Egyre gyakrabban találkozhatunk a hulladékpiramis fogalommal, amelyet elsőre talán óriási méretű szeméthegynek gondolnánk, ám az valójában a hulladékkezelés szintjeinek egymáshoz viszonyított hierarchiáját tükröző kifejezés. Ennek a sajátos megközelítésnek a legalján található a legnagyobb környezetterhelést jelentő megoldás. Mert a legrosszabb, ami történhet a hulladékkal: nem csinálnak vele semmit, csak valamilyen elkülönített területre szállítják. Leggyakoribb módja a…
A hulladékgazdálkodásnak a legpozitívabb formája az, ha eleve megelőzzük a hulladék keletkezését. Ennek egyik sarkalatos területe az élelmiszer-pazarlás, mely soha nem látott mértéket öltött a koronavírus-járvány alatt a készletek túlzott felhalmozása miatt. Holott az ily módon feleslegessé vált élelem a rászorulókhoz eljuttatva máris kevesebb hulladékot jelent. Az ilyen karitatív feladatokat felvállaló Magyar Élelmiszerbank Egyesület a…
A tavalyi évben módosított hulladéktörvényben bizonyos alapfogalmakat „újragonboltak”. A szigorításokkal, megszorításokkal járó módosítás nemcsak a hulladékok fajtáinak besorolására vonatkozik, hanem a hulladékok kezelésére is, mint azt a következő fontos fogalom esetében is láthatjuk: „bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a…
Az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében 2021-ben a hulladéktörvényünket is módosítottuk, így a különböző hulladékok megnevezése is pontosításra szorult. Vajon melyik hulladékra igaz a következő meghatározás: biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék? Jó…
A folyamatos szelektív hulladékgyűjtés mellett hazánkban évente egyszer minden településről elszállítják a lakosság által leselejtezett és kikészített bútorokat, háztartási készülékeket, ruházatot stb., azaz a nagydarabos lomtalanítási hulladékot. Alapanyagukat tekintve – a fém kivételével – nagy energiatartalmú hulladékok, így az elégetésükkel ezek is termikus energiát szolgáltathatnak. Ehhez azonban a lomok – méretüknél fogva – egy előkészítésen…
A lomtalanításkor kikészített, ám a hulladékszállítók által visszahagyott temérdek veszélyes vagy sajátos kezelést igénylő hulladék is annak bizonyítéka, hogy a lakosság nincs mindig tisztában azzal, hogy mi tartozik bele ebbe a kategóriába. Például a háztartásokban az e heti rejtvényünk főszereplőjéből keletkezik a legnagyobb mennyiségű veszélyes hulladék, melyet külön gyűjtve a biodízelüzemek hasznosíthatnak újra. Mi lehet…
Az újrahasznosításra alkalmatlan hulladékok egyik lehetséges útja az égetéssel járó energetikai hasznosítás, a másik leggyakoribb útvonal az erre a célra létesített hulladéklerakók. Az utóbbiakra kerülő hulladékok nagy százalékban tartalmaznak szerves anyagokat, melyek természetes lebomlása közben biogáz keletkezik, ám a modern hulladéklerakókból ez is kinyerhető energetikai hasznosításra. Szakszóval hogyan nevezik ezt az energiaforrást? Jó fejtést!
Minden…
Budapest – lakossága és intézményei, üzemei, gyárai stb. nagy számából adódóan – az ország települései közül a legtöbb hulladékot termeli. Ebből a szilárd kommunális hulladék nagyobbik részét a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben égetik el, miközben távhőt és villamos energiát nyernek ki. A fennmaradó részt pedig – a főváros környéki települések hasonló „szemétmaradékával” együtt – Budapest közelében,…
Az új esztendőt új rejtvényciklus indításával kezdjük, melynek témája az élhetőbb bolygó érdekében minden szakterületen szorgalmazott fenntartható fejlődés, melynek egyik fontos sarokköve az általunk termelt egyre több és sokfélébb hulladék kezelése. Például gondolta volna a kedves Olvasó, hogy Budapesten és a nagyvárosokban a második legnagyobb tömegű hulladék épp ilyentájt, a karácsonyi ünnepeket követően, illetve a…