A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen,…
Köztudott tény, és egyben a lengyel-magyar barátság egyik szép fejezeteként él emlékezetünkben, hogy 1939 és 1945 között több ezer lengyel hadifogoly talált második hazára Magyarországon. Francia sorstársaikról azonban kevesebbet tudunk.
Nem akármilyen ünnepség helyszíne volt a washingtoni Francia Nagykövetség 1960. január 27-én. De Gaulle köztársasági elnök megbízásából Hervé Alphand nagykövet a Becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki…
A párizsi alkotmányozó nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án elfogadta Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amelynek első cikkelye kimondta, hogy „az emberek szabadnak és egyenjogúnak születnek, és azok is maradnak”. A magasztos elvnek a már megtörténtek és az egymást gyorsan követő események ellentmondtak. A felvilágosodás szalonjaiban az eszmék és a tények éles szembekerülése kapcsán eddigre már…
„Abban a pillanatban, amikor felcsendült a Marseillaise, és a tömeg éltetni kezdte Carnot-t, megértettem, hogy eljött az idő a cselekvésre. Az elnök kocsija befordult a sarkon, én pedig kihúztam a tőrt a hüvelyéből, és vártam a megfelelő pillanatot…”. (Részlet Sante Geronimo Caserio vallomásából.)
Marie François Sadi Carnot 1837-ben híres francia politikuscsaládban látta meg a napvilágot. Nagyapja,…
A legnagyobb belmagassággal büszkélkedő francia székesegyház városának, Beauvais-nak a polgárai a forradalom előtti esztendő során teleírt panaszfüzetükben közhelyként rögzítették: „Egy vallástalan nép mihamar erkölcstelen néppé válik.” A vallás iránti igényük ebben a mondatban egyértelműen megfogalmazódott.
A francia egyház és papság helyzetében a forradalom idején egy szűk esztendő alatt bekövetkezett változás közel sem az államtól való…
A francia nép augusztus 25-én ünnepli fővárosa, Párizs szabaddá válásának hetvenedik évfordulóját. A bő négy évig tartó német megszállás, amely 1940. június 14-én kezdődött, ekkor szűnt meg. Erről a tényről közel fél évszázadon át nálunk csak annyit lehetett és illett tudni, hogy „1944. augusztus 19-26. között francia népi ellenállók fölszabadították Párizst”.
A bevezetőben idézett rövid mondat…