Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Grafén – pásztázó alagútmikroszkópos felvétel

Nanopecsételés, arany háttér előtt – Interjú Nemes-Ince Péterrel

Nemes-Incze Péter fizikus a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontban alapított nemrégiben Lendület-kutatócsoportot. Céljuk olyan mesterséges kristályok építése egyetlen atom vékony, kétdimenziós rétegekből, amelyek fizikai tulajdonságait ők irányíthatják. Segítségükkel megvalósulhat a szobahőmérsékleten is ellenállásmentesen vezető anyag, de a kvantumkomputerek is új erőre kaphatnak.   – Menjünk vissza az időben nyolc évet, amikor Junior Prima-díjat nyert! Akkoriban főként grafénnel…

Tovább olvasok

Muriel Medard, az IEEE Information Theory Society elnöke 2012-ben Budapesten Csiszár Imrével

Világhírközlés – Interjú Csiszár Imrével

Az információelmélettel a terület korai időszakában ismerkedett meg Csiszár Imre matematikus, akadémikus, aki júniusban az életműdíjnak tekinthető Hamming-medált veheti át, melyet az elektromérnökök nemzetközi egyesülete (Institute of Electrical and Electronics Engineers) évente ítél oda egy kiemelkedő kutatónak vagy legfeljebb háromtagú kutatócsoportnak. Csiszár Imre az információ matematikai és hírközlési sajátosságait vizsgáló területet Rényi Alfréd vezetésével térképezhette…

Tovább olvasok

Bajomi Bálint felvétele

A talajnedvesség az időjárást is befolyásolja – Interjú Rajkai Kálmánnal

Az időjárást nagyon sok minden befolyásolja – ezért is olyan nehéz előre jelezni. De vajon megváltoztatja-e a helyi időjárást például az, hogy milyen a terület mezőgazdasági hasznosítása? Rajkai Kálmán a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozik immár negyven éve. A talajról, a talaj szemcseösszetételéről, az időjárásról és a növények vízfelvételéről kérdeztük.     Bajomi…

Tovább olvasok

Geoinformatika – a Földön kívül is! – Interjú Sik Andrással

A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.   – Ön bolygókutatóként, főként Mars-kutatóként ismert. Hogyan lett térinformatikai…

Tovább olvasok

Matematikusok matematikusokról – Könyvtermés

Nagy örömmel vettem kezembe ezt a könyvet. Szerkesztője, Róka Sándor általam igen tisztelt matematikatanár, sok év óta ismerem, hallgattam előadásait, és sok-sok feladatát oldottuk meg tanítványaimmal. Tudtam, hogy érdekes gyűjteményt fogok elolvasni. A tartalomjegyzékben ismét ismerős nevekre leltem – ez még jobban felcsigázta érdeklődésemet. A szerzők közül többeket az egyetemen hallgattam, a címekben – és…

Tovább olvasok

A kő története – Interjú Polgári Mártával

Polgári Márta különlegesnek mondható karriert futott be a geológia területén, hiszen nem jellemző, hogy nőként nehéz terepmunkát végezzen valaki, emellett magyar szakemberként a Geology című, rangos amerikai folyóiratban is sikerüljön publikálnia. A Földtani és Geokémiai Intézet Geobiomineralizációs és Asztrobiológiai Kutatócsoportját vezető szakember magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban arról mesélt, hogy miért választotta a földtudományi pályát, és…

Tovább olvasok

Kutassuk a Marsot a Földön is! – Interjú Kereszturi Ákossal

A távoli Mars felszíni alakzatai saját bolygónkon is vizsgálhatók. A vizes környezetek nyomainak elemzésében ugyanis földi analógiák is közreműködnek. Még Magyarországon is vannak olyan területek, amelyek tanulmányozása segít a vörös bolygó megismerésében. Nem csoda, hogy az OTKA is támogatja ezeket a kutatásokat. És, ha víz és Mars, akkor nem maradhatnak ki az asztrobiológiai vonatkozások sem.…

Tovább olvasok

Térképtörténetek – Amerika – ötszáz éves strucctojáson

Másfél éve egy átlagos üzletember érkezett Budapestre valami különös műtárggyal: a nagyobb narancs méretű strucctojásra a világ képét vésték az 1500-as évek elején. A szenzációs lelet híre azután idén augusztusban bejárta a világsajtót. A legkorábbi, már Amerikát is ábrázoló glóbusz felfedezése azonban még számos rejtélyt tartogat a tojáshéjnyi felszín alatt. A világ talán legkülönösebb föld­gömbjének…

Tovább olvasok

Fotonvadász leopárd – Első kézből

Akik szépnek találják a sarki fényt vagy a szivárványt, azoknak minden bizonnyal a Cserenkov-sugárzás is tetszene. Ez a kékes ragyogás akkor keletkezik, amikor töltött részecskék a közegbeli fénysebességnél gyorsabban haladnak, mérnökhallgatók praktikusan a Műszaki Egyetem tanreaktorában találkozhatnak a jelenséggel. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) – Varga Dezső vezetésével – olyan…

Tovább olvasok

A szupernagy tömegű fekete lyuktól kiinduló jetek a csillagközi gáztömegeknek ütközve felhevítik a gázt

Fekete lyukak kimutatása kéksavval

Első kézből A csillagászati megfigyelőeszközök fejlődésének köszönhetően ma már szinte bizonyos, hogy a legtöbb galaxis (ha nem valamennyi) szívében egy szupernagy tömegű (több millió vagy milliárd naptömegű) fekete lyuk lapul. Azt is megállapították, hogy ezek tömege arányos a vendéglátó galaxis középső, csillagokban és csillagközi anyagban gazdag dudorának tömegével. Ennek alapján feltételezhető, hogy a galaxisok és…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/