A lelki egészség a mindennapok erőforrása. Sok más egyéb mellett ez is elhangzott az Üzleti Gondolkodók Klubja által szervezett Stresszkonferencián. Az eseménynek a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adott otthont, ahol a Selye János munkásságát bemutató ideiglenes tárlat is megtekinthető, meghosszabbított nyitvatartással januárig.
Bárdos György szakmai előadása adott elméleti hátteret a stresszről. Mi az egészség? – tette fel a kérdést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet igazgatója. A nemzetközi egészségügyi szervezet, a WHO definíciója szerint testi, lelki, szociális jólét és nemcsak a betegség, fogyatékosság hiánya, hanem a környezettel való harmónia, a belső egyensúly megtartása is. Az egészség ilyen értelemben tehát nem egy elérendő cél, hanem erőforrás a mindennapi teljesítmény eléréséhez. Természetesen rengeteg tényező befolyásolja: genetikai adottságok, emocionális hatások, szociális és kulturális tényezők. Az egészség és a halál között folytonos a skála, a nem-egészség még nem jelent egyértelműen betegséget, és egy súlyos betegségből is meggyógyulhat az ember. A helyreállíthatóság a legfontosabb kérdés.
Engel bio-pszicho-szociális modellje szerint az egészség ugyanolyan komplex, mint a betegség; nem vezethető vissza egyetlen okra. A hatásokkal való megküzdési stratégia, az érzelmi állapot, sőt még az egészségfelfogás is különbözik a világ egyes területein. A szervezet működési zavarai rejtve is maradhatnak, ahogy sokféle rák korai stádiuma; az angol szépen el is különíti az illness és disease kifejezéseket: illness az, amivel elmegyünk az orvoshoz, disease az, amivel eljövünk tőle.
Tünetek helyett az okot
A betegséghez valamilyen formában alkalmazkodunk, átszervezzük az erőforrásokat, például lázasok leszünk. Az orvostudomány komoly történeti felfedezése volt, hogy a tünetek helyett az okot kell kutatni és megszüntetni. Stresszor, vagyis stresszválaszt kiváltó hatás sokféle lehet, ettől függ az alkalmazkodás mikéntje is. Alapvetően viszont csak kétféle azonnali reakciót írt le Canon: fight or flight, vagyis üss vagy fuss. Idegi és hormonális alapon egyaránt kialakul a hatás, amely elsősorban az emésztőműködés lassulását, az izmok feszülését, a májból az agy számára fontos többletcukor felszabadulását és a szívritmus emelkedését okozza. Létezik ezzel ellentétes reakció is, amelyet elsősorban bogarakon lehet megfigyelni: vészhelyzetben halottnak tetetik magukat. Emberi mintában ilyen az ájulás, illetve a vizsgaszituációban való leblokkolás. Be kell látnunk, hogy az évezredek alatt kialakult reakciók modern világunkban már nem működnek hibátlanul. A globálisan összekapcsolt világunkban a napi információmennyiség meghaladja azt a szintet, ami az emberi evolúció során szervezetünk számára még befogadhatónak számított, ami ellen még fel voltunk vértezve egyéni védekezési megoldásokkal.
A stresszhelyzettel szembeni azonnali válasz után, amennyiben a stresszor jelenléte állandósul, hosszabb távú megküzdési stratégiára van szükség. A krónikus stressz betegségeket okozhat: az immunrendszer működése romlik, az állandóan magas vércukorszint következményeként szövődmények alakulnak ki, a stresszhormonok hatása idegrendszeri károsodáshoz vezet, a hipokampuszon hatva tanulási és viselkedési zavarokat okoz. A munkahelyen a teljesítménykényszer, a felelősségérzet, a kollegákkal való személyes kapcsolat és a főnökökkel való hierarchikus viszony mind-mind fokozott kockázatot jelent, és a szervezet működését károsan befolyásolja. A legnagyobb stresszt a kontrollvesztettség érzése okozza. Ha a megismert rendszer átalakul, új főnök jelenik meg, a dolgozó lába alól kicsúszik a talaj, nem ismeri és nem uralja az új szituációt, a teljesítmény romlani fog, ami a dolgozó kiégéséhez is vezethet.
A hierarchikus rendszerekben előbb-utóbb mindenki eléri a kompetencia szintjét, ahonnan feljebb vagy lejjebb lépve romlana a saját vagy a vállalat teljesítménye, ezért közös érdek ezt a pozíciót mindenki számára megtalálni.
Tűzoltó, benzinkutas, ügyfélkapcsolati munkatárs
A legstresszesebb munkák a veszélyes, feszültséggel teli, egyéni cselekvéseken és gyors döntéseken alapuló, állandó készenlétet kívánó munkák. Ezekben a munkakörökben, mint például a kórházi, tűzoltói, oktatói állásokban tehát nagyon fontos az odafigyelés a szervezet jeleire és a megfelelő pihenés. A munkakörök egy másik felosztása a követelmény és kontroll alapján történik. A magas követelményt és magas egyéni felelősséget kívánó munkák a legnagyobb kihívással járó területek. A magas követelménnyel, de alacsony személyes kontrollal járó munkakörök, mint az ügyfélszolgálat, tűzoltó vagy benzinkutas munkái a legstresszesebbek e szerint a felosztás szerint. Az alacsony követelmény, saját munka feletti nagy kontroll a teremtő, kutatói munkakörökre jellemző, az alacsony követelménnyel és alacsony kontrollal jellemezhető munkakörök pedig monotonnak nevezhetőek.
Mit tehetünk? Először is fel kell magunknak tenni ezt a kérdést és tudatosítani kell, hogy mi irányítjuk a saját életünket, ahogy arra Vada Gergely, a Fusion Vital program képviselője is rávilágított. Az egyéni felelősség felismerése a legfontosabb az egészség megőrzésének érdekében. Egy vállalati felmérés kimutatta, hogy a munkavállalók közel 90 százaléka tudja, hogy hogyan kellene helyesen élni, de csupán 9 százaléka tesz is érte. Az életmód, életszervezés a legfontosabb: a szociális kapcsolatok, a problémákhoz való hozzáállás, a táplálkozás, elegendő alvás, testápolás, mozgás csak ez után jön, de szintén elengedhetetlen. Recept nincs, adott élethelyzetre szabott egyéni megoldások lehetségesek. Ágoston Viktor több hegyi expedíció alapján elkülönített két kifejezését érdemes megemészteni: eredményesség, ha feljutunk a hegycsúcsra, siker, ha mindenki le is jön a hegyről.
Néhány hasznos tanácsot azért hallhattunk. Például azzal, hogy a munkahelyi ruhát otthonira cseréljük, meglepően hatékonyan tudjuk levetkőzni a munkahelyi gondolatokat is. Ismerős az érzés, mikor a munkahelyen a pihe-puha ágyra gondol, otthon pedig nem tud elaludni a munkahelyi problémáktól? A munka maradjon a munkahelyen, az éjszaka pedig arra való, hogy feltöltődjünk másnapra – foglalta össze Vada Gergely. Ezt persze alternatív szellemi tevékenységekkel is el tudjuk érni, mint az olvasás. Egyes munkakörökben, például kutatói munkában előfordul, hogy a munka maga tölti fel az embert. Ők a legszerencsésebbek. Ha viszont napközben több energiát fogyasztunk, mint amennyit éjjel vagy pihenés során visszatöltünk, úgy a fokozatos kimerülés betegségekhez vezethet.
Pozitív stressz
Ugyanígy fontos a rendszeres önvizsgálat és a szűrővizsgálatok. A közösség, a vállalat csak segíthet ebben a folyamatban, persze ez nagyon fontos segítség. A munkáltatóknak és az államnak is érdeke, hogy egészségesek legyenek a dolgozóik, lakosai. A mikroszociális környezet, család, hobbi, barátok és az egyén harmóniája elengedhetetlen. A legfontosabb gondolat innen az, hogy az egészségvédelemmel foglalkozni kell, nem csak akkor, amikor már nincs egészség, bár leginkább akkor motiváló tényező.
A stressz tehát nem csak negatív lehet. Stresszre, kihívásra szükség van, de nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon felettünk. Cserháti Zoltán és Kis Nóra a Nemzeti Egészségfejlesztő Intézet munkatársainak előadása azt taglalta, hogy nem a külső stresszorokon múlik a hatás, hanem, hogy mi hogyan éljük meg. Ha a múlt eseményein rágódunk, a jelenben szorongunk és a jövőbe tekintve aggódunk, az semmiképp nem lendít minket előre. Ha viszont kihívást látunk a feladatainkban, miközben odafigyelünk a mindennapi feltöltődésre, akkor a szervezetünk segít azok megoldásában.
A helyzetfelismerés mindenképpen elsődleges. Azonnali reakciónk gyerekkori mintázatok alapján vagy félreértésből is eredhet, ezért a további lépésekhez mindenképp ki kell derítenünk, hogy mi okozza a stresszt valójában; meg kell kérdezni magunktól, hogy kié a probléma és ki tudja megoldani? Meg kell találni, hogy hogyan lehet másképp tekinteni a szituációra (ebben elengedhetetlen a mikroszociális háttér), és ez alapján többféle megoldást is átgondolhatunk. Mindenképp fontos a kommunikáció, empátia nélkül ugyancsak nem lehet konfliktust megoldani. A tudatos életszervezéssel elkerülhető a túlvállalás, az ebből következő időhiány és a túlterheltséggel járó pihenési idő-romlás.
Két egyszerű tanács: üres gyomorral nem lehet megváltani a világot, ezért reggelizni kell rendesen. Edmund Jacobson szavaival élve pedig: „csak akkor szorongj, ha élvezed!”…
FERENC KATA
2015/47
