A legótól a sebészrobotokig
Az orvosi robotika a világ minden részén a vezető témák közé tartozik. Hazánkban az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) a robotikai kutatások fellegvára. Takács Árpád, a BARK doktorjelöltje és munkatársa korábban a BME mechatronika, majd gépészeti modellezés szakon szerzett diplomát. Itt találkozott először időkésleltetett rendszerekkel. Tanulmányait a távsebészet, illetve a sebészeszközök és a szövet kölcsönhatásának kutatásában hasznosítja. Arról beszélgettünk, milyen tudományos és gyakorlati alkalmazásai vannak, de még inkább lesznek ezeknek a vizsgálatoknak.
Az arzén reneszánsza
Mengyelejev periódusos rendszerének 33-as rendszámú eleme kétes hírnévnek örvend. Az arzénről legtöbbünknek a mérgező anyag jut először eszébe, viszont az kevésbé köztudott, hogy régóta alkalmazzák gyógyszerként. Így jogosan tehetjük fel a kérdést, lényegében melyik táborba sorolhatjuk az iménti kémiai elemet és annak radioaktív izotópjait?
Emberek - élőflórával
Az emberi test körülbelül 10 a tizenharmadikon-tizennegyediken darab sejtből épül fel, azonban rajta vagy benne 10 a tizennegyediken-tizenötödiken darab mikroorganizmus él. Ezt a számbeli fölényt látva már sejthetjük, hogy ezeknek az élőlényeknek óriási hatása lehet ránk, vagy ha a „túlerő” szempontjából nézzük, akkor azt is mondhatnánk, hogy nekünk, embereknek óriási hatásunk van a mikrobiótánkra. Az igazság az, hogy szükségünk van a velünk élő mikroorganizmusokra és azok is jól járnak velünk. A humán mikroflóra nagy részét a baktériumok teszik ki, kisebb mértékben vannak jelen a gombák és más eukarióta egysejtűek. Most elsősorban az emberi testet otthonosan belakó baktériumokról lesz szó.
Orvosi robottechnikai fejlesztések Magyarországon
Haidegger Tamás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrrobotkarok irányításából szerezte villamosmérnöki diplomáját, doktori értekezésében azonban már nem űrrobotikával, hanem orvosi robotsebészettel foglalkozott. A 2013 februárja óta a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) igazgatóhelyetteseként dolgozó szakembert a robotsebészet fejlődéséről, a Johns Hopkins Egyetemen általa is fejlesztett idegsebészeti robotról és a da Vinci sebészeti rendszerrel végzendő kutatási projektjeiről kérdeztük.
Összevarrt has helyett
Képzeljünk el egy hatalmas hajót! Sebesen szeli a vizet, vitorlája feszül, ahogy fújja a szél. Az égen azonban felhők gyülekeznek, és a vitorla megdagad az egyre erősödő szélben. Hirtelen roppanás hallatszik, a vászon kiszakad. A repedés épp csak látható, a vitorla még tart. De a szél újult erővel belekap a sérült anyagba, ismét roppanás hallatszik. A repedés mentén tovább hasad a vitorla, veszít tartásából. Szerencsére a sérülés javítható, egy darab anyaggal fedhető a repedés, és a vitorla ismét visszanyeri az eredeti funkcionalitását.
High-tech kardiológia
Az Élet és Tudomány 1988. április 22-i számában adtuk hírül, hogy a szívultrahang mint modern képalkotó diagnosztikai eszköz olyan elváltozások pontosabb felderítésében lehet az orvos segítségére, mint például a koszorúér-betegség vagy a reumás billentyűszűkület. Napjainkban már elérhető a kardio-CT vagy a szív-PET vizsgálat is, amelyekkel nemcsak háromdimenziós képek készítésére van lehetőség, de akár a szűkületet okozó plakkok helyzete is pontosan látható. Az új kutatási és terápiás irányokról, eredményekről Piróth Zsolt, a Gottsegen György Kardiológiai Intézet Intenzív Terápiás Osztályának vezetője tájékoztatta lapunkat.
A labortól a betegágyig
Gyakran idézett adat, hogy a több tízezer gyógyszerjelölt molekulának csak egy csekély hányada, nagyjából ezer molekula jut csak el a preklinikai vizsgálatnak nevezett szakaszba. A preklinikai vizsgálatok a gyógyszerjelölt molekulák első emberi kipróbálását előzik meg: ezekben főképp az adott molekula élő szervezetekre gyakorolt mérgező hatását (toxicitását) vizsgálják sejtkultúrákban, illetve különféle állatmodelleken.
Aktuális számunk
Galéria
Október
