Idén nyolcvan esztendős az Élet és Tudomány. Hetilapunkat 1946 novemberében egy Nobel-díjas tudós: a lapalapító Szent-Györgyi Albert beköszöntő szavai indították útnak. Most, nyolc évtized múltán ezért a Nobel-díjas Krausz Ferenccel készült beszélgetésünkkel kezdjük el ünnepi sorozatunkat – a magyar sajtó napja, március 15-e alkalmából. A fizikus professzort a tudományos kiválóságot és a tehetséggondozást egyaránt segítő Élvonal Alapítvány (Frontiers Foundation) programjáról és a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) küldetéséről kérdezte lapunk.

– Mit jelent az Élvonal kifejezés, kik tartoznak az Ön által kezdeményezett kiválósági és tehetséggondozó program filozófiája szerint ebbe az élvonalba?
– A szó jelentése előrevetíti a választ: a mérce a lehető legmagasabb. A tudomány alapvetően nemzetközi vállalkozás. A célunk a lehető legmagasabb olyan kutatási eredményeket elérni, amelyek hosszabb távon a világ tudományos közvéleményének a figyelmét keltik fel és elismerését vívják ki, s egyben magukban rejtik az olyan áttörések és technológiai fejlesztések lehetőségét, amelyeknek jelentős gyakorlati hasznosításuk is lehet, és ezen keresztül a mindennapi életünket jobbá tehetik. Célunk eléréséhez elsősorban arra a képességre van szükségünk, hogy a lehető legnagyobb tehetségeket tudjuk magunkhoz vonzani, s olyan körülményeket tudjunk a számukra biztosítani, hogy jól érezzék magukat és a legjobb feltételek mellett tudjanak a céljaikért dolgozni. Ehhez a lehető legnagyobb szabadságot és támogatást kívánjuk megadni a számukra azért, hogy idejük minél nagyobb részét fordíthassák arra a munkára, amit szeretnek és amiért élnek. Az Élvonal program tehát egy olyan tudományos ökoszisztéma, amely a kíváncsiság szikrájától a felfedezésig vezető utat kívánja megépíteni Magyarországon olyan eredményekhez, amelyek az emberiség jövőjét is befolyásolni lesznek képesek.
– E nemzetközi programhoz a világon bárhonnan csatlakozhatnak kutatók?
– Így van. Magyarország alapvető érdeke, hogy ha ennek az alapítványnak a működéséhez szükséges feltételeket meg tudjuk teremteni – amihez természetesen jelentős forrásokra van szükség –, akkor ezt ne korlátozzuk magyar állampolgárságú munkatársak, kutatók, csúcskutatók bevonására, hanem vonzóak legyünk mindazok számára, akik úgy érzik, hogy Magyarországon tudják megtalálni az ideális feltételeket a világszínvonalú kutatáshoz, a világra szóló eredmény eléréséhez. A világon számos példa van arra, hogy a legsikeresebb tudományos intézmények, melyek a legtöbb Nobel-díjassal büszkélkedhetnek, kivétel nélkül a „teljesből” merítenek, tehát a földkerekség összes országában meglévő tehetségeket, kiváló kutatókat szólítják meg és próbálják bevonni a tudományos programjaikba. Ugyanígy szeretnénk az Élvonal esetében is eljárni.
– Mennyiben tehetségsegítő az Élvonal és mennyiben kiválósági program – ha külön lehet ezt egyáltalán választani e két szempontot a programon belül?
– Nem hiszem, hogy ezt el lehet választani. Ha élvonalbeli kutatást akarunk végezni, akkor arra csak a legki válóbbakkal van esélyünk. Az Élvonal egyedisége az, hogy nem egyetlen támogatási formára koncentrál, hanem több egymásra épülő elemet foglal magában és ezeket az elemeket rendszerként tekinti. A tehetséggondozás, a világszínvonalú kutatási infrastruktúra és a tudományos eredmények hasznosításának igénye nálunk egyet len ívet alkot. Ez egy olyan egység, amely ebben a formában talán a világon egyedülálló módon itt lesz jelen. Kezdődik ez az ív azzal, hogy hazánk legjobb tanárainak közreműködésével tehetségeinket korán felfedezzük, begyújtjuk a szikrát náluk, felkaroljuk őket, hogy a lehető leghatékonyabb módon támogassuk őket a nemzetközi mércével is jegyzett csúcskutatásig vezető pályán. A tehetséggondozás és a csúcskutatás így egyszerre lesz a munkánkban jelen, ami lehetőség arra, hogy egy nagyon szoros, hosszú távú együttműködést alakítsunk ki ezen két tevékenység között.
…
Cikkünk folytatását lapunk digitális változatában olvashatják, amelyet itt vásárolhatnak meg: https://eletestudomany.hu/uzlet/elet-es-tudomany-lxxxi-evfolyam-11-szam-2026-marcius-13-digitalis/

