Az utóbbi száz év tájhasználata drasztikusan átalakította a Kárpát-medence természetes képét. Ez különösen igaz a vizes élőhelyekre és magukra a vizeinkre, amelyek ráadásul elszennyeződtek. Ennek következményeként, valamint az egyre több jövevény faj agresszív terjeszkedése miatt sok őshonos fajunk kipusztult vagy megfogyatkozott az állománya. Egykori legnagyobb halunkat, a vizát már csak a történelmi olvasmányokból ismerjük, s…
Florida híres mocsárvilágának szívében körülnézve akár a Hortobágyon is érezhetnénk magunkat, legalábbis ha eltekintünk a számtalan alligátortól és a közelről már ismeretlennek tűnő növényektől. Az Everglades nagy részét ugyanis füves vegetáció borítja, a síkság egyhangúságát itt-ott bontja meg a mocsárciprusok alkotta sajátos „dómok” és trópusi „hammock” erdők mozaikja. A Magyar Természettudományi Múzeum botanikusaként több ízben…
A Magyar Haltani Társaság internetes közönségszavazásán ez alkalommal is három jelölt versengett az Év Hala címért. A versenyt a szavazatok több mint kétharmadával (68%) győzelmet arató compó nyerte. Második helyen a védett selymes durbincs végzett (24%), míg a gyorsabb folyószakaszok horgászhalaként számontartott márnának a harmadik hely jutott (18%).
Különös, óarany vagy zöldes színben tündöklő, mással nehezen…
Az etióp farkas vagy más néven kaber (Canis simensis) a mi aranysakálunknál valamivel nagyobb termetű, jellegzetesen vörösessárga bundájú állat. Megjelenése miatt régebben abesszin rókának is nevezték. A világ egyik legritkább, veszélyeztetett, a pesszimisták szerint kipusztulás előtt álló kutyaféléje.
Kis elterjedési területű maradványfaj, mely egykor gyakori lehetett Afrika keleti részén, de a jégkorszakot követő felmelegedés és az…
Ez a különleges kultúrnövény a legfinomabb szövetek olyan gyengéd megmunkálását tette lehetővé, hogy sokáig nem tudták semmilyen mesterséges eszközzel helyettesíteni, és például a billiárdasztalok filcének készítéséhez elvétve még napjainkban is használják.
Héjakútmácsonya
A mácsonya nemzetségnek hazánkban két, sokak által ismert, parlagokon és útszéleken tenyésző képviselője van, a héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus) és az erdei mácsonya (Dipsacus fullonum). A…
Gábor Dénes Nobel-díjas találmányát, a holográfiát egy nemzetközi kutatócsoport alkalmazta nanokristályok mágnesességének vizsgálatára – ezen kutatásban Pósfai Mihálynak, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézet egyetemi tanárának is fontos szerepe volt. A módszer újfajta betekintést nyújt a negyven éve felfedezett mágneses baktériumok életébe: a természetes vizekben és ezek üledékeiben élő szervezetek mágneses ásványaik segítségével találják meg az…
Hatodik alkalommal választották meg hazánkban az év vadvirágát. A Magyar Természettudományi Múzeum által megrendezett internetes, nyilvános szavazáson 2016-ban a mocsári kockásliliom a négy jelöltre beérkezett 1282 szavazat 40 százalékát szerezte meg.
A mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) az egyik legjellegzetesebb és legszebb hazai vadvirág. Közismertségére és közkedveltségére utal számos népi elnevezése, mint az ostáblaliliom, kotuliliom, kongóvirág, kakukkvirág,…
Ha Budapesten megkérdeznénk a járókelőket, tudják-e, mi az a lápi póc, réti csík, fenékjáró küllő, tüskés pikó, valószínűleg tanácstalanul széttárnák kezüket. Szendőfi Balázs természetfilmjéből nemcsak e szerzetek kilétére derül fény, hanem arra is, hogy hol, milyen élőhelyen bukkanhatunk rájuk akár magunk is.
A Dunán és a folyamhoz tartozó mellékvizeken – mint például a gyors folyású Rákos-patakon…
Napjainkban mind többet hallhatunk veszélyeztetett fajokról, melyeket a kihalás réme fenyeget. Vajon az ilyen szempontból közismertebb trópusokon kívül milyen mértékű átalakulások zajlottak közvetlen környezetünkben a nem is oly régmúltban? A következőkben annak járunk utána, milyen emlősfajok tűntek el a Kárpát-medencéből a földtörténet legutóbbi időszakában.
A Kárpát-medence az európai kontinens jól körülhatárolt, sajátos természet- és életföldrajzi egysége.…
A rendkívül formagazdag pillangósvirágúak benépesítik az egész Földet, fajszámuk mintegy 13 ezerre tehető. Egy évvel ezelőtt a „Zöldítési Program” elindításával az Európai Unió már nyomatékosította tagországaiban, hogy a pillangósvirágúak mennyire fontos növénycsalád. Az intézkedés lényege: minél nagyobb területen folytat valaki növénytermesztést, annál inkább köteles bővíteni a termesztett fajok körét pillangósokkal, legalábbis, ha nem akar elesni…