnénk lenni, ajándékcsomagolás célzattal vásárolhatunk újonnan is például különféle dekorvásznakat (még arra is odafigyelhetünk, hogy lehetőleg pamut, és ne műszálas legyen), amelyet aztán tartóssága révén akár minden karácsonykor újra és újra fel tudunk használni. Ugyanez igaz a műszálas díszszalagokra is, melyekkel átkötjük az ajándékcsomagot. Azokat természetes alapanyagokból (például jutából) készült spárgával is helyettesíthetjük.
A környezetbarát csomagolások alkalmazásán túl egyéb módon is képesek lehetünk karácsonyi csomagolás-lábnyomunkat csökkenteni. Többek között felhasználhatjuk a tavalyi csomagolópapírt vagy celofánt is, feltéve, hogy nem dobtuk ki, égettük el a kályhában, vagy sérült meg olyannyira, hogy már nem használható. Emellett például úgy is elkerülhetjük a szemétgyártást, ha nem kifejezetten tárgyi (vagyis becsomagolást igénylő) ajándékkal kedveskedünk, hanem például élményprogramokkal vagy ajándékutalványokkal, ezek akár egy borítékban is kényelmesen elférnek.
Szoucsek Ádám
