Andy Brunning Cambridge-ben tanít kémiát, gimnazista diákjainak a tantárgy szemléltetéséül gyönyörű infografikákat készít. Látva a tablók sikerét növendékei körében, ezeket megosztotta tanárkollégáival is a neten. Szokatlanul nagy érdeklődés fogadta, nemcsak vegyészek és pedagógusok körében, de az egész világháló felfigyelt rá. Idén már könyv formájában tette közzé a grafikáinak egy részét a következő rendhagyó címmel: Miért válik a spárgaevés után furcsa szagúvá a vizeletünk? (Why does asparagus make your wee smell?).

– A blogja címe: Compound Interest. Miért választotta ezt a nevet a weboldalának?

– Ez egy szójáték. Amellett, hogy egy ismert közgazdaságtani szakkifejezés (magyarul kamatos kamatnak mondjuk), egyben jelenti azt is, hogy ezen az oldalon a (kémiai) összetevőkre irányul a fő érdeklődés. Tudvalevő, hogy a kémia nem örvend nagy népszerűségnek mostanában. Ha az emberek meghallják, hogy egy élelmiszerben valamilyen „kémiai anyag” van, az számukra elriasztó. Meg szeretném mutatni az olvasóimnak a kémia jó oldalát; azokat az anyagokat bemutatni, amelyek jobbá teszik a mindennapjainkat, amik azokat az ízeket és illatokat okozzák, amelyeket szeretünk.

– Mitől válik lenyűgözővé a kémia?

– Kémiatanárként minden bizonnyal valamennyire elfogult vagyok, de tagadhatatlanul csodálom a tényt, hogy szinte az összes jelenséget, amikbe a hétköznapok során belefutunk, meg tudjuk magyarázni a kémia segítségével. A konyhai furcsa tapasztalataink nagy részét megérthetjük, ha alaposan szemügyre vesszük a vegyületeket, amiket tartalmaznak az ételeink. És nem csak az ételek; az illatok, amik megcsapnak bennünket, az anyagok, amelyeket használunk, és valójában az egész szervezetünk tele van izgalmas történetekkel, amiket a kémia szemüvegén keresztül tudunk elolvasni.

– Miért kezdett el infografikákat készíteni?

– Először csak azért csináltam néhány posztert, hogy feldobjam velük az osztálytermet. Néhány tanárbarátomat érdekelte, hogy mit csinálok, majd ők is kértek másolatot, hogy a saját óráikon használják. Akkor döntöttem el, hogy létrehozok egy weboldalt, ahol megosztom ezeket az ábrákat, hogy más oktatók is könnyedén hozzáférhessenek. Fokozatosan egyre többet kezdtem írni azokról a kémiai kérdésekről, amelyeket izgalmasnak találok, és egy-két képpel illusztrálni őket. Ez lett aztán meglepően népszerű nem csak a pedagógusok, de az egész webes világ körében.

– És manapság mi a célja ezzel a munkával?

– Az infografika arra való, hogy az információkat egyszerű, letisztult, könnyen érthető nyelven mutassa be azok számára is, akik szöveges formában kevésbé érdeklődnének az adott téma iránt. Annak ellenére, hogy a grafikáimat egyre többen nézik, az alapkoncepcióm egyáltalán nem változott: olyan posztereket készítek, amelyeket bárki szívesen nézeget és érdekesnek, érthetőnek tart, miközben azok számára is hordoz érdekes részleteket, akik szakértőként még többet szeretnének megtudni a különböző élelmiszerekkel kapcsolatos jelenségek kémiai hátteréről.

– Tanárként mi a tapasztalata: ez valóban jó eszköz a diákokkal való munkában?

– Igen, tényleg rendszeresen használom őket. Alapvetően minden héten kiteszem a teremben az aktuális „Heti kémia” tablót, hogy felkeltsem a leglelkesebb tanulóim figyelmét, szélesítsem az érdeklődési körüket. Vannak grafikák, amelyek eseményekhez kötötten válnak aktuálissá. Rengeteg ünnephez kötött, például karácsonyi van, vagy most ősszel néztük annak a magyarázatát, hogy mi okozza, hogy színessé válnak a falevelek. Aztán van, amelyik témája önmagában találja el a diákjaim érdeklődését: a különböző mérgekről szóló tablót például mindannyian alaposan tanulmányozták. És természetesen mindig beviszem azokat, amelyek az éppen soron lévő tantárgyi részhez kapcsolhatóak. Az egyik osztályban most vettük azokat a katalizáló tényezőket, amik befolyásolhatják a reakciók sebességét. Ez alapján megvitattuk, hogyan lehet lelassítani azt a folyamatot, amelyik azt okozza, hogy könnyezünk a hagymától.

– Egyszóval a hasznos tudás átadása a cél…

– Nem nehéz, hiszen a kémia mindenütt jelen való, akármit tanulunk, köze van a hétköznapokhoz. Komolyra fordítva mondjuk úgy, hogy jó eszköznek találom a kémiát arra, hogy néhány jelenséget mélyebben megértsünk. Például ha megismerjük a csípős íz működésének mechanizmusát, az is világossá válik, hogy miért segít többet, ha tejet iszunk rá, mintha csak vizet innánk. Vagy letisztázhat olyan közhiedelmeket, minthogy a sárgarépa valóban segít-e abban, hogy lássunk a sötétben. Illetve arra is van válasz, mi okozza, hogy a karácsonyi asztal körül (melyen Angliában hagyomány szerint „brüsszeli káposzta” (Brussel sprouts) is mindig tálalva van) miért alakul ki heves vita a kelbimbóról.

– Miért, mi az oka annak, hogy sok ember utálja a bimbós kelt?

– Ehhez egy hosszabb történet tartozik. 1931-ben a francia DuPont vállalat egyik dolgozója, Arthur Fox véletlenül fedezett fel egy feniltiokarbamid (PTC) nevű vegyületet. Az érdekesség az volt, hogy míg a kollégája ezt kifejezetten keserűnek érezte, addig Fox számára ez a keserűség észrevehetetlen volt. Fokozatosan derült ki, hogy ennek genetikai megalapozottsága van, olyannyira, hogy mielőtt a DNS-szűrések elterjedtek, a PTC-érzékenység az egyik eszköze lett az apasági vizsgálatoknak. Eddig a pontig még nem beszéltem a kelbimbóról, ez a vegyület ugyanis nem található meg zöldségekben. Azonban a molekula egy kis része, a PTC-nél éppen a keserű ízért felelősnek gondolt tiocianát-csoport megtalálható a kelbimbóban ugyanúgy, mint az az összes többi káposztafélében. Összefüggés figyelhető meg azok között, akik képesek érzékelni a PTC keserű ízét, és akik nem szeretik a bimbós kelt. Ez persze nem jelenti, hogy a genetika mindent eldönt, a környezet befolyása természetesen igen jelentős; ám ha valaki utálja a kelbimbót, ezentúl megpróbálhat ennek a kémiai okaira hivatkozni…

– Ha már karácsonyi asztalnál tartunk, mit tudunk a karácsony illatáról?

– Általában a fenyőfa illata hívja elő a karácsonyi hangulatot. A fenyők illatának a legmeghatározóbb összetevője a pinén, melynek két izomerét is ismerjük: az alfa- és a béta-pinént. A gyantából ismert terpentinhez hasonlítjuk az illatát, nem is csoda, hisz mindketten fontos összetevői annak. A pinének amúgy a terpének csoportjához tartoznak. Számos növényben találhatunk terpéneket; általában ezeknek az illata jelenti számukra a faillatot. A terpének fontos szerepe, hogy a levegőbe kerülve a magasabb légköri rétegekben kis aeroszolokként tökéletes kondenzációs magvak, ezzel segítve a felhőképződést. Alacsonyabban pedig, mivel nagy mennyiségben erősen szórják a napsugarakat, a fény így megrövidült hullámhossza okozza a „blue haze” néven ismert jelenséget: amikor az erdők felett kékes pára lebeg. A harmadik fontos összetevője a karácsonyillatnak, a bornil-acetát, bár ennek a mennyisége fenyőfajonként jelentősen változik. Ennek az illatát hívjuk friss, tiszta fenyőillatnak, emiatt ezt gyakran használják légfrissítők összetevőjeként is. Ez az észterek csoportjába tartozik, mely csoport többi tagjára is jellemző a kellemes illat. Végezetül hozzá kell tenni azt is, hogy többek között ezek az illóanyagok felelősek azért, hogy a fenyőfák és tobozok rendkívül gyúlékonyak.

– Csak kémiáról készít ilyen szemléletes ábrákat? Esetleg ismer olyanokat, akik más tudományterületen foglalkoznak  infografikákkal?

– Én a kémiához értek, ennél is maradok. Akadnak mások, bár kevesebben, mint gondolnánk. Az első ihletet David McCandless munkája adta, ő készíti az Information Is Beautiful weboldal grafikáit. Ő minden elképzelhető témában szerkeszt ábrákat a tudományostól egészen London kávézóelnevezéseinek taxonómiájáig. A Tabletop Whale alkotója, Eleanor Lutz elsősorban biológiai témákra fókuszál. Újabban a The STEM Chicks oldalán is jelennek meg hosszabb tudományos, vagy társadalmi témájú infografikák.

 TEGZES MÁRIA

Új sorozatot indítunk!

Ebben az évben új sorozatot indítunk az Andy Brunning grafikáinak magyar fordításából. Havi rendszerességgel megjelenő rovatunkban számos érdekességet megtudhatunk a tűzijátékokról, a virágok és a könyvek illatáról vagy akár az úszómedencékről. De ne szaladjunk ennyire előre! Kezdetnek, kilencedik számunkban épp elég megtalálni a kapcsolatot egy elektromos gitár és a kémia között…

2015/52