Mire használja a biológus a babaolajat?
A dalos szúnyog madarakat és emlősöket, köztük embereket is megcsíp, és ezzel a nyugat-nílusi vírust (WNV) is terjeszti. A kór embernél enyhe lefutású, de időnként komolyabb idegrendszeri tüneteket is okozhat. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kékvércse-odúkba helyezett ki speciális, babaolajat tartalmazó csapdákat, amelyekkel három év alatt 18 000 szúnyogot fogott. Kollégáival együtt ki tudták mutatni a rovarokból a kórokozó WNV-t.
Mérnökszemlélettel a daganatok ellen
A daganatok a legtöbb halálesetet okozó betegségek közé tartoznak. Mivel azonban nincs olyan betegség, hogy „a rák” és nincs olyan, hogy „a rák ellenszere”, igen nehéz a kutatók dolga. Nem csoda, hogy nagy erőkkel folynak e téren kutatások itthon és világszerte egyaránt. Az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Csoportjában Sájevicsné Sápi Johanna egészségügyi mérnök és munkatársai új szemlélettel vizsgálják a problémát. Napjaink legígéretesebb módszere, a nanotechnológia is segíthet a megoldásban.
A csíranövénytől a száraz kóróig
A biológiai sokféleség egyre szegényedik, az élőhelyük beszűkülése miatt naponta tűnnek el, pusztulnak ki fajok vagy akár teljes nemzetségek, családok. Hogy ne csak herbáriumokból, állatpreparátumok, illetve -csontvázak s majdan kövületeik alapján ismerhesse meg őket az utókor, minden kezdeményezés fontos missziónak számít, amely a megritkult, fokozottan veszélyeztetett fajok megmentéséért jött létre. Szép példája ennek az értékmentésnek az élőgyűjtemény, mint amilyen a gödöllői botanikus kert vadrózsa- és galagonyafajokat befogadó területe. Külön érdekessége, hogy miért kezd bele egy botanikus épp ezeknek a fajoknak, alfajoknak a gyűjtésébe.
Kutyaakadémia
Csányi Vilmos nyolcvanadik születésnapjára kollégái egy kötetet állítottak össze. Tizennégy szerző, valamennyien etológusok, közelebbről vagy távolabbról a professzor tanítványai húsz vagy inkább még több év kutyaetológiai kutatásainak egyfajta különleges összefoglalóját nyújtják a kötetben.
Az olajfa
Aggasztó hírek érkeznek a dél-olaszországi Salentói-félszigetről, ahol Itália legnagyobb olajfaültetvényei vannak; 2013 ősze óta egy rendkívül veszélyes növényi kórokozó, a Xylella fastidiosa nevű baktérium pusztítja a fákat.
Megalodon, az óriás fog
Mai tudásunk szerint az Otodus (Megaselachus) megalodon volt a legnagyobb cápafaj: fogmaradványai alapján a kifejlett egyedek testhossza elérhette a 18 métert. Eszerint a ma élő legnagyobb cápa – egyben a legnagyobb ma élő hal –, a cetcápa méretében messze alulmarad a megalodonnal szemben, ráadásul előbbi békés planktonevő.
Vége a budapesti zuzmósivatagnak
Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak.
Vidrák és sakálok
Mind a vidrák, mind a Magyarországról egyszer már kipusztult, majd az utóbbi években visszatelepült aranysakálok rejtett, rejtőzödő életet élnek. Így nehezebbek az őket tanulmányozó kutatások is. Hogyan vizsgálják a vidrák táplálkozását? Miként lehet vidrát fotózni? Milyen messze vándorol el egy fiatal aranysakál? Beltenyésztett-e a magyar sakálállomány? Ezekről a témákról kérdeztük Lanszki Józsefet, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanárát.
Szent Iván éjszakájának fényei
A Magyar Rovartani Társaság 2015 rovarának a nagy szentjánosbogarat választotta. A világító állatok legismertebb faja más vonatkozásban is szimbóluma lehet 2015-nek: ezt az évet ugyanis az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította.
Idegen magzat az anyában?
A terhesség immunológiai rejtély. A petesejt és a hímivarsejt találkozásakor a kialakuló zigóta genetikai állományának felét az anyától, a másik felét pedig az apától örökli, így a fejlődő magzat fele részben apai, az anyai immunrendszer számára idegen antigéneket hordoz. Az allograftok olyan transzplantátumok, amelyeknek átültetése genetikailag nem azonos, de egyazon fajhoz tartozó egyének között történik. Ezek kilökődéséért immunrendszerünk tehető felelőssé, tehát az anyában a terhesség ideje alatt zavartalanul fejlődő, részben allograftnak minősülő magzat immunológiai paradoxonnak tekinthető.
Egy sikertörténet - baljós árnyakkal
A hatalmas méretű északi elefántfóka valaha olyan nagy számban élt, hogy zsírjára alapozva olajkinyerő és -feldolgozó üzemeket telepítettek Észak-Amerika nyugati partvidékén. A mértéktelen vadászat miatt 1884-re már kipusztultnak vélt emlős csodával határos módon mégsem tűnt el teljesen, s védetté nyilvánításának köszönhetően mára ismét népes, 170 ezres állományáról beszélhetünk. Az irtó hadjáratot túlélők alacsony egyedszáma miatt azonban a faj genetikai változatossága drasztikusan csökkent.
Tizenötezer hernyó
Egy cinegecsalád tavasszal akár 15–20 ezer hernyót is zsákmányolhat egy fészekalj felneveléséhez, ezzel tartva kordában a rovarkártevők szaporodását. Bereczki Krisztina, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársa mátrai erdőkben vizsgálja a cinegék és fő táplálékuk, a hernyókártevők kölcsönhatását. Eredményei szerint, ha az erdészek változatosabb erdőszerkezetet alakítanak ki, akkor csökkenthetik a hernyók által okozott károkat.
Akár egy trópusi pillangó
„Valamennyi madár közt a banka leginkább az, a mely fészkét rutítja, a melynek fiai piszokból és szennyből kelnek; ezért az anyamadár éppen úgy, mint fia is nagyon rossz szagú. Ezért az a büdös jelzője” – jellemezte találóan Herman Ottó a búbosbankát, amely 1989 és 1990 után 2015-ben ismét elnyerte Az év madara megtisztelő címet.
A cél az oki kezelés
Juhász Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Proteomika Laboratórium kutatója idegrendszeri betegségek biológiai alapjainak kutatásával foglalkozik. A proteomról, a különböző kutatási módszerekről, a "big data" problémaköréről és a kísérletezés etikájáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy az állatkísérleteknek is alapvető kritériuma már, hogy az embergyógyászat legmagasabb szintjén gondoskodjanak fájdalomcsillapításról, valamint a beavatkozások szakszerűségéről.
Hogy a juhokkal e' füvet etessék
A medvehagyma hazánkban nem szorul védelemre, hiszen helyenként nagy területen borítja az erdő alját. Az utóbbi időben azonban kora tavasszal tömegesen – sokfelé kaszálva – gyűjtik leveleit, és hatalmas zsákokban szállítják olyan városok piacaira, ahol a környéken nem terem. Ám az ilyen nagymértékű pusztítás már káros a medvehagymára, a védett társnövényekre és az élőhelyére egyaránt. Gyűjtéséhez ezért újabban a természetvédelmi hatóságok engedélye szükséges, ahol azt is előírják, hogy hol, milyen mennyiségben és milyen módszerrel szedhető.
Mikroszkóppal az élő agyban
Gábor Dénes-díjat és Az Év Példaképe 2014 díját kapta meg nemrégiben Katona Gergely fizikus, aki tulajdonostársával, Rózsa Balázzsal saját fejlesztésű kétfoton-mikroszkópjukkal a világon először képesek 3D-ben, sejtszintű felbontással vizsgálni az idegsejthálózatok aktivitását, méghozzá a jelenlegi lézerpásztázó mikroszkópokhoz képest egymilliószoros sebességgel. A mikroszkópok gyártására és a további kutatások finanszírozására jött létre a Femtonics Kft., melynek ő az egyik ügyvezetője.
Vadpulyka
A vadpulyka (Meleagris gallopavo) Észak-Amerikában honos. Kanada déli részeitől egészen Mexikóig fordul elő. Az európai telepesek megjelenésekor igen gyakori madárnak számított. A Sziklás-hegységtől keletre szinte mindenhol megtelepedett, ahol fás növényzetet és megfelelő rejtekhelyet talált: a sűrű, hegyvidéki erdőktől kezdve a facsoportokkal tarkított mocsarakon át a fás prériig.
Betolakodók a Balatonba
Napjainkban a fokozódó globalizáció és az egyre intenzívebbé váló kereskedelem egyik lényeges következménye, hogy különböző fajokat juttat olyan földrajzi régiókba, ahol egyébként azok nem fordulnának elő. A fajok nagy része potyautasként érkezik, bár a szándékos betelepítés sem ritka, főleg kártevők elleni védekezésként. A behurcolt fajok közül számos meg is telepszik és sikeresen elszaporodik.
Baktériumok - élő emberrel
A humán mikrobiom hatása ma már megkérdőjelezhetetlen, és az intenzív kutatások eredményeképpen egyre több információnk van ezen a területen. A tápcsatornában megtelepedő baktériumok és különösen a bélflóra megismerésére, összetett hatásainak feltérképezésére óriási erőforrásokat összpontosítanak az utóbbi években. Mivel az egészségipar és az élelmiszeripar területén is jelentős perspektívát látnak a mikroorganizmusok szerepének kiaknázásában, az ez irányú kutatások még nagyobb lendületet kaptak.
Az időskori agy kutatása
Nemcsak hazánk, hanem Európa lakossága is öregszik, ezért aligha kell ecsetelni az időskori kognitív változások vizsgálatának jelentőségét. Nem csoda, hogy az OTKA és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával dolgozik Gaál Zsófia Anna pszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos munkatársa. Eredményei a tudomány mellett a hétköznapi élet számára is fontos tanulságokkal szolgál. Vele beszélgettünk a részletekről.
A józsuéfa
A józsuéfa (Yucca brevifolia) a pálmaliliomok vagy más néven jukkák nemzetségébe tartozik. Közeli rokona a kertekben, köztereken nálunk is ültetett foszlóslevelű pálmaliliomnak. Nevét azoktól a Nyugatot felfedező mormon telepesektől kapta, akiknek a fa furcsa alakjáról az ég felé imádkozó Józsué jutott az eszükbe.
Emberek - élőflórával
Az emberi test körülbelül 10 a tizenharmadikon-tizennegyediken darab sejtből épül fel, azonban rajta vagy benne 10 a tizennegyediken-tizenötödiken darab mikroorganizmus él. Ezt a számbeli fölényt látva már sejthetjük, hogy ezeknek az élőlényeknek óriási hatása lehet ránk, vagy ha a „túlerő” szempontjából nézzük, akkor azt is mondhatnánk, hogy nekünk, embereknek óriási hatásunk van a mikrobiótánkra. Az igazság az, hogy szükségünk van a velünk élő mikroorganizmusokra és azok is jól járnak velünk. A humán mikroflóra nagy részét a baktériumok teszik ki, kisebb mértékben vannak jelen a gombák és más eukarióta egysejtűek. Most elsősorban az emberi testet otthonosan belakó baktériumokról lesz szó.
Fehérjefizika
Ha annak idején a gimnazista Dér Bandit valaki megkérdezte, mi akarsz lenni, bizonyára azt válaszolta: fizikus. Akkor aligha gondolhatott arra, hogy kutatói pályája két tudományág, a fizika és a biológia házasságával teljesedik ki. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológiai Intézete biomolekuláris elektronika csoportjának vezetője végzős fizikushallgatóként került az intézménybe. Dér András időközben megtanulta a biológiát, beleásta magát a fehérjekutatás rejtelmeibe, olyannyira sikeresen, hogy az e területen elért eredményeiért és a hazai bioelektronikai oktatás megteremtéséért Akadémiai Díjban részesült.
Gyulladás fertőzés nélkül?
Ron Richarchds, az ausztráliai Newcastle-ben élő középkorú férfi igazán szerencsésnek mondhatja magát, legalábbis biztosan közel volt az őrangyala, amikor néhány hónappal ezelőtt éppen az egyik legkiválóbb ausztrál sürgősségi-baleseti kórház szomszédságában ütötte el egy 60 km/h sebességgel hajtó autós. Számos töréssel, belső sérüléssel szállították az osztályra, ahol nem sokkal később a szíve is leállt, ám a nagyszerű orvosi csapatmunkának köszönhetően sikerült újraéleszteni és stabilizálni állapotát… Egy rövid ideig.
Szabályozás és kódolás
Az élőlényeknek bonyolult, gyakran változó, veszélyekkel teli környezetben kell életben maradniuk. Az állatvilág evolúciója során kifejlődő agy teszi képessé gazdáját arra, hogy megértse környezetét, annak veszélyeit és lehetőségeit előre lássa és így hatékonyabban éljen túl fajtársainál és ellenségeinél.
Aktuális számunk
Galéria
Október
