Előfizetés a lapra

Térköves út a kavicsösvényhez

antropológia, biológia, élettudomány, előember, könyv, könyvtermés, reprint, Samu, vértesszőlős

2014/09/16

A Kavics Ösvény című könyvet Vértes László ősrégész írta a nevével összefonódó vértesszőlősi emberős- lelet és telephely kutatásáról. „Sámuel” – és nem a Vértes egykori lakását díszítő kelet-afrikai fekete faszobor, a „Samu” – tarkócsontjának felfedezése 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján történt. Az 1963 és 1968 között végzett ásatások akkoriban szenzációnak számítottak.

A Kavics Ösvény három kiadása Sámuel tarkócsontjával (Fotó: Mészáros Ildikó)

 Az első vértesszőlősi állatcsont-töredékeket és emberkéz formálta kavicsokat még 1962-ben egy, a Pécsi Márton földrajzprofesszor által vezetett kiránduláson fiatal munkatársai, Schweitzer Ferenc és Mészáros István találta meg. Ettől kezdve elindult a tudományos lavina, amely Sámuelt besöpörte a kötelező iskolai tananyagba, és a helyszín a Magyar Nemzeti Múzeum egyszerű és biztonságos látogató központjává fejlődött. Már régóta ismert, hogy a körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt élt Sámuel a Neandervölgyi ember elődje lehetett, akik hordájukkal többször megtelepedtek az akkor még melegvizes forrásként működő területen.

 Vértes László könyve is bejárta a maga kacskaringós útját. A rendkívül élvezetes remekmű Vértes László 1968. augusztus 20-án bekövetkezett halála (53 évet élt) után 1969 nyarának végén  3700 példányban jelent meg a Gondolat Kiadónál. Alig telt el 2-3 hét, a könyv eltűnt a boltokból, miután a 18. oldalon a település történetében a szerző megírta, hogy „a tót lakosság ma is itt él, de mindenki beszél magyarul is”. A nemszeretjük tényeket csak fokozta, hogy egy oldallal arrébb a helybéli krónikás feljegyzéseire hivatkozva Vértes László megemlítette, hogy „1914. június 28-án megölték a gonosz szerbek, orosz biztatásra áldott jó trónörökösünket: Ferenc Ferdinándot, nejével együtt”, majd 1920-ban „a vörös diktatúra után jött a »keresztény kurzus« görögtűzzel, de kevés meggyőződéssel…”. A könyv második kiadása néhány hónap múlva újra kapható volt, de a 17–20. oldalt kicserélték, a tótokból szlovákok lettek, az 1914. és 1920. évi krónika sorai eltűntek, s a szöveg rövidülése miatt a 20. oldal üresen maradt. A harmadik, reprint kiadásra Vértesszőlős Község Önkormányzatának gondozásában került sor, amikor 2010. augusztus 20-án néhai dr. Vértes Lászlónak a település posztumusz díszpolgári oklevelet adományozott, amelyet fia, ifj. Vértes László vett át. A Kavics Ösvény kibővült fia ajánlásával, a díszpolgári oklevél másolatával és dr. Dobosi Viola bevezető soraival. Ugyanakkor a tótok itt is szlovákok maradtak, de a helyi krónikás idézetei visszakerültek helyükre. Miközben a bemutatóhelyet felújították, 2014. június 14-kén Vértesszőlősön átadták a 14 millió forintos támogatással elkészült múzeum előtti rendezett sétányt és panoráma kilátópontot.

(Kavics Ösvény. A vértesszőlősi előember regénye. Reprint kiadás, Vértesszőlős Község Önkormányzata, 2010. A  könyv a bemutatóhelyen, vagy a Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatalban megvásárolható.)

KORDOS LÁSZLÓ

 

 

2014/33