Ha egy festmény vagy szobor előtt megáll a néző, első pillantása arra irányul: mit ábrázol. Ám hogy a látvány mit vált ki benne, az legalább annyira függ attól, hogy milyen gondolatokat indít meg benne és milyen ismeretei vannak a mű témájáról.
Ezt a kötetet már azért is érdemes kézbe venni, mert olyan mesterek festményeinek színes reprodukcióit találjuk benne, mint Tiziano, Filippino Lippi, Lievens, Rubens és Rembrandt, Caravaggio, Raffaello, Carracci, Poussin, William Blake, Henri Rousseau vagy a XIX. századi Roberts és Lenbach. Különös érdekessége azonban az, hogy képeik mit szólaltatnak meg „nézőiknek” – a szövegek szerzőinek: Bacsó Béla, Gábor György, Gyenes Zoltán és Heller Ágnes – filozófiai, művelődéstörténeti, történelmi ismeretekre alapozott gondolkodásában. Noha a szövegek eredeti alakjukban egy filozófiai tanácskozáson hangzottak el, tárgyaik a szakmai körön túl érdekes általános emberi problémák. Olyanok, mint a döntés, az akarat, a tudattalan, az álom és a tudat – vagy az előérzet – kapcsolata, erkölcs és hit kérdése. Az utóbbi éppen az ősatya, Ábrahám áldozatának – az istenhit próbájának – bibliai története kapcsán.
Végül különösen és több festményen követve elgondolkodtató a történelem, az egykor volt események ábrázolhatósága, illetve a történelemtudatot befolyásoló mindenkori jelen. Az, ahogyan az adott jelen tudatvilága „láttatja” a múlt történeteit, illetve azok valamely kiemelt részét (mert „a történelem” minden benne élt ember összeszövődött sorsa, cselekvése, reflexiója, s mint ilyen, átfoghatatlan). Egyes eseményei viszont emlékezetesen fönnmaradtak, olykor különböző megvilágításban és nem utolsósorban az utódok különböző szemléletével nézve. Érdekesek e tekintetben Jeruzsálem pusztulásának különböző ábrázolásai, de magának Poussinnak két – különböző időben festett – képe is vagy festményének összevetése az események részvevőjének, Josephus Flaviusnak az írásával.
(A szépség akarata. Typotex Kiadó. 2011 oldal, 3900 forint)
N. F.
2013/47