Előfizetés a lapra
601
2016/06/15

Miniatűr iránytűk élő szervezetekben

A hét kutatója, baktérium, biológia, interjú, mágneses, nanokristály

Gábor Dénes Nobel-díjas találmányát, a holográfiát egy nemzetközi kutatócsoport alkalmazta nanokristályok mágnesességének vizsgálatára – ezen kutatásban Pósfai Mihálynak, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézet egyetemi tanárának is fontos szerepe volt. A módszer újfajta betekintést nyújt a negyven éve felfedezett mágneses baktériumok életébe: a természetes vizekben és ezek üledékeiben élő szervezetek mágneses ásványaik segítségével találják meg az optimális helyüket. Pósfai Mihály idén március 15-én Széchenyi-díjat kapott a munkásságáért.

599
2016/06/06

A közönségkedvenc kockásliliom

2016, Az év vadvirága, biológia, botanika, kockásliliom, növény, virág

Hatodik alkalommal választották meg hazánkban az év vadvirágát. A Magyar Természet­tudományi Múzeum által megrendezett internetes, nyilvános szavazáson 2016-ban a mocsári kockásliliom a négy jelöltre beérkezett 1282 szavazat 40 százalékát szerezte meg.

595
2016/05/25

Fővárosunk halai

biológia, budapest, film, hal, hidrobiológia, idegenhonos, őshonos, természetfilm

Ha Budapesten megkérdeznénk a járókelőket, tudják-e, mi az a lápi póc, réti csík, fenékjáró küllő, tüskés pikó, valószínűleg tanácstalanul széttárnák kezüket. Szendőfi Balázs természetfilmjéből nemcsak e szerzetek kilétére derül fény, hanem arra is, hogy hol, milyen élőhelyen bukkanhatunk rájuk akár magunk is.

591
2016/05/09

Az elveszett tizenkettő

állat, biológia, emlős, Kárpát-medence, kihalás, történelem

Napjainkban mind többet hallhatunk veszélyeztetett fajokról, melyeket a kihalás réme fenyeget. Vajon az ilyen szempontból közismertebb trópusokon kívül milyen mértékű átalakulások zajlottak közvetlen környezetünkben a nem is oly régmúltban? A következőkben annak járunk utána, milyen emlősfajok tűntek el a Kárpát-medencéből a földtörténet legutóbbi időszakában.

587
2016/05/05

A pillangósok csodálatos világa

bab, biológia, borsó, botanika, nitrogén, növény, pillangósvirágúak

A rendkívül formagazdag pillangósvirágúak benépesítik az egész Földet, fajszámuk mintegy 13 ezerre tehető. Egy évvel ezelőtt a „Zöldítési Program” elindításával az Európai Unió már nyomatékosította tagországaiban, hogy a pillangósvirágúak mennyire fontos növénycsalád. Az intézkedés lényege: minél nagyobb területen folytat valaki növénytermesztést, annál inkább köteles bővíteni a termesztett fajok körét pillangósokkal, legalábbis, ha nem akar elesni a támogatások nagy részétől. Ezek után nem véletlen, hogy az ENSZ 2016-ot a pillangósok évének ajánlotta.

573
2016/04/07

Rovar rovarnak farkasa

biológia, harlekinkatica, kártevő, rovar, védekezés

Az állatok, növények, kórokozók véletlenszerű behurcolása szinte kikerülhetetlen mellékhatása az óriási és folyamatosan növekvő tömegű globális kereskedelemnek. A mikroszkopikus méretű kórokozók és apró rovarok esetében ez a kockázat – a növény-egészségügyi szabályok betartása mellett is – igencsak nagy. A betolakodók terjedésének megfékezésére a klasszikus biológiai védekezés fegyvertárát is igyekeznek bevetni a kutatók. Ez egy nagyon hatékony módszer, amely azonban – kellő körültekintés híján – nem mindig sül el jól.

561
2016/03/09

Sok még a kihasználatlan lehetőség

A hét kutatója, biológia, interjú, Lendület, molekuláris biológia, rák

Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák legtöbb típusánál az epigenetikai mintázatokat kialakító enzimek génjeinek mutációs állapotai alapján – megjósolható lenne egy-egy kezelési módszer hatékonysága.

548
2016/02/16

Törékeny nádszál a mikroszkóp alatt

A hét kutatója, biológia, interjú, mikroszkóp, nád, növény, ökológia

A nádszálak mikroszkópos keresztmetszeti képe másként néz ki különböző vízmélység mellett, az állóvízből vett minta esetén, azonban arról, hogyan is néz ki egy folyóvízi növénynél, vajmi keveset tudunk. A szövettani metszetek lefotózott képét számítógépes monitoron megjelenítve többféle mérést lehet elvégezni. Ezt a problémakört vizsgálja Szakály Ágnes, a Duna-kutató Intézet Makrofiton-ökológiai Kutatócsoport fiatal kutatója.

547
2016/02/16

Fák és gombák együttélése

biológia, együttélés, fa, gomba, növény, ökológia, szimbiózis

A természet élővilága rendkívül gazdag. Sokszínűségét megcsodálhatjuk az állat- és növényvilágban egyaránt. Nem meglepő módon a méretskála alsó fokain is varázslatos fajgazdagság található, azonban ez a mindennapok során, az erdőt vagy a természetet járva rejtve marad a beavatatlan szemek előtt.

538
2016/01/21

Baktériumok bevetésen

A hét kutatója, biológia, interjú, kármentesítés, mikrobiológia, ökológia, szennyezés

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki a Hortobágyon is. Mit lehet tenni ilyen esetekben? És hogy jönnek a képbe a baktériumok? Erről kérdeztük Márialigeti Károlyt, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék egyetemi tanárát.

531
2016/01/06

Kúszó depolarizáció az agykéregben

agykutatás, agyvérzés, Alzheimer-kór, biológia, orvosbiológia, OTKA

tartozik. Nem olyan régen fedezték fel, hogy ilyenkor az agykéregben nemcsak pillanatnyi változások történnek, hanem folytatódnak, sőt kiterjednek, még nagyobb bajokat okozva. Farkas Eszter agykutató, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa egy világviszonylatban is egyedülálló képalkotó rendszert dolgozott ki a változások felmérésére. Kutatásai reményt kelthetnek a stroke-osok számára, így méltán kapta meg nemrégiben a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját.

530
2015/12/18

Rovardrámák a kocsányos tölgyön

biológia, fa, gubacs, kocsányos tölgy, növény, ökológia, rovar

Az evolúciós ökológia tanai szerint a széles elterjedésű, nagytermetű, hosszú életű növényeken találhatók a legváltozatosabb fogyasztóegyüttesek. Az ilyen „megbízható” tápnövényen jellemzően még a speciálisan alkalmazkodott fajok aránya is magas. Az Európában honos növényfajok közül aligha lehetne bármelyikkel jobban példázni ezeket a szabályokat, mint a kocsányos tölggyel.

529
2015/12/17

Homoki kikerics

biológia, botanika, fotó, kikerics, növény, ősz

A kikericsek nemzetségének mintegy 160 faját ismerjük. Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honosak. Többségüknek virágzáskor nincsenek levelei, ezért sokfelé „csupasz virág”-nak vagy néhol „pucér hölgy”-nek nevezik őket. Az ősszel nyíló homoki kikerics (Colchicum arenarium) is ebbe a csoportba tartozik. Hasonlít a jóval gyakoribb őszi kikericshez, de utóbbi magasabb, erőteljesebb növésű, virágai nagyobbak és üdébb termőhelyeken él. Pontos elkülönítésük a bibeszálak alapján lehetséges: a homoki kikericsé végig egyenes és egyenletesen vastag, míg az őszié hajlott és a vége felé kiszélesedő.

522
2015/12/01

Faodvak életközössége

biológia, diák, fa, Kitaibel, Lovassy László Gimnázium, odú, ökológia, Veszprém, víz

A cím olvasása után valószínűleg sok embernek egy madarak lakta, a fa belsejében található élőhely, esetleg mókusokkal, kisebb emlősökkel teli lakhely jut eszébe. Holott léteznek kisebb üregek, amelyekben olyan parányi odúlakók éldegélnek, amelyeket szabad szemmel nem is láthatunk. E titokzatos világot kutatja cikkünk szerzője, Bodnár Judit a veszprémi Lovassy László Gimnázium 11. évfolyamos diákja, a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny idei döntőjének egyik győztese – A szerk.

510
2015/10/28

Molekulák összekapcsolásával a kórokozók ellen

A hét kutatója, betegség, biokémia, biológia, élettudomány, fertőzés, interjú, molekula

A lepkeszúnyog által terjesztett Leishmania donovani kórokozó az embert is megtámadja. Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszékének professzora és az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője új utakat keres a betegség elleni védekezésben. Munkatársaival két vegyületet kapcsolnak össze: az egyik a célba juttatást segíti, a másik pedig elpusztítja a kórokozót. Az efféle új molekulatípust a szaknyelv biokonjugátumoknak nevezi. Hudecz Ferenc professzor és csoportja nemzetközi együttműködések keretében végzik a kutatásukat.

507
2015/10/28

Vetővirág

biológia, fotó, hátlap, növény, virág

Az amariliszfélék családjába (Amaryllidaceae) mintegy 850, javarészt trópusi faj tartozik. Nagyrészt hagymás, tőlevélrózsás, lágyszárú növények, alsó állású magházzal. Ide tartoznak a hazai flórában a nárciszok, a tőzikék és a hóvirág is.

506
2015/10/28

Új utakon a növényrendszertan

A hét kutatója, biológia, élettudomány, interjú, kladisztika, növény, osztályozás, rendszertan, taxonómia

Podani János, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének professzora nemrégiben megjelent könyvében szakít a Linné által a XVIII. században lefektetett osztályozási elvekkel, és rangok nélküli, vagyis a családokat, rendeket, osztályokat és egyéb kategóriákat mellőző rendszert alkalmaz. Véleménye szerint a kihalt és a ma élő szervezetek együttes osztályozása csak a leszármazást illusztráló kládok felhasználásával lehetséges – összhangban a Darwin által megfogalmazott természetességi feltétellel.

501
2015/10/27

Nikotinfaló baktérium

baktérium, biológia, dohányzás, élő természettudomány, enzim, nikotin

A dohányzás egészségkárosító hatásáról újabb és újabb összefüggések látnak napvilágot. Ennek tudatában is nehezen tud leszokni a cigarettáról vagy a pipáról az, aki egyszer a rabja lett. Reményt jelenthet számukra az, a dohányföldek talajában élő baktérium, amely lebontja a nikotint, még mielőtt az „agyba eljutna”. Ha sikerül injekciót létrehozni a baktérium nikotinbontó enzimjéből, akkor az akár 1 hónapra is gátolhatná a cigaretta utáni vágyat.

497
2015/10/21

A fénylő fa titka

A fény nemzetközi éve, biológia, biolumineszcencia, gomba, világító

A fatuskókból származó kísérteties fényről először a görög filozófus, Arisztotelész (Kr.e. 384–322) számolt be, majd később a római természetbúvárnak, az idősebb Pliniusnak (Kr. u. 23/24–79) is feltűnt ez a természeti „csoda”. A reneszánsz filozófusok „tüzes gombák”-ról tudósítottak, „amelyek csillagként kékes fénnyel ragyognak”.

492
2015/10/20

Mire használja a biológus a babaolajat?

A hét kutatója, babaolaj, biológia, csapda, interjú, kék vércse, ökológia, szúnyog

A dalos szúnyog madarakat és emlősöket, köztük embereket is megcsíp, és ezzel a nyugat-nílusi vírust (WNV) is terjeszti. A kór embernél enyhe lefutású, de időnként komolyabb idegrendszeri tüneteket is okozhat. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kékvércse-odúkba helyezett ki speciális, babaolajat tartalmazó csapdákat, amelyekkel három év alatt 18 000 szúnyogot fogott. Kollégáival együtt ki tudták mutatni a rovarokból a kórokozó WNV-t.

491
2015/10/06

Mérnökszemlélettel a daganatok ellen

A hét kutatója, biológia, daganat, élettudomány, interjú, rák, tumor

A daganatok a legtöbb halálesetet okozó betegségek közé tartoznak. Mivel azonban nincs olyan betegség, hogy „a rák” és nincs olyan, hogy „a rák ellenszere”, igen nehéz a kutatók dolga. Nem csoda, hogy nagy erőkkel folynak e téren kutatások itthon és világszerte egyaránt. Az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Csoportjában Sájevicsné Sápi Johanna egészségügyi mérnök és munkatársai új szemlélettel vizsgálják a problémát. Napjaink legígéretesebb módszere, a nanotechnológia is segíthet a megoldásban.

490
2015/09/29

A csíranövénytől a száraz kóróig

biológia, botanika, növény, rózsa, természetvédelem, vadrózsa

A biológiai sokféleség egyre szegényedik, az élőhelyük beszűkülése miatt naponta tűnnek el, pusztulnak ki fajok vagy akár teljes nemzetségek, családok. Hogy ne csak herbáriumokból, állatpreparátumok, illetve -csontvázak s majdan kövületeik alapján ismerhesse meg őket az utókor, minden kezdeményezés fontos missziónak számít, amely a megritkult, fokozottan veszélyeztetett fajok megmentéséért jött létre. Szép példája ennek az értékmentésnek az élőgyűjtemény, mint amilyen a gödöllői botanikus kert vadrózsa- és galagonyafajokat befogadó területe. Külön érdekessége, hogy miért kezd bele egy botanikus épp ezeknek a fajoknak, alfajoknak a gyűjtésébe.

487
2015/09/25

Kutyaakadémia

biológia, Csányi Vilmos, etológia, könyv, kutya, születésnap

Csányi Vilmos nyolcvanadik születésnapjára kollégái egy kötetet állítottak össze. Tizennégy szerző, valamennyien etológusok, közelebbről vagy távolabbról a professzor tanítványai húsz vagy inkább még több év kutyaetológiai kutatásainak egyfajta különleges összefoglalóját nyújtják a kötetben.

482
2015/09/23

Az olajfa

biológia, fotó, hátlap, növény, olajfa

Aggasztó hírek érkeznek a dél-olaszországi Salentói-félszigetről, ahol Itália legnagyobb olajfaültetvényei vannak; 2013 ősze óta egy rendkívül veszélyes növényi kórokozó, a Xylella fastidiosa nevű baktérium pusztítja a fákat.

479
2015/09/17

Megalodon, az óriás fog

biológia, cápa, evolúció, fosszília, maradvány, megalodon, vízi ragadozó

Mai tudásunk szerint az Otodus (Megaselachus) megalodon volt a legnagyobb cápafaj: fogmaradványai alapján a kifejlett egyedek testhossza elérhette a 18 métert. Eszerint a ma élő legnagyobb cápa – egyben a legnagyobb ma élő hal –, a cetcápa méretében messze alulmarad a megalodonnal szemben, ráadásul előbbi békés planktonevő.