A fekete és a fehér különleges szín: nemcsak fizikai tulajdonságot jelöl, hanem átvitt értelemben erkölcsi minősítést is, a fekete gyakran a negatív, rossz dolgokat jelenti, a fehér pedig a pozitívakat. Ez kultúrákon átívelő jelenség, úgy tűnik, az emberek veleszületett módon jobban kedvelik a fehéret, mint a feketét. Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy az ember…
Az úgynevezett állandó szókapcsolatoknak két fő fajtáját szokás megkülönböztetni: a valamilyen képszerű elemet tartalmazó szólást és a valamilyen tanulságos gondolatot, közérdekű tapasztalatot, életbölcsességet kifejező mondást. Ez utóbbinak, ha nem ismerjük szerzőjét, közmondás az elnevezése. A szólások – ellentétben a közmondásokkal – többnyire nem önálló mondatok.
Szólás például a „bárány és farkas”, latinul „lupus et…
Hogy létezik korszerűtlen műpártolói tevékenység, azt éppen Bubryák Orsolya könyvének központi szereplője, Erdődy György (1680–1759) mecenatúrájának egy fontos szelete példázza a legjobban: a XVIII. század második negyedében, amikor a Vág menti Galgóc kastélyában kialakította az Erdődyek családtörténeti reprezentációjának központját, a legelőkelőbb magyar arisztokrata családok Stammburgjai már régen fennálltak. Az ősgalériákkal, gazdag kincstárral és a család…
A nők a férfiakhoz képest könnyebben és gyakrabban fejezik ki érzelmeiket, ezért a közvéleményben az az elképzelés alakult ki, hogy a nők érzelmesebbek, és hajlamosabbak emocionális alapon dönteni, cselekedni. Ebből következik az a nézet, hogy a párkapcsolatokban a nők „a szerelem bolondjai”, akiket az érzelmek hamar elragadnak, így előbb fejezik ki érzéseiket, mint a férfiak.…
Irvin D. Yalom amerikai pszichiáter sok kiváló könyv írója. Néhány munkája szakterületének alapművei közé tartozik, mások ötvözik a fikciót és a filozófiát, írt sok esettanulmányt, a világon milliók olvassák műveit.
A Terápia ajándéka című könyvének alcíme: Műhelytitkok. A bevezetőben fel is vázolja, hogy kiknek szánja a könyvet – terapeutáknak, akik kevésbé súlyos problémákkal küzdő…
Mások ügyeiben gyakran tisztábban látunk, mint a magunkéiban, és ugyanazért a cselekedetért a másik embert szigorúbban ítéljük meg, mint önmagunkat. Sokan bizonyára azt gondolják, nincs ebben semmi csoda, hiszen saját érdekeinknek megfelelően torzítjuk, értelmezzük át a helyzeteket. Ez így is van, ám a lélektani magyarázat mégsem ennyire egyszerű.
Megfigyelték ugyanis, hogy minél elvontabb formában ismerünk…
Régen rossz, ha egy viccet magyarázni kell. Vagy a viccel van baj, vagy a mesélő – fogalmazzunk úgy – nem tudja hatásosan előadni. A jó viccet nem is kell magyarázni, mégis időről időre megteszik, sőt interdiszciplináris humorkonferenciákat is tartanak Magyarországon. És ez nem vicc. 2012 szeptemberében már a harmadik ilyen összejövetelt rendezték hazánkban. Ennek a…
A klasszikus közgazdasági szemlélet szerint a fogyasztó racionális lény, aki arra törekszik, hogy vásárlásai során a számára legnagyobb hasznot jelentő termékeket szerezze meg. Ennek az ideális képnek azonban némileg ellentmond, hogy szinte mindenkinek van otthon néhány olyan holmija, amit megvásárolt, mert nagyon előnyös vételnek tűnt, de azután mégsem használta – mivel valójában az égvilágon semmi…
Lélektani értelemben a világ igazságosságába vetett hit annak a vélekedésnek az elfogadását jelenti, mely szerint az ember az életben általában megkapja, amit megérdemel – legyen az jutalom vagy büntetés –, illetve ami történik vele, azt meg is érdemelte. Amint arról az évek során már szó esett ebben a rovatban, az emberek különböznek a tekintetben, hogy…
Az emberi testrészek nevével előszeretettel jelöljük a környező világ tárgyait. A hegynek lába, háta, gerince, dereka, a hajónak orra, fara, gerince, a korsónak szája, ajka, hasa, füle, csecse, talpa, a harangnak nyelve, a boronának, gerebennek foga, a máknak feje van. Hasonló átvitelek: puskaagy, kerékagy, búzaszem, mákszem, szőlőszem, szegfej, sőt hétfő. A testrészelnevezéseknek azonban nemcsak a…