Sokaknak tűnhet futurisztikusnak vagy éppen luxusnak az elektromos autó. Távolinak és ezáltal érdektelennek lehetne gondolni őket Európa ezen szegletéből. Miért beszélünk akkor ilyen sokat erről a technológiáról? Milyen lenne a világ, ha elektromos autók közlekednének az utakon?
A világ energiaéhsége hihetetlen mértékben növekszik. Ráadásul még sosem éltünk ennyien egyszerre ezen a bolygón, mint ma. Az energia döntő többségét ma fosszilis energiahordozókból nyerjük. Ezek elégetéséből származik a világ energiatermelésének 78,4 százaláka. Az égetéssel jelentős mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, a sok millió év alatt csapdába esett szén-dioxid ezáltal hihetetlen gyorsan visszakerül a légkörbe, ami közvetve globális felmelegedést segít elő. A jelenlegi készletek előreláthatólag mindössze 70–80 évre elengendőek. A földtörténet során természetesen voltak melegebb időszakok sőt, most épp egy klasszikus értelemben vett jégkorszakban élünk, hiszen jégtakaró fedi a pólusokat; azonban nem kell sokat változzon az átlaghőmérséklet ahhoz, hogy katasztrófális következményei legyenek ránk, emberekre nézve.
A világ energiafelhasználásának tehát nagy részét, a szállításhoz használt energia csaknem teljes egészét a kőolajból nyerjük, az elektromos áramot pedig elsősorban szénnek, másodsorban földgáznak és csak harmadsorban köszönhetjük nukleáris energiának. A fosszilis energiahordozók azonban a Földön nem egyenletesen állnak rendelkezésre. Napjaink geopolitikai feszültségei rendre emiatt robbannak ki. Európa, illetve mondhatjuk, hogy általában a fejlett nyugati társadalom pedig nem áll túl jól ezen erőforrások terén.
Magyarországon a helyzet sajnos ennél is kedvezőtlenebb. A Lawrence Livermore National Laboratory szerint hazánkban évenként 460 petajoule energiát nyerünk kőolajból, de mindössze 67 petajoulera elegendő kőolajat termelünk, a többit importálnunk kell. Kicsit jobb, de hasonló a helyzet a gázzal, amiből szintén 460 petajoule energiát nyerünk egy évben, amiből 90 petajoult adó gázt termelünk meg. Az elektromos áram előállításában nagyjából egyenlő arányban szerepel a gáz és a nukleáris energia Magyarországon, ezenkívül még a szén jelentős, amit nagyjából fele részben szintén importból szerzünk be.
Az elektromos autó végső soron erre a komplex problémára adott válasz. Az egész energiastruktúrát átrajzolná, de elsősorban nyilván a kőolajfüggőséget csökkentené azáltal, hogy a megújuló, illetve az atomenergia szerepét növelné közép és hosszú távon. Önmagában nem jelentene teljes függetlenséget a fosszilis energiahordozóktól, azonban egy sokkal színesebb energiaválasztékból összeálló elektromos energia adná az alapját egy olyan rendszernek, ahol az elektromos autók váltanák fel a jelenlegi hagyományos meghajtású autókat.
Szélesedő választék
A megújuló energiák közül a Tesla elektromos autóról és a nevéhez fűződő SpaceX kereskedelmi űrhajós cégről híres Elon Musk a napenergia kulcsszerepét emeli ki. Szerinte az, hogy ilyen méltatlanul csekély mértékben játszik szerepet az energiastruktúrában a napenergia, többek között az energiatárolás problémájával magyarázható. Ezért a hatékony energiatermelés mellett, nagy hangsúlyt kap az akkumulátorok fejlesztése is. Erre számos törekvést látunk, de akár a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, hogy laptopunkat pár évvel ezelőtt még jó, ha egy órán át tudtuk használni egy töltéssel, ma már nem ritka, hogy akár 10 órát is kibír a számítógépünk anélkül, hogy töltenénk. A legnépszerűbb elektromos autó, a Nissan Leaf új modelljének hatótávolsága például 130 km-ről 200 km fölé emelkedett – ezzel pedig már kompromisszum nélkül alkalmas a mindennapi használatra.
Nem csak a legismertebb típusokat gyártó Tesla, illetve Nissan ismerte fel az elektromos autók jelentőségét. Gyakran vegyes meghajtású megoldással mernek még csak piacra lépni egyes gyártók, de nem ritka a tisztán elektromos meghajtású sem. A híresebb gyártók elektromos autói közé tartozik a BMW i3-as modellje a 200 km-es hatótávolságával, ennek hibrid meghajtású sportváltozata az i8-as vagy az Audi szintén hibrid A3-as autója, az E-tron, amely 50 km-t tud megtenni kizárólag elektromos meghajtást használva. Érdekes még a Volkswagen e-Golfja, a 190 km-es vagy a Renault Zoe a 210 km-es hatótávolságával. Jelenleg ezek az autók azonban luxuskategóriába tartoznak, áruk a teljesen hagyományos társukéval összevetve jóval magasabb, de városi környezetben, illetve elővárosi ingázásra kiválóan alkalmasak. Az elektromos autókkal minden komolyabb, magára valamit adó gyártó foglalkozik már, a választék egyre szélesebb.
Ez azonban érdekes kérdéseket is felvet. A különböző gyártók egyes problémákra más-más megoldásokkal igyekeztek választ adni. Például ilyen terület az autók töltése: több különböző rendszer van erre jelenleg, és amíg ez így van, a minden típusú elektromos autót tölteni képes töltőállomás megvalósítása komoly nehézséget jelent.
Az elektromos autók nagyban különböznek egymástól felfogásban is – hiszen van vegyes meghajtású, tisztán elektromos vagy épp hidrogénnel meghajtott –, de a töltés megoldásának tekintetében sem egységes a kép. A Tesla például saját gyorstöltőállomás-hálózatra törekszik, ahol el lehet dönteni, hogy ingyen vagy gyorsan szeretnénk, hogy az autónk feltöltött akkumulátorral rendelkezzen. A töltés ugyanis 20 percet venne nagyjából igénybe, amit ingyen lehet igénybe venni, de lehetőség van akku-cserére is, ami lényegesen gyorsabb módja lehet a továbbhaladásnak. Ezért a megoldásért azonban fizetni kell.
Erős és nem szennyez
Az elektromos autó tisztaságával, környezetvédelmi szempontjaival kapcsolatos kérdések tehát az elektromos áram termelésének kérdései. Ezzel kapcsolatosan minden országnak adottságaitól függő válasza lehet. Izland vagy Norvégia esetében például ez gyakorlatilag csak megújuló energia, Kína esetében viszont még akár a környezet szempontjából károsabb is lehet a közlekedés elektromos autóval, hiszen Kína jórészt szén elégetéséből nyeri az áramot. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a tendenciák figyelembevételével és a Föld egészét tekintve mindenképpen tisztább, zöldebb megoldás az elektromos autó a hagyományos üzemanyaggal működőkhöz képest. A hőerőművek pontszerű szennyező források, általában lakott területeken kívül találhatóak, ezáltal könnyebben ellenőrizhetők, kezelhetők és kisebb a közvetlen egészségügyi hatásuk.
Az elektromos motor a hagyományos motorokhoz képest egészen eltérő módon működik. Az elektromágneses indukció elvén az elektromos áram energiáját mechanikus energiává, forgó mozgássá alakítja. Az elektromos motor sokkal jobb hatásfokú, mint a hagyományos. Igazából a hang, a melegedés mind olyan fölösleges, plusz energiát jelent egy hagyományos motornál, ami nem a meghajtásra irányul, hanem ilyen módon elvész. Az elektromos motor tehát halk, és nem könnyen melegszik túl, ráadásul az elektromos hajtás „gázadáskor” sokkal nagyobb nyomatékot tesz lehetővé, így egy ilyennel felszerelt jármű gyorsulás tekintetében is leelőzi benzines társát. A tisztán elektromos meghajtás helyspóroló is. Gondoljunk bele, hogy megannyi motorhoz kapcsolódó, motortérben található alkatrész fölöslegessé válik: nem kell hűteni a motort és nincs szükség porlasztóra sem.
Fejlődő töltőhálózat
Jelenleg két fő tényező akadályozza a technológia elterjedését Magyarországon. Az egyik a elektromos autók magas ára. Ezen belül is az akkumulátor az, ami igen megdrágítja a hagyományos autókhoz képest az elektromos gépjárművek árát. Az elmúlt évek során viszont jelentős mértékben csökkent ez a különbség, jelenleg átlagosan nagyjából az azonos kategóriájú hagyományos gépjármű másfélszerese egy elektromos autó ára.
A másik probléma a range, vagyis hatótávolság, hiszen egy töltéssel még a legújabb elektromos autók is mindössze 100–200 km-t tudnak megtenni biztonságosan, a legdrágább modelleknél azonban már az 500 km is lehetséges. Ez reménykeltő, hiszen egy amerikai kutatás szerint átlagosan egy nap kevesebb mint 50 km-t teszünk meg, viszont a töltés ideje sajnos még mindig nem annyira kedvező, ha a hatótávolságnál nagyobb utat tervezünk. Egy átlagos töltés ugyanis 6-8 órát vesz igénybe. Létezik azonban egy újabb technológia – a gyors- vagy villámtöltő –, ami képes mindössze 20 perc alatt 80%-ra feltölteni egy autót. A probléma azonban az, hogy ilyen villámtöltő-hálózat ma Magyarországon nem létezik. Amíg nem létezik ilyen hálózat, addig esélye sem lesz az elektromos autónak elterjedni szélesebb körben, viszont mi értelme kiépíteni egy olyan villámtöltő hálózatot, amit jóformán senki sem használ? Ez a „tyúk-tojás probléma” azonban úgy tűnik, hamarosan megoldódik itthon. Ahhoz ugyanis, hogy az ország minden pontja kényelmesen elérhető legyen egy átlagos elektromos autóval, mindössze nagyjából 150 gyorstöltőállomásra van szükség az autópályák és a főbb útvonalak mentén. Ezt a Jedlik Ányos Terv keretében meg is valósítják várhatóan a 2016-os év során. Ez azért is fontos, mert jelenleg nagyjából 60 darab töltőállomás létezik Magyarországon, ennek döntő többsége a hagyományos „lassú” töltő, ráadásul kevés kivétellel a fővárosban, illetve nagyobb városokban találhatóak, nem pedig egyenletesen elosztva az országban. Sokan gondolják problémának még a 20 percet is, ami a gyorstöltés átlagos ideje, azonban gondoljunk bele: ha okosan elhelyezett, infrastruktúrával felszerelt helyekre, mondjuk a már meglévő benzinkutakhoz kapcsolódóan telepítjük ezeket az állomásokat, ahol van mosdó, van wi-fi és megihatunk egy jó kávét, már egyből nem tűnik vészesnek a 20 perc.
Ráadásul, amit a benzinkúttal nemigen tehetünk meg, azt megtehetjük az elektromos kúttal. Olyan helyekre tudjuk telepíteni, ahol egyébként is parkolnánk. Ilyen töltőállomások már most előfordulnak Magyarországon: találkozhatunk ilyennel mélygarázsban, bevásárlóközpont parkolójában vagy akár egy forgalmas utcán is.
Míg Európa-szerte egységesen lefedett benzinkúthálózatról beszélhetünk, az elektromos-töltőhálózatra ez egyáltalán nem mondható el. Nyugat-Európában a hálózat kialakítása terén is sokkal jobb a helyzet Magyarországhoz képest. Különösen Hollandia jár élen a gyorstöltőállomások telepítésével, ahol az ország területén az autópályák mentén már mindenütt találkozni ilyen állomással. Tőlünk keletre viszont, például Romániában, a hálózat még nálunk is gyérebb.
Gyorsítani az áttérést
Számos módja létezik annak, hogy az elektromos autózásra minél hamarabb át tudjon térni a társadalom. Ezek közül kiemelkedni látszik a vásárláskor nyújtott adómentesség vagy támogatás, a buszsávok használatának engedélyezése, az autópályadíjaktól való mentesség, különböző parkolási kedvezmények. Az ilyen típusú támogató szabályrendszer Magyarországon még kiépülőben van. Az már biztos, hogy az utcán parkolás a töltés ideje alatt ingyenes lesz még a belvárosban is. A 2015 novemberében bejelentett kedvezmények közül az azonnal bevezetendőek között szerepel a regisztrációs adó alóli mentesség, a gépjárműadó fizetési mentesség vagy kedvezmény. Fontos további lépés a cégautóadó alóli mentesség vagy kedvezmény, az áfacsökkentés, az szja-kedvezmény, valamint az államilag támogatott hitelek nyújtása. Az elektromos autók zöldrendszámot kapnak, amely esetén használhatnák a busz- vagy zöldautó-sávokat, szmogriadó esetén is korlátozás nélkül lehet velük közlekedni, valamint mentesülnének az útdíj és az esetleges dugódíj alól is. Ezen felül tömegközlekedési bérlethez is kedvezményesen juthatnának hozzá az elektromos autó tulajdonosai.
Az elektromos autózás tehát már nem csupán vágyálom, nem a távoli jövő. Képzeljünk el olyan városokat, ahol egy forgalmas út mellett is bátran kinyithatjuk az ablakot, mert sem hang, sem szmog nem zavarja családunkat, nem kell mindennap megállni tankolni – hiszen otthon is tölthető az autónk, amit akár a házunkra szerelt napelemmel is összeköthetünk.
Közös érdekünk, hogy ez a jövő minél hamarabb megvalósulhasson, hogy a változás minél kisebb krízissel, nehézséggel menjen végbe és a környezetpusztító, levegőszennyező és globális klímaváltozást okozó energetikai korszakot minél hamarabb le tudja zárni az emberiség. Az ezzel kapcsolatos, távolinak tűnő problémák azonban nem csupán a kormányok, gazdagok és az új technológiát fejlesztők problémája, hanem mindegyikünké. A változásért éppen ezért pedig már ma el tudunk kezdeni tenni, ha nem is egyből egy Tesla vásárlásával, de az energia gazdaságosabb beosztásával, tudatosabb közlekedéssel, bicikli vagy akár csak egy kevesebbet fogyasztó autó vásárlásával vagy robogóra cserélésével. A változás gyorsabban végbe fog menni, mint gondoljuk – már elkezdődött.
PÁSZTOR DÁNIEL
2016/2
