Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
 Izolált vesesejtek, zöld jelöli a Sigma-1 receptort, kék a sejtmagot

Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása – Interjú Fekete Andreával

A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni…

Tovább olvasok

Régi és modern betegségneveink – Húzza össze a görcs! Vagy a Pickwick-szindróma?

Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása. A korai betegségneveket…

Tovább olvasok

Molekulák összekapcsolásával a kórokozók ellen – Interjú Hudecz Ferenccel

A lepkeszúnyog által terjesztett Leishmania donovani kórokozó az embert is megtámadja. Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszékének professzora és az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője új utakat keres a betegség elleni védekezésben. Munkatársaival két vegyületet kapcsolnak össze: az egyik a célba juttatást segíti, a másik pedig elpusztítja a kórokozót. Az efféle új molekulatípust a szaknyelv…

Tovább olvasok

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

A cél az oki kezelés – Interjú Juhász Gáborral

Juhász Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Proteomika Laboratórium kutatója idegrendszeri betegségek biológiai alapjainak kutatásával foglalkozik. A proteomról, a különböző kutatási módszerekről, a "big data" problémaköréről és a kísérletezés etikájáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy az állatkísérleteknek is alapvető kritériuma már, hogy az embergyógyászat legmagasabb szintjén gondoskodjanak fájdalomcsillapításról, valamint a beavatkozások szakszerűségéről. Juhász Gábor (BAJOMI BÁLINT…

Tovább olvasok

Egészséges (balra) és pikkelysömörös (jobbra) hámszövet összehasonlítása

Felgyorsult sejtciklusok nyomában – Új irányvonalak a pikkelysömör kutatásában

A pikkelysömör az életminőséget nagymértékben rontó bőrbetegség, amelynek kezelése jelenleg a tünetek mérséklésére korlátozódik, egyrészt hagyományos kezelési módszerekkel, másrészt a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő biológiai terápiás szerekkel. Noha az esetenként súlyos szisztémás tüneteket is okozó bőrbetegségek közül a pikkelysömör az egyik leggyakoribb, kialakulásának molekuláris hátterét mégis csak részben ismerjük. Az elmúlt években munkacsoportunk a…

Tovább olvasok

Álmosság nappal, nyugtalanság éjjel – Alvászavarok jelentősége krónikus vesebetegek körében

A nem megfelelő éjszakai pihenésnek sokszor biológiai okai vannak, és ha ezeket nem vesszük eléggé komolyan, egyre súlyosbodó panaszokat okozhatnak. Különösen igaz ez a veseelégtelenségben szenvedő betegekre, akiknél nagyobb az alvászavar kockázata, és súlyosabb következményekkel kell számolni. Megfelelő vizsgálatokkal azonban ez idejében diagnosztizálható. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoportja kutatásai felhívják a…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/