A Szép-völgy nevét sok budapesti ismeri, hiszen a hármashatár-hegyi kirándulások gyakran Szépvölgyi úti buszozással vagy autózással indulnak. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a Szépvölgyi út alsó szakaszán a szaporodó lakóparkok és irodaházak miatt évről évre egyre nagyobb forgalomban kell araszolnunk. De ki gondolná, hogy az „igazi” Szép-völgy gyönyörű fekvésű felső részét 50 éve majdnem beépítették? Mára ennek szerencsére alig van nyoma, és jó hír, hogy a völgyfő a következő években visszanyerheti természetes arcát.

A Buda határában található Szép-völgy neve a reformkorig Schönthal volt, 1847-ben Döbrentei Gábor és magyarosító honfitársai nevezetes dülő keresztelőjén 55 másik német nevű heggyel, völggyel, városrésszel együtt kapott magyar nevet. Bár a környék – nevéhez méltóan – régen is szép lehetett, eleink valószínűleg nem elsősorban ezért kapaszkodtak fel ide a Duna mellől.

 

A Szépvölgyi út alsó 2 kilométere még nem a Szép-völgyben van, ugyanúgy, ahogy a Budaörsi út sem Budaörsön fut, csak afelé vezet. Maga a Szép-völgy messze fent, a mai Nyereg út fölött, szűk völgyként indul, aztán a Fenyőgyöngyénél kitágul. Északról az Újlaki-hegy, keletről a Felső- és az Alsó-Kecskehegy, nyugatról a Kecske-hegy határolja. Az odavezető Szépvölgyi út a budai oldal egyik leghosszabb útja, házszámai bőven 200 fölé terjeszkednek. Mégis érdemes a környék történetét gondolatban az út teljes hosszában végigjárni, hisz tájhasználata szorosan összefonódott a Duna melletti keskeny síkon felépült település(ek) sorsával.

Legelők, szőlőskertek és bányák

A római korban a mai Óbuda területén már fejlett település állt. Az egykori birodalom határait védő Aquincumot félkörívben ölelő hegyvidéken kis őrtornyok sorakoztak. Ennek tanúságaként a mára már lebontott téglagyár telkén, a Szépvölgyi út 41. szám alatt (majdnem szemben a mai híres cukrászdával) 1953- ban egy késő római kori épület maradványai kerültek elő. A szép fekvésű hegyoldalban hajdanán valószínűleg csinos villák épültek. A Szép-völgynek és a Hármashatár-hegy délkeleti, napos lejtőinek viszont fontos élelmezési szerepük volt: itt legeltették a légió ál-latállományának egy részét, főleg juhokat és marhákat. Ennek is van régészeti nyoma: a Pál-völgyi-kőfejtőben került napfényre egy oltárkő, amelyet Sep(timius) Iulianus állított Kr. u. 238-ban. Az istenségeknek hódoló katona pásztorként nevezi meg magát, így sokat járhatott az állatok nyomában a Szép-völgyben.

A rómaiak bizonyosan termesztettek szőlőt és ültettek gyümölcsösöket is. Ezek azonban valószínűleg nem nyúltak fel a Szép-völgyig, inkább a Dunához közeli, napsütötte domboldalakon virultak.

A középkor századaiban a Duna partján itt, a mai II. és III. kerület határán Szentjakabfalva település állt. Óbuda és a falu határvonalát egy kőszegéllyel vagy kőpárkánnyal ellátott árok jelezte, ez pedig éppen a mai Szépvölgyi út vo-nalában volt. Minden bizonnyal a középkori falu lakói is feljártak a Szép-völgybe legeltetni. Feltehetőleg építésre és tüzelésre alkalmas fát is gyűjtöttek itt, makkoltatták a disznókat, és már ekkor is építőkövet és agyagot bányásztak. Szentjakabfalva a XV–XVI. század fordulójára már beleolvadt Óbudába. A török időkben elnéptelenedett, a hódítók kiűzése után erre a tájra is német telepesek érkeztek: ők alapították meg a korábbi Szentjakabfalva helyén Neustiftet, azaz Újlakot. A település legnyugatibb pontja az Ürömi utca és a Szépvölgyi út sarkán ma is álló, a XIX. század elején emelt Segítő Szűz Mária-kápolnánál volt. A völgyben ettől „felfelé” nem látszik a régi térképeken épület, csak erdő- és legelőterületek. Ugyanakkor bizonyos, hogy a Szép-völgyön keresztül vezető út fontos összeköttetés volt a Buda környéki német falvakkal, például Hidegkúttal.

A XIX. század második felében Óbuda határában már óriási területen, 450 hektáron szőlőt műveltek. A Bécsi út fölött, egészen a mostani hármashatár-hegyi erdők aljáig, a Csúcs-hegy irányába kilométereken át szőlők húzódtak. A Szép-völgyben sosem volt nagy szőlőterület, de a völgy felső részén, a mai Cirbolya utca és a Szépvölgyi út közötti naposabb, délkeleti oldalban a XIX. században megjelentek a szőlőskertek keskeny parcellái. Az intenzívebb művelés magával hozta az intenzívebb emberi jelenlétet is.

A táj képét a szőlőművelésnél jelentősebben alakította a bányászat: a kiépülő világváros építőanyag-igénye elképesztő mértékben felfuttatta ezt az iparágat a környéken. A Szépvölgyi út mentén lejjebb téglagyárak, feljebb kőbányák nyíltak. Már magasan, fák között járunk, mikor bal oldalon a Pál-völgyi-kőfejtő, jobbra pedig a Mátyás-hegy két egykori kőfejtőjének nyomait pillanthatjuk meg. Aztán továbbhaladva megtalálhatjuk a Francia-bányát, a Fenyőgyöngye-kőfejtőt és a Kecske-hegyi-kőfejtőt is – a legfölsőt, a Rozmaring Tsz. egykori bányáját már rekultiválták. A Budai-hegység egészére igaz, hogy földtani szempontból ez Magyarország egyik legváltozatosabb tája, a felhagyott szép-völgyi bányák pedig különösen sok érdekességet rejtenek. Nem véletlen, hogy a budapesti geológushallgatók több mint 150 éve ide járnak gyakorlatra.

A Szép-völgy kőbányáiban többnyire felső-eocén mészkövet és márgát, valamint felső-triász dolomitot bányásztak. A kőfejtőkből nagy számban kerültek elő ősmaradványok, köztük legnagyobb számban a nép által Szent László pénzének nevezett nummuliteszek, de láthatók itt hévizes oldású kisebb üregek, valamint kalcit és barit összetételű ásványtelérek is. A környék bányáiban több helyen jól fejthető volt a mészégetésre, darabos és faragott kőnek egyaránt alkalmas fehéressárga Szépvölgyi Mészkő is.

Növekvő kirándulókedv

Ahogy nőtt „odalenn” a város, úgy támadt mind nagyobb igény a természetben való kikapcsolódásra. Mikor Bedő Albert, a magyar erdészet nagy alakja az 1880-as években az Akadémián azokat a „kies és változatos fekvésű” hegyeket sorolja, melyeken „a főváros folyton szaporodó népessége számára szép és nagy kiterjedésű erdős vidéket lehetne aránylag rövid idő alatt teremteni”, nem feledkezik meg a Szép-völgyről sem. Szavaiból az is kiderül, hogy számos budai hegyoldal ebben az időszakban szo-morú képet mutatott. Az erdőket tűzifának kivágták, az intenzív legeltetés és a szőlőművelés következtében a talaj kezdett lepusztulni. Különösen így volt ez a Hármashatár-hegy környékén.

A Szépvölgyi út mentén a XIX. században sorra nyíltak a híres és hírhedt kiskocsmák, erdőszéli vendéglők, ahol egy idő után egyáltalán nem lehetett óbudai bort kapni. A filoxéra az 1880- as évek végén elpusztította a szőlőket.

Éppen ezekben az években, 1882-ben kezdte meg működését Budapesten Guckler Károly erdőmester, akinek munkássága máig meghatározza a Hármashatár-hegy arculatát. Thirring Gusztáv statisztikus, földrajztudós, a hazai természetjárás úttörője Budapest környéke című terjedelmes turistakalauzában megemlíti, hogy a főváros 1885 és 1898 között 879 hektár kopár területet beerdősített. Így folytatja: „az erdősítés leginkább a Hármashatárhegy csoportjában történik, nagyrészt fenyőkkel és pedig igen szép eredménnyel”. A fenyő itt feketefenyőt jelent, amely a XX. századra a környék legjellemzőbb fafajává vált. Az 1944-es légifelvétel koromfekete foltjai nem csak a Hármashatárhegyi út felé terjednek, de a Szép-völgy felső végén is felismerhetők. A feketefenyő megítélése az erdészek és természetvédők között sokáig kényes téma volt. Ma már mindegy, hogy ki mit gondol róla, pusztulnak a feketefenyők, főképp a klímaváltozás miatt. Az erdészek is azért dolgoznak, hogy a feketefenyvesek helyét egészséges, őshonos lombos erdők vegyék át. Guckler Károlyról pedig a természetvédők is elismerik, hogy több mint száz éve legjobb tudása szerint erdősítette a kopár hegyvidéket.

Víkend, avagy új idők a völgyben

Az első nyaralóépületek a századforduló táján tűntek fel a Szépvölgyi út középső és felső szakasza mellett, de a terület még a két világháború közti időszakban is csak nagyon elszórtan népesedett be. A szorosan vett Szép-völgyben, a Fenyőgyöngyétől fölfelé egy 1963-as légifelvételen csak egy-két építmény látszik.

A hatvanas évek közepén azonban megmozdult valami: a társadalmi változások nyomán új perspektívák nyíltak. A főváros Városrendezési és Építészeti Osztályán felismerték a hétvégi házas üdülőtelepek iránt mutatkozó új közigényt. Ugyanakkor aggódva figyelték a folyamatot, hogy a városban sokfelé spontán – és ezért rendezetlen – telepek kezdtek kialakulni.

A kérdés tehát az volt, hogy hol volna megfelelő hely a város határain belül hétvégi házak számára? A válasz pedig többek közt ez lett: a Szép-völgyben. A tervek szerint teraszosan nagyobb egységeket kívántak kialakítani, a házakat egy-egy bokorba rendezve: így több mint 500 hétvégi háznak jutott volna itt hely. A víkendtelep egységes kinézetére is volt gondjuk a tervezőknek: elhatározták, hogy a leendő tulajdonosok csak néhány típustervből választhatnak majd az ERDÉRT-faházak közül. A terv kivitelezése már 1968-ban megindult, igaz, sorozatos döccenőkkel. A Szépvölgyi út meghosszabbítása, a főút leágazásai, a vízhálózat néhány eleme, a vízelvezető árkok, a később parkolóként használt központi placcok 1970-ig elkészültek. Az utóbbiak egy-egy üdülőház-bokor központi területét jelentették volna.

Meghiúsult álmok és kompromisszumos ötletek

A Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat 1968-ban megkezdte a telkek értékesítését: alig két hónap alatt 91 telket el is adtak. Ekkor azonban egy jókora kavics került a gépezetbe: az illetékes KÖJÁL nem adott engedélyt arra, hogy a tulajdonosok egyéni vagy közös szennyvízszikkasztókat, emésztőgödröket építsenek a telkükre, ugyanakkor helyi szennyvíztisztító telep kiépítéséhez se járultak hozzá. Az ok az, hogy a Szép-völgy a budai termálvizek szempontjából kulcsfontosságú terület. A környék kőzeteit évezredek óta intenzíven alakítják a hévforrások, a Pál-völgyi- és Mátyás-hegyi-barlang keletkezése is ezekre vezethető vissza. A víkendházak lakóinak szennyvízkibocsátását hidrogeológiai szempontból kritikusnak tartották. Szerencsére! – mondhatjuk utólag. A KÖJÁL csatornázást írt elő, ennek költsége azonban az elkészült tervek alapján mintegy 30 millió forint lett volna – ez az akkori viszonyok mellett igen tetemes összeg. 1968 augusztusában le is állították az értékesítést. Patthelyzet alakult ki: a tulajdonosok, akik ekkor már telket vettek itt, nem kaptak építési engedélyt, hisz nem volt megoldott a szennyvízelvezetés.

A bizottság a korabeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint egyre feszültebb légkörben kereste a megoldást – és persze a felelősöket is. Mentő ötletként kínálkozott, hogy a Szép-völgy alsó, a Fenyőgyöngyéhez legközelebb eső részére próbálták szűkíteni a projektet. Azoknak, akik már vásároltak telket az ennél feljebb eső részeken, kártérítést vagy cseretelket ajánlottak. Ugyanakkor nem engedték el teljesen az eredeti elgondolást sem, hogy a területet valamiképpen beépítsék, hasznosítsák. Többek közt felmerült az is, hogy ha már csatornát kell építeni a Szépvölgyi út alatt, épüljenek a mai parkolók területén nagyobb társasházak. Az így megépülő nagyjából 800 lakás értékesítéséből fedezni lehetett volna a csatornaépítés költségeit. Az utolsó terv, már az 1980-as évek elején, az volt, hogy alakítsanak itt ki egyszerű, alacsonyabb komfortú ifjúsági szálláshelyeket. Aztán elfogytak a „jó ötletek”. Ami maradt, az az úthálózat és a parkolók.

A Szép-völgy felső végén, a 65-ös busz feltételes végállomása környékén a légifelvételeken is jól látszik az út két oldalán 3-3 dupla parkoló. A legfelsőt általában a siklóernyősök használják kiinduló-pontként: innen indulnak fel óriási hátizsákjaikkal az Újlaki-hegyre. A többi placc rendeltetése nem ilyen egyértelmű: igaz, hogy vannak kirándulók, futók, kerékpárosok, akik itt állítják le autójukat, de emellett jellemző tájhasználat az élővilágot nagyon zavaró, motorbőgéssel járó „driftelés” és az illegális hulladéklerakás is. Hozzátartozik a tájképhez 12 masszív beton házalap is – a kirándulók számára érdekes, de riasztó látvány.

Ivano-Frankivszktől Bécsig

2018-ban az Európai Unió támogatásával indult a Duna-régió 7 nagyvárosát összefogó URBforDAN program, amelynek keretében városi köztisztviselők, erdőgazdálkodók és természetvédők megpróbál-ják a nagyvárosokhoz közeli erdőkben javítani a kirándulási, sportolási lehetőségeket, miközben a természetvédelemre is odafigyelnek. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan nőtt a városi erdők terhelése. Pedig hol volt akkor még a koronavírus, a karanténba zárt emberek kiszabadulása az erdőkbe! Három évvel ezelőtt Kolozsvár, Ljubljana, valamint a projekt többi városa: Zágráb, Belgrád, Bécs, az ukrajnai Ivano- Frankivszk (korábban: Sztanyiszlav) és Budapest mintaterületeket keresett, az utóbbi választása a szép-völgyi erdőre esett. A jobb sorsra méltó 16 hektáros területet a FŐKERT, Budapest Főváros és a II. kerületi Önkormányzat közös munkával kívánja visszaadni a természetnek és a kirándulóknak.

A pályázat megvalósítása során fontos cél, hogy az autóhasználat az erdő belsejében csökkenjen, a hegyre minél több kiránduló busszal érkezzen. Ennek érdekében a parkolókat fokozatosan erdősítik, a busz-végállomás fölött sorompó fogja lezárni a Szépvölgyi út forgalmát. Az autóforgalom csökkentése érdekében szükség lesz a buszjárat hétvégi sűrítésére. A mozgássérülteknek és kisgyerekeseknek továbbra is biztosítani kell az autós megközelítést, ezért egy elhanyagolt alsó parkolót hamarosan felújítanak.

Az új fejlesztések között lesznek olyanok, amelyek a kirándulók életét könnyítik, ilyenek a tájékoztató és útirányjelző táblák és az ivókút. Más eszközök a környezeti nevelést szolgálják: „szabadtéri osztályterem”, erdei játszótér és madárles is épül.

A Szép-völgyön a Nagyfejű csajkó tanösvény fogja végigvezetni a kirándulókat. Névadója a Szép-völgyben is megtalálható, áprilisban előbújó rovar, tudományos nevén a Lethrus apterus (lásd az Élet és Tudomány címlapját – a szerk.). Ma még senki nem tudja, hogy a látogatók mit találnak majd igazán figyelemre méltónak. A gyerekek várhatóan a nagyfejű csajkó bemutatását, a felnőttek talán éppen a cikkünkben is felvillantott tájtörténetet. Az ismertető szövegeket QR-kódos képek és videók fogják kiegészíteni. A terület élővilágának részletes feltárása megkezdődött: a kutatók az elmúlt időszakban több védett növény- és állatfajt találtak itt.

Tervezett munkák. A. Közlekedés: 1. A 65-ös busz sűrítése 2. Parkolás a terület alján B. Fejlesztések 2021-ben: 3. Fogadópont a buszvégállomásnál 4. Útbaigazító táblák 5. Erdei osztályterem 6. Ivókút 7. Madárles 8. Nagyfejű csajkó tanösvény 9. Felső parkolók erdősítése 10. Erdei játszótér 11. Gyepek kezelése C. Fejlesztések 2025 végéig: 12. Hajléktalan-kérdés megoldása 13. Hulladék takarítás 14. Tanösvény meghosszabbítása 15. További 3 parkoló erdősítése 16. Invazív akác eltávolítása 17. Házalapok felszámolása. (ERDEI TÍMEA GRAFIKÁJA)

A Szép-völgyben nem fog minden egycsapásra megoldódni. A munka célja azonban egyértelmű: a Szép-völgy a jövőben nem lehet sem építési terület, sem szemétlerakóhely, hanem a főváros különleges természeti értéke, amely a jövőben sok városlakónak szerezhet örömet.

Gadó György Pál erdő- és természetvédelmi mérnök

(Főpolgármesteri Hivatal, Várostervezési Főosztály)

Viczián Zsófia

művelődéstörténész

 

 

2020/17