Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2021/01/11

A Valjean-effektus

éhség, Jean Valjean, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia

Victor Hugo A nyomorultak című regényének főhőse, Jean Valjean becsületes ember, egyszer mégis ellop egy vekni kenyeret. Mi vihet rá egy máskülönben tisztességes embert, hogy effélét tegyen? Nem is kell ismerni a regényt, hogy rávágjuk: az éhség. És valóban, végső soron Valjean motivációja is ez, bár ő nem saját maga akar jóllakni, a kenyeret azért emeli el, hogy nővére éhező gyermekeinek ennivalót szerezzen.

Hugo ezzel egy alapvető pszichológiai jelenségre mutat rá: szervezetünk belső, „zsigeri” állapota nagy hatással van viselkedésünkre és gondolkodásunkra. Lélektani kutatásokból tudjuk, hogy testünk pillanatnyi szükségletei befolyásolhatják a memóriát, az együttérzést, sőt még azt is, ahogyan a fizikai világot érzékeljük. Ez utóbbira utal például az az érdekes kísérlet is, melyben a szomjas emberek fizikailag közelebbinek ítélték a vizes palackot, mint az ugyanolyan távolságra levő, de az ivás szempontjából közömbös tárgyakat. Ez a részrehajló becslés abban is megmutatkozott, hogy a résztvevők közelebbre dobták a babzsákot, ha a palack távolságát kellett jelezniük.

Vajon szervezetünk szükségletei erkölcsi érzékünket is képesek átállítani és hajlamosabbá tesznek minket a csalásra? Elanor F. Williams és munkatársai erre kerestek választ azzal a kísérletsorozattal, mellyel az általuk Valjean-effektusnak elnevezett jelenséget vizsgálták. A név nem egészen pontos, hiszen – amint már említettük –, Valjean nem saját szükségleteinek kielégítése, hanem mások megsegítése érdekében lopott, de attól még a jelenség lényege világos.

A kutatók egy egyetemi étkezde közelében, ebédidő táján szólítottak meg mintegy száznegyven arra járót azzal, hogy részt vennének-e egy marketingkutatásban. Természetesen a pszichológusok valójában nem termékeket akartak tesztelni, de ez a fedőtörténet kitűnő alkalmat adott, hogy a megmutassanak résztvevőknek egy kis, gusztusos megjelenésű „nasicsomagot”. Ez egy kis zacskó csipszet, egy müzliszeletet, egy minicsokit és egy mentolos cukorkát tartalmazott. A megszólított diákoknak és egyetemi dolgozóknak azt kellett meghatározniuk, mennyit volnának hajlandó fizetni a csomagért, ha kapható lenne a büfében. Ám nemcsak erre kellett válaszolniuk, hanem arra is, hogy éppen mennyire éhesek, szomjasak, mikor ettek utoljára. Mint kiderült, a megszólítottak között volt, aki éppen éhesen ebédelni indult, és volt, aki már jóllakottan távozni készült, így a résztvevők változatos értékeket képviseltek a pillanatnyi éhséget jelző skálán. Végül a kutatók átadtak a résztvevőknek egy átlátszó tetejű poharat, melyben egy dobókocka volt. Mindenkinek azt mondták, megrázhatja a poharat, és ha a kockán páros szám jön ki, megkapja ajándékba a nasicsomagot. A kutatók jól láthatóan elfordultak és nem figyelték, hogy a kocka melyik oldalára esik; az eredményt csak a résztvevő közlése alapján jegyezték fel. Ez remek lehetőséget teremtett a válaszadóknak az észrevétlen csalásra.

A nyerés esélye 50% volt, ám a résztvevők 76,5%-a jelentette azt, hogy sikerült páros számot dobnia, nyilvánvaló tehát, hogy jócskán akadtak, akik „szépítettek” a kockadobás valós eredményén. Az igazán érdekes azonban az volt, hogy az éhség szintje egyenes arányban állt a „nyerés” valószínűségével, ami azt jelenti, hogy a jóllakottakhoz képest az éhes résztvevők sokkal nagyobb arányban csaltak, hogy megszerezzék a csábító ennivalókat.

Mivel az erkölcsös magatartás is a haszon és a kockázat arányának értékelésén alapul, elképzelhető, hogy a testi szükségletek miatt az egyenlet felborul. Az éppen felértékelődött dolgok – például az éhes ember számára az élelem – megszerzése fontosabbnak tűnik, mint a szégyen és a büntetés kockázata, amelyet egyébként – jóllakottan – nem vállalnánk.

Mannhardt András

2021/01/07

Így ünnepeltük - a negyedszázadot

75 év, 75-ös törzasztal, Élet és Tudomány, évforduló, jubileum, törzsasztal

Az idén 75 éves Élet és Tudomány fél évszázaddal ezelőtti szerkesztősége természetesen nem mulasztotta el, hogy megemlékezzen az akkori 25. lap-születésnapunkról. 1971-es évfolyamunk 50. számában – nagy gonddal és sok képpel – összeszedték, melyek voltak az akkori évfordulóhoz vezető főbb állomások.

2020/12/17

Cikkpályázati felhívás szakkollégisták számára

pályázat, Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium, szakkollégium, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

A fiatal kutatójelöltek jelentik a jövő ígéretét a tudományban és a tudománykommunikációt frissítő munkában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium ezért ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet szakkollégiumi tagsággal rendelkező fiatal kutatójelölteknek. A pályázat célja, hogy a pályázók saját kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.

2020/12/10

Árulkodó köpetek

bagoly, biológia, faunisztika, kisemlősök, köpet, madár, Magyar Madártani Egyesület, ornitológia, rágcsáló

Arra a kérdésre, hogy mit esznek a madarak, a tudósok már a múlt század elején keresték a választ. Eleinte a lelőtt madarak gyomor- és begytartalmát vizsgálták. Később – a madarak ritkulása és védetté nyilvánításuk miatt – igyekeztek más táplálkozásvizsgálati módszereket keresni. A baglyoknál ekkor került előtérbe a köpetelemzés, mely révén – amellett, hogy megtudjuk, mit eszik a bagoly – a kisemlősök faunisztikai elterjedését is vizsgálhatjuk, segítségével voltaképpen a táplálkozási területen előforduló valamennyi kisebb termetű emlősfaj kimutatható.

2020/11/06

A Növényi Egészség Éve alkalmából meghirdetett pályázat eredményhirdetése

eredményhirdetés, növényi egészség nemzetközi éve, pályázat

Az idei esztendő, 2020 a Növényi Egészség Éve. Ebből az alkalomból a miskolci „Jedlik Ányos” TIT és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, partnerségben a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságával ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdetett tudományos kutatóknak és középiskolai tanároknak. A pályázat céljául tűzték ki, hogy a szakemberek a tágan értelmezett növényi témájú ismeretterjesztés tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.

2020/10/08

Cikkpályázati felhívás doktoranduszok számára

doktorandusz, dosz, pályázat

A fiatal kutatók jelentik a jövő ígéretét a tudományban és a tudománykommunikációt frissítő munkában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) ezért ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a doktori tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal kutatóknak. A pályázat célja, hogy a doktoranduszok saját kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.

2020/08/03

Ismeretterjesztő cikkpályázati felhívás a Növényi Egészség Éve alkalmából

ismeretterjesztő, pályázat, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

Az idei esztendő, 2020 a Növényi Egészség Éve. Ebből az alkalomból a miskolci „Jedlik Ányos” TIT és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, partnerségben a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságával ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet tudományos kutatóknak és középiskolai tanároknak. A pályázat célja, hogy a szakemberek a tágan értelmezett növényi témájú ismeretterjesztés tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.

2020/06/24

BME kutatóknak és hallgatóknak kiírt cikkpályázatunk eredményhirdetése

BME, pályázat, Pro Progressio Alapítvány, TIT

Megszületett az Élet és Tudomány – BME – Pro Progressio Alapítvány idei tudománynépszerűsítő cikkpályázatának az eredménye. A zsűri – Dobrowiecki Tadeusz, Hős Csaba, Kovács Flórián, Krámer Tamás, Nagy Péter Tamás, Pásztor Balázs, Pokol Gergő, Salgó András, Szabó-Szentjóbi Hajnalka, Török Ádám, Zilahy Gyula – június 3-i ülésén a díjakról az alábbi döntést hozta:

2020/06/24

Innovatív barlanglakók

ászkarák, barlang, biológia, élettudomány, innováció, viselkedés, viselkedésökológia

Viselkedési innovációnak nevezzük, amikor egy bizonyos populációban egy addig nem megfigyelhető új viselkedésforma jelenik meg, akár egy korábban már létező viselkedés módosulásaként. Több korábbi kutatás utal arra, hogy a viselkedési innováció kulcsfontossággal bír az ismeretlen szituációkkal szembeni megküzdés során, így egy populáció egyedeinek nagy innovációs készsége az új élőhelytípusok sikeres birtokba vételének, kolonizációjának is előfeltétele.