Irvin D. Yalom amerikai pszichiáter sok kiváló könyv írója. Néhány munkája szakterületének alapművei közé tartozik, mások ötvözik a fikciót és a filozófiát, írt sok esettanulmányt, a világon milliók olvassák műveit.
A Terápia ajándéka című könyvének alcíme: Műhelytitkok. A bevezetőben fel is vázolja, hogy kiknek szánja a könyvet – terapeutáknak, akik kevésbé súlyos problémákkal küzdő páciensekkel foglalkoznak – és hogyan használható. Rövid, néhány oldalas fejezetekből áll, szinte kézikönyvként funkcionál, könnyen visszakereshető bármilyen téma, a fejezetek címei alapján.
Hogy mégis miért jóval több ez a könyv, mint pszichoterapeutáknak szánt ötletgyűjtemény? Két okból. Egyrészt egy rendkívül nagy tudású, szerethető személyiség lénye sugárzik át a sorokon. Nyoma sincs a „szakemberek egymás közt” stílusnak, mely laikusok számára nehezen érthető. Ellenkezőleg: kedvesen, közvetlenül ír. Mintha egy érdekes beszélgetésben merülnének fel olyan témák, melyek iránt mindenki érdeklődik: kapcsolatok, veszteségek, krízisek, megoldások – mindez személyessé téve a páciensek történetei, a terápiás ülések dokumentációi alapján. Mégsem esettanulmányok sora ez a könyv, a történetek, ötletek, vélemények és tanácsok rendkívül jó arányérzékkel keverednek. A fogalmazás tömör és lényegre törő, de mégsem személytelen. Sőt, az a közvetlenség, amelyet a terapeutáknak ajánl, az írásán is átcsillan.
Az egyik legfontosabb koncepció, amely szinte vezérfonalként vonul át a könyvön: a jelen pillanat, az „itt és most” fontossága a terápiában. Az ember úgy képzeli, egy pszichológus a gyerekkorról, a múltbeli traumatikus eseményekből kiindulva állít fel diagnózist és határoz meg terápiát. Ám a jelen pillanat, a terápiás kapcsolat kialakulásának folyamata rendkívüli hangsúlyt kap a könyvben és ezzel emberivé, bensőségessé teszi a kapcsolódást a terapeuta és páciens, illetve az író és olvasó között. A 3. fejezet címe: A terapeuta és a páciens mint útitársak. Az olvasó számára is útitársul szolgál a szerző, végigvezetve a hosszú praxisában előforduló helyzetek során, rámutat a különböző pszichológiai iskolák, álláspontok keretei közé beragadás korlátaira, de kap néhány kis fricskát az amerikai egészségbiztosítási rendszer egy-egy visszássága is.
Hogy mi a másik ok, amiért nemcsak szakembereknek ajánlható ez a könyv?
Ki ne találkozott volna már életében olyan helyzettel, mikor szüksége volt effajta tudásra? Ki az, aki soha nem hallotta még egy kamasz érthetetlen dühkitörését, aki egyszer sem került krízisbe a munkahelyi vagy magánéleti kapcsolatai során? Akihez még soha nem fordultak segítségért, akik fontosak számára, azok azért forgassák ezt a könyvet, hogy nagyobb empátiára és tudásra tehessenek szert, de a gyakorló „amatőr segítők” is nagy hasznát vehetik.
Érdemes az utószót is elolvasni, melyet a szerző hosszú évek múlva csatolt művéhez, Új gondolatok, fejlemények alcímmel, hiszen tovább folytatódik, már kevésbé tagoltan, de hasonlóan élvezetesen a megszokott gondolatfolyam.
(A terápia ajándéka. Park Könyvkiadó, 312 oldal, 3500 forint)
KOVÁCS GABRIELLA
2014/18
