A nők az emberi kultúrák és társadalomtörténeti időszakok legtöbbjében értéktelenebb, sőt káros vonásokkal inkább felruházott lények, mint a férfiak, ezért ők nemcsak kevesebb joggal, életperspektívával rendelkeznek, hanem az agresszió célpontjai is. A nőgyűlölet Jack Holland, e kötet brit szerzője szerint a világ legrégibb előítélete. Ehhez minden társadalom és kultúra konkrét ideológiákat kapcsolt, amelyek a nők leértékelését, megkülönböztetését külön is indokolták. A szerző ezt a hosszú történetet próbálja követni.
Előszavában utal arra, hogy a nők jogai a világ nagy területein ma is hiányosak, gyakran válnak erőszak áldozatává. Még a civilizált Európában is az utolsó nagy fegyveres konfliktus során, a délszláv háborúban a nők tömeges megerőszakolása egyfajta hivatalos stratégia volt.
Jack Holland főleg a nyugati világban követi a nők sorsának és megítélésének változásait, de időnként kitér a nagy keleti civilizációkra is. A görög és a római társadalomban főleg a filozófusok adták meg a nők leértékelésének ideológiáit, a történelmi események viszont azért érdekesek, mert bizonyos korszakokban a nők nagyobb szerepet kaptak a világ dolgaiban, de azután – gyakran éppen emiatt, egyes nők megnyilvánulásaira hivatkozva – következett az elnyomás és visszaszorítás. A szerző szerint a kereszténység kezdetben a nőket egyenjogúan kezelte, erre a könyv idéz fontos helyeket a bibliából, a nők tömeges áttérése sokban segítette az új vallás terjedését, de a világvallássá vált új hit már átvette a zsidó kultúra nőgyűlöletét, és így az előítélet csaknem két évezredre megszilárdult. Különösen az eredendő bűn eszméje, Éva bűnre csábító szerepe adta meg az alaphangot a nők hibáztatásához a férfiak bűneiért. A középkorban ez öltött alakot a boszorkányok üldözésében. A szerző az ókor, illetve később az egyházatyák elméleteihez hasonlóan az újkorban is a filozófusok tanításaiban kereste a nőgyűlölet elméleti alapjait.
A felvilágosodástól kezdve a nők több teret kaptak a társadalomban, a romantikus szerelem kultusza is hozzájárult növekvő szerepükhöz, de ez csak még szembetűnőbbé tette a sok megmaradt és nagyon hatékony megkülönböztetést, amiben éltek. Ezt a szerző a viktoriánus kornak szentelt külön fejezetében írja le szemléletesen. Jack Holland általában sokat idéz a korabeli szépirodalomból, az irodalmi ábrázolásokat a korszak felfogásának tükreként kezeli, különösen a nagy, a korabeli szemléletet kifejező drámák és regények esetében. A XIX. század végi polgárosodás idején már az ősi idegenkedések és nőellenességi érzelmek felismerését várnánk, de még ekkor zajlik a női emancipáció kezdete, és az egyenjogúság érvei helyett éppen a nőket leértékelő filozófiák válnak népszerűvé. Schopenhauer, Nietzsche, Otto Weininger és mások sok szempontokból hatottak Hitlerre és a fasizmus nőpolitikájára. Különösen Weininger kínált szempontokat a nők leértékeléséhez. Ám a legújabb kor, a második világháború utáni szabadság sem hozta el a nők teljes társadalmi elfogadását, az élet minden területén megmaradtak a hátrányok. Ezekről a szerzők a Testpolitikák címszó alatt szól, és ezek középpontjában az abortusz kérdésének ambivalens, a nők számára hátrányos kezelése áll. A kötet szakszerű és érdekesen megírt munka, sok irodalmi és történelmi hivatkozással. Sajnos, ma is aktuális a téma, és a nőgyűlölet felvetésével a szerző nyit a társadalomfilozófiai és társadalomlélektani vizsgálódások felé, hiszen tétele szerint nemcsak arról van szó, hogy a férfiak uralmukat és fölényüket próbálják ideologizálni a nőkkel szemben, hanem sajátos kivetítéssel saját gyengeségeiket és hibáikat akarják így hárítani maguktól.
A szép kiállítású, mindenki figyelmébe ajánlható kiadvány érdekessége, hogy az utószót Balázs Lajos neves erdélyi néprajzkutató írta, akinek az utóbbi években több monográfiája jelent meg az erdélyi szexuális, párkapcsolati és családi szokásokról. Érdemes idézni az utószó címét: Avagy a nő szenvedései a székely-magyar hagyományos paraszti társadalomban.
(Nőgyűlölet. A világ legrégibb előítélete. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 325 oldal, ára 45 lei/ 3890 forint)
BUDA BÉLA
2013/47
