Előfizetés a lapra
639
2016/09/15

Testünkbe zárt evolúció

biológia, DNS, evolúció, genetika, interjú, májsejt, rák, Szeged, tumor

Az Eurostat legutóbbi adatai szerint 2013-ban az összes halálozás 26 százalékáért a rosszindulatú daganatok voltak a felelősek. Becslések szerint 15–20 év múlva csaknem megkétszereződik Európában a rákban elhunytak száma. Mátés Lajos, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében, a Tumor Genom Kutató Csoport vezetőjeként 2011 óta foglalkozik génterápiás eljárások fejlesztésével és a rák kialakulásának genetikai okaival. A szegedi egyetemen diplomázott biológus hat év berlini kutatómunka után tért vissza a Tisza-parti városba, ahol immár az MTA Lendület programjának nyerteseként dolgozik.

631
2016/08/24

Sajátos haltelepítés

biológia, fajfenntartás, hal, kecsege, széles kárász

Az utóbbi száz év tájhasználata drasztikusan átalakította a Kárpát-medence természetes képét. Ez különösen igaz a vizes élőhelyekre és magukra a vizeinkre, amelyek ráadásul elszennyeződtek. Ennek következményeként, valamint az egyre több jövevény faj agresszív terjeszkedése miatt sok őshonos fajunk kipusztult vagy megfogyatkozott az állománya. Egykori legnagyobb halunkat, a vizát már csak a történelmi olvasmányokból ismerjük, s az ugyancsak tokféle kecsege is egyre ritkább. Remélhetőleg az utóbbi állományai – akárcsak a széles kárászéi – ismét gyarapodnak a NAIK Halászati Kutatóintézet irányította, tavasz óta tartó tudatos betelepítésekkel.

630
2016/08/24

Mesterséges csontszövet

A hét kutatója, biológia, csont, implantátum, interjú, őssejt

Az emberi szövetekhez teljes mértékben alkalmazkodó, beültethető csontszövetet hoztak létre magyar kutatók. A megoldás már nem csak laboratóriumban működik, hanem terápiaként is alkalmazható, mégpedig a világon először hazánkban. Ennek a fejlesztésnek elismeréseképpen vehette át Lacza Zsombor ortopéd szakorvos, az OrthoSera GmbH ügyvezetője és kutatási igazgatója december közepén a Gábor Dénes-díjat. Vele beszélgettünk a részletekről.

626
2016/08/24

Szerenád a nősténynek

Az év rovara 2016, biológia, ciripelés, Magyar Rovartani Társaság, rovar, tücsök

A Magyar Rovartani Társaság 2016-ban az Év rovarának a mezei tücsköt választotta. Bár az óvatos, gyors mozgású rovart az avatatlan szem nehezen látja meg, ciripelését szinte mindenki hallotta már.

618
2016/07/19

A compó

biológia, élettudomány, év hala, fotó, hal, Magyar Haltani Társaság

A Magyar Haltani Társaság internetes közönségszavazásán ez alkalommal is három jelölt versengett az Év Hala címért. A versenyt a szavazatok több mint kétharmadával (68%) győzelmet arató compó nyerte. Második helyen a védett selymes durbincs végzett (24%), míg a gyorsabb folyószakaszok horgászhalaként számontartott márnának a harmadik hely jutott (18%).

615
2016/07/19

Florida fűtengere

Amerika, biológia, botanika, élettudomány, Everglades, Florida, indián, mocsár, nemzeti park, ökológia, USA

Florida híres mocsárvilágának szívében körülnézve akár a Hortobágyon is érezhetnénk magunkat, legalábbis ha eltekintünk a számtalan alligátortól és a közelről már ismeretlennek tűnő növényektől. Az Everglades nagy részét ugyanis füves vegetáció borítja, a síkság egyhangúságát itt-ott bontja meg a mocsárciprusok alkotta sajátos „dómok” és trópusi „hammock” erdők mozaikja. A Magyar Természettudományi Múzeum botanikusaként több ízben sikerült tanulmányoznom ezt a vízáztatta sajátos vadont.

606
2016/06/16

Elfeledett ipari növényünk, a takácsmácsonya

biológia, botanika, héjakút, mácsonya, posztó, történelem

Ez a különleges kultúrnövény a legfinomabb szövetek olyan gyengéd megmunkálását tette lehetővé, hogy sokáig nem tudták semmilyen mesterséges eszközzel helyettesíteni, és például a billiárdasztalok filcének készítéséhez elvétve még napjainkban is használják.

605
2016/06/16

Etióp farkas

biológia, etióp, farkas, fotó, ragadozó, ritka állat

Az etióp farkas vagy más néven kaber (Canis simensis) a mi aranysakálunknál valamivel nagyobb termetű, jellegzetesen vörösessárga bundájú állat. Megjelenése miatt régebben abesszin rókának is nevezték. A világ egyik legritkább, veszélyeztetett, a pesszimisták szerint kipusztulás előtt álló kutyaféléje.

601
2016/06/15

Miniatűr iránytűk élő szervezetekben

A hét kutatója, baktérium, biológia, interjú, mágneses, nanokristály

Gábor Dénes Nobel-díjas találmányát, a holográfiát egy nemzetközi kutatócsoport alkalmazta nanokristályok mágnesességének vizsgálatára – ezen kutatásban Pósfai Mihálynak, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézet egyetemi tanárának is fontos szerepe volt. A módszer újfajta betekintést nyújt a negyven éve felfedezett mágneses baktériumok életébe: a természetes vizekben és ezek üledékeiben élő szervezetek mágneses ásványaik segítségével találják meg az optimális helyüket. Pósfai Mihály idén március 15-én Széchenyi-díjat kapott a munkásságáért.

599
2016/06/06

A közönségkedvenc kockásliliom

2016, Az év vadvirága, biológia, botanika, kockásliliom, növény, virág

Hatodik alkalommal választották meg hazánkban az év vadvirágát. A Magyar Természet­tudományi Múzeum által megrendezett internetes, nyilvános szavazáson 2016-ban a mocsári kockásliliom a négy jelöltre beérkezett 1282 szavazat 40 százalékát szerezte meg.

595
2016/05/25

Fővárosunk halai

biológia, budapest, film, hal, hidrobiológia, idegenhonos, őshonos, természetfilm

Ha Budapesten megkérdeznénk a járókelőket, tudják-e, mi az a lápi póc, réti csík, fenékjáró küllő, tüskés pikó, valószínűleg tanácstalanul széttárnák kezüket. Szendőfi Balázs természetfilmjéből nemcsak e szerzetek kilétére derül fény, hanem arra is, hogy hol, milyen élőhelyen bukkanhatunk rájuk akár magunk is.

591
2016/05/09

Az elveszett tizenkettő

állat, biológia, emlős, Kárpát-medence, kihalás, történelem

Napjainkban mind többet hallhatunk veszélyeztetett fajokról, melyeket a kihalás réme fenyeget. Vajon az ilyen szempontból közismertebb trópusokon kívül milyen mértékű átalakulások zajlottak közvetlen környezetünkben a nem is oly régmúltban? A következőkben annak járunk utána, milyen emlősfajok tűntek el a Kárpát-medencéből a földtörténet legutóbbi időszakában.

587
2016/05/05

A pillangósok csodálatos világa

bab, biológia, borsó, botanika, nitrogén, növény, pillangósvirágúak

A rendkívül formagazdag pillangósvirágúak benépesítik az egész Földet, fajszámuk mintegy 13 ezerre tehető. Egy évvel ezelőtt a „Zöldítési Program” elindításával az Európai Unió már nyomatékosította tagországaiban, hogy a pillangósvirágúak mennyire fontos növénycsalád. Az intézkedés lényege: minél nagyobb területen folytat valaki növénytermesztést, annál inkább köteles bővíteni a termesztett fajok körét pillangósokkal, legalábbis, ha nem akar elesni a támogatások nagy részétől. Ezek után nem véletlen, hogy az ENSZ 2016-ot a pillangósok évének ajánlotta.

573
2016/04/07

Rovar rovarnak farkasa

biológia, harlekinkatica, kártevő, rovar, védekezés

Az állatok, növények, kórokozók véletlenszerű behurcolása szinte kikerülhetetlen mellékhatása az óriási és folyamatosan növekvő tömegű globális kereskedelemnek. A mikroszkopikus méretű kórokozók és apró rovarok esetében ez a kockázat – a növény-egészségügyi szabályok betartása mellett is – igencsak nagy. A betolakodók terjedésének megfékezésére a klasszikus biológiai védekezés fegyvertárát is igyekeznek bevetni a kutatók. Ez egy nagyon hatékony módszer, amely azonban – kellő körültekintés híján – nem mindig sül el jól.

561
2016/03/09

Sok még a kihasználatlan lehetőség

A hét kutatója, biológia, interjú, Lendület, molekuláris biológia, rák

Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák legtöbb típusánál az epigenetikai mintázatokat kialakító enzimek génjeinek mutációs állapotai alapján – megjósolható lenne egy-egy kezelési módszer hatékonysága.

548
2016/02/16

Törékeny nádszál a mikroszkóp alatt

A hét kutatója, biológia, interjú, mikroszkóp, nád, növény, ökológia

A nádszálak mikroszkópos keresztmetszeti képe másként néz ki különböző vízmélység mellett, az állóvízből vett minta esetén, azonban arról, hogyan is néz ki egy folyóvízi növénynél, vajmi keveset tudunk. A szövettani metszetek lefotózott képét számítógépes monitoron megjelenítve többféle mérést lehet elvégezni. Ezt a problémakört vizsgálja Szakály Ágnes, a Duna-kutató Intézet Makrofiton-ökológiai Kutatócsoport fiatal kutatója.

547
2016/02/16

Fák és gombák együttélése

biológia, együttélés, fa, gomba, növény, ökológia, szimbiózis

A természet élővilága rendkívül gazdag. Sokszínűségét megcsodálhatjuk az állat- és növényvilágban egyaránt. Nem meglepő módon a méretskála alsó fokain is varázslatos fajgazdagság található, azonban ez a mindennapok során, az erdőt vagy a természetet járva rejtve marad a beavatatlan szemek előtt.

538
2016/01/21

Baktériumok bevetésen

A hét kutatója, biológia, interjú, kármentesítés, mikrobiológia, ökológia, szennyezés

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki a Hortobágyon is. Mit lehet tenni ilyen esetekben? És hogy jönnek a képbe a baktériumok? Erről kérdeztük Márialigeti Károlyt, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék egyetemi tanárát.

531
2016/01/06

Kúszó depolarizáció az agykéregben

agykutatás, agyvérzés, Alzheimer-kór, biológia, orvosbiológia, OTKA

tartozik. Nem olyan régen fedezték fel, hogy ilyenkor az agykéregben nemcsak pillanatnyi változások történnek, hanem folytatódnak, sőt kiterjednek, még nagyobb bajokat okozva. Farkas Eszter agykutató, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa egy világviszonylatban is egyedülálló képalkotó rendszert dolgozott ki a változások felmérésére. Kutatásai reményt kelthetnek a stroke-osok számára, így méltán kapta meg nemrégiben a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját.

530
2015/12/18

Rovardrámák a kocsányos tölgyön

biológia, fa, gubacs, kocsányos tölgy, növény, ökológia, rovar

Az evolúciós ökológia tanai szerint a széles elterjedésű, nagytermetű, hosszú életű növényeken találhatók a legváltozatosabb fogyasztóegyüttesek. Az ilyen „megbízható” tápnövényen jellemzően még a speciálisan alkalmazkodott fajok aránya is magas. Az Európában honos növényfajok közül aligha lehetne bármelyikkel jobban példázni ezeket a szabályokat, mint a kocsányos tölggyel.

529
2015/12/17

Homoki kikerics

biológia, botanika, fotó, kikerics, növény, ősz

A kikericsek nemzetségének mintegy 160 faját ismerjük. Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honosak. Többségüknek virágzáskor nincsenek levelei, ezért sokfelé „csupasz virág”-nak vagy néhol „pucér hölgy”-nek nevezik őket. Az ősszel nyíló homoki kikerics (Colchicum arenarium) is ebbe a csoportba tartozik. Hasonlít a jóval gyakoribb őszi kikericshez, de utóbbi magasabb, erőteljesebb növésű, virágai nagyobbak és üdébb termőhelyeken él. Pontos elkülönítésük a bibeszálak alapján lehetséges: a homoki kikericsé végig egyenes és egyenletesen vastag, míg az őszié hajlott és a vége felé kiszélesedő.

522
2015/12/01

Faodvak életközössége

biológia, diák, fa, Kitaibel, Lovassy László Gimnázium, odú, ökológia, Veszprém, víz

A cím olvasása után valószínűleg sok embernek egy madarak lakta, a fa belsejében található élőhely, esetleg mókusokkal, kisebb emlősökkel teli lakhely jut eszébe. Holott léteznek kisebb üregek, amelyekben olyan parányi odúlakók éldegélnek, amelyeket szabad szemmel nem is láthatunk. E titokzatos világot kutatja cikkünk szerzője, Bodnár Judit a veszprémi Lovassy László Gimnázium 11. évfolyamos diákja, a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny idei döntőjének egyik győztese – A szerk.

510
2015/10/28

Molekulák összekapcsolásával a kórokozók ellen

A hét kutatója, betegség, biokémia, biológia, élettudomány, fertőzés, interjú, molekula

A lepkeszúnyog által terjesztett Leishmania donovani kórokozó az embert is megtámadja. Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszékének professzora és az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője új utakat keres a betegség elleni védekezésben. Munkatársaival két vegyületet kapcsolnak össze: az egyik a célba juttatást segíti, a másik pedig elpusztítja a kórokozót. Az efféle új molekulatípust a szaknyelv biokonjugátumoknak nevezi. Hudecz Ferenc professzor és csoportja nemzetközi együttműködések keretében végzik a kutatásukat.

507
2015/10/28

Vetővirág

biológia, fotó, hátlap, növény, virág

Az amariliszfélék családjába (Amaryllidaceae) mintegy 850, javarészt trópusi faj tartozik. Nagyrészt hagymás, tőlevélrózsás, lágyszárú növények, alsó állású magházzal. Ide tartoznak a hazai flórában a nárciszok, a tőzikék és a hóvirág is.

506
2015/10/28

Új utakon a növényrendszertan

A hét kutatója, biológia, élettudomány, interjú, kladisztika, növény, osztályozás, rendszertan, taxonómia

Podani János, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének professzora nemrégiben megjelent könyvében szakít a Linné által a XVIII. században lefektetett osztályozási elvekkel, és rangok nélküli, vagyis a családokat, rendeket, osztályokat és egyéb kategóriákat mellőző rendszert alkalmaz. Véleménye szerint a kihalt és a ma élő szervezetek együttes osztályozása csak a leszármazást illusztráló kládok felhasználásával lehetséges – összhangban a Darwin által megfogalmazott természetességi feltétellel.