Előfizetés a lapra

Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása

A hét kutatója, betegség, biológia, diabétesz, interjú, orvosbiológia

2018/01/18

A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni a kutatásokat a program befejezése után.

– Sokan civilizációs betegségnek tartják a diabéteszt. Azért terjed olyan gyorsan és lett népbetegség, mert nem tudunk ésszel étkezni és élni?

– Nagyon érdekes ez a megközelítés és nagyon igaz, hogy nem tudunk ésszel élni, meg enni. Nem vagyunk igazán egészségtudatosak és tájékozottak sem arról, hogy mit eszünk. Emellett persze keveset mozgunk, a városi élet, az ülő életmód és több minden más is közrejátszik. Mindezeken kívül azért vannak belénk kódolt genetikai tényezők is, melyek hajlamosíthatnak a cukorbetegség előfordulására, – sőt ezeket tovább is örökíthetjük. Akiknél az elsőfokú rokonok között van cukorbeteg, ott akár 80 százalék is lehet a következő generációban a diabétesz előfordulása. Az elhízás is nagyon komoly rizikótényező. Itt nem elsősorban az „úszógumira” gondolok, persze az is elég veszélyes. De még veszélyesebb az úgynevezett visz­ce­rá­lis zsírszövet, ami a szervek körül halmozódik fel. Itt olyan fehérjék termelődhetnek, melyek a szervezetben gyulladásos folyamatokat indítanak be és károsítják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, illetve megzavarják a sejtek cukorfelvevő és hasznosító képességét, így magas vércukorszint alakul ki.

 A Sigma-1 receptor (vékony nyilak) a vese tubulusaiban (a vastag nyilak a só/víz/cukor visszaszívásban fontos kefeszegélyt jelölik)Valóban világméretű járványról van szó és nem mondhatjuk azt, hogy csak a fejlett régiókat érinti, mert pont a szegényebb országokban jutnak hozzá a kevésbé korszerű élelmiszerekhez. Éppen emiatt nagyon nagy robbanás várható az elterjedésében olyan földrajzi területeken is, mint Dél-Amerika, Ázsia kevésbé fejlett részei vagy India, ahol a cukorbetegség nem volt akkora probléma, eddig. Nagyon érdekes, hogy az életmód mennyire fontos. Vannak olyan megfigyelések, hogy a kínaiak, ázsiaiak, indiaiak miután átkerülnek Amerikába, az amerikanizálódás révén kövérebbek lesznek, és a cukorbetegség is gyakrabban jelentkezik náluk, mint az otthon­mara­dot­taknál vagy azoknál, akik sok éve az USA-ban élnek.

– Vajon Magyarország a fejlett vagy a fejletlen régióhoz tartozik – ebből a szempontból?

– Ilyen szempontból a fejlett régióhoz tartozunk. Az elmúlt években az euroatlanti társadalmakra jellemző statisztikai adatok érvényesek nálunk is. Viszont ami szerintem elszomorító, hogy míg az Egyesült Államokban már jó pár éve stagnál az éves növekedési ráta, addig nálunk még mindig nem. Ráadásul a napokban hallottam, hogy Magyarország Európa legelhízottabb országa.

– Ön orvosi dinasztiából származik, ezért azt nem kérdezem meg, miért az orvosi pályát választotta. De azt igen, hogy ezen belül miért a diabétesszel foglalkozik?

– Engem mindig a vese érdekelt, akut oxigénhiányos rendszerekben próbáltam modellezni a transzplantáció kapcsán végbemenő folyamatokat. Ezután kezdtem krónikus vesebetegségekkel foglalkozni, és mivel a vesekárosodások – egyes becslések szerint – 40-60 százaléka a diabétesz talaján alakul ki, így a cukorbetegség is érdekelni kezdett. Az már csak plusz dolog, hogy a férjem diabetológus, így klinikai szempontból sok mindent hozzá tud tenni a kísérleti eredményekhez.

– Innen indult az önök Lendület programja?

– Igen. Az volt a célja, hogy új molekulákat, egyáltalán kezelési lehetőségeket fedezzünk fel, mert igazából nem lehet tudni, hogy a diabétesz szövődményeként valakiben miért jön létre vesekárosodás, másokban miért nem, pedig mindent ugyanúgy csinál. A diabéteszes vesekárosodás megállítására egyelőre nincs gyógyszer, így a társadalom közel 10 százaléka különböző súlyosságú veseelégtelenségben szenved. Egyértelmű tehát, hogy fontos az új gyógyszer.

– Milyen eredményeket sikerült elérniük?

– Nagyon érdekes, a tervezettől teljesen eltérő kutatási irányokkal is foglalkoztunk, ami persze általános dolog a tudományban. A depresszióval kapcsolatban azt találtuk, hogy nagyon szorosan összefonódik a cukorbetegséggel, sőt a kórélettani háttere is nagyon hasonló. Az, hogy egy diabéteszes beteg a krónikus állapota miatt depressziós lehet, csak az egyik faktor. A depressziós betegekben gyakoribb a cukorbetegség. Aki depressziós, az nem tartja a diétát, többet eszik, nem mozog, gyakran fel sem kel stb. Ezek nagyon fontos részletek, ugyanakkor a kölcsönhatás fordítva is igaz. Érdekes, hogy ezt a megfigyelést az 1700-as években már leírta egy orvos, aki úgy fogalmazta meg, hogy „a cukorbetegség oka a hosszan tartó bánat”. Most gyakorlatilag egy 300 éves felvetés tudományos hátterét próbáljuk bizonyítani. Ez volt a Lendület programban az egyik kutatási irány.

 De mindezek mellett nagyon fontos tényező, hogy a hasi zsírszövet és az általa termelt gyulladásfaktorok nem csak a hasnyálmirigyet károsítják, hanem olyan agyi területeket is, amelyek a depresszió kialakulása szempontjából kulcsfontosságúak. Erre végeztünk állat-, illetve sejtes kísérleteket. Azt is igazoltuk, hogy olyan gyógyszerek, melyeket a diabéteszes vesekárosodás kezelésére adnak, antidepresszáns hatással is bírnak. Ez egy nagyon érdekes új megközelítés.

 Izolált vesesejtek, zöld jelöli a Sigma-1 receptort, kék a sejtmagot

A másik irány a sigma-1 receptorról szólt, ez benne volt a Lendületben, sőt tulajdonképpen erre alapozódott az egész program. Erről a receptorról korábban azt lehetett tudni, hogy egy a központi ideg­­rendszer­ben lévő dajkafehérje, ami elsődlegesen a tanulásban, a memóriában játszik szerepet. Kimutattuk, hogy a sigma-1 aktivációja olyan jelátviteli utakat indít be, melyek javítják a vese vérellátását, ezáltal csökken a vese szövettani károsodása, és javul a vesefunkció. A sigma-1 receptor gyógyszeres serkentése új kezelési lehetőséget kínál a gyakori halálozással járó akut vesekárosodás terápiájában. Ez sok-sok év előnyt jelenthet, amíg esetleg dialízisre kerül a beteg, de transzplantáció esetén is jobb kimenetet biztosíthat. Kollégámmal, Vannay Ádámmal közösen beadtunk erre egy szabadalmat. Kormányzati pályázat támogatásával és seed befektetés segítségével egy gyógyszerfejlesztő start-up céget alapítottunk a további kutatásokra és a szabadalom hasznosítására.

– Idén vége lesz az önök programjának a Lendületen belül. Gyakran hallani, hogy ha lejár egy projekt és megszűnik a támogatás, akkor vége a kutatásnak, és az emberek elmennek máshova.

– Az MTA Lendület programja nagyon fontos áttörés volt számomra is. A kutatás semmiképpen nem állhat le. Amikor elindítottuk a projektünket, többektől hallottam, hogy ez nagy felelősség. Nekem

10 fős kutatócsoportom alakult időközben, négy ember kiemelkedően tehetséges, úgy érzem, hogy őket cserbenhagyni és elengedni nagyon etikátlan lenne. Úgy gondolom, hogy egy kutatásvezetőnek nem szabad megvárni, míg jön a december és vége lesz a programnak. Természetesen újabb támogatásokra pályázom, illetve további üzleti befektetőket is keresünk a kutatások és a cég működésének finanszírozására.

 TRUPKA ZOLTÁN

 

2017/38