Paul Valérytől a vaudeville-ig
A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen, Franciaországgal kapcsolatos műsoranyag. De nem csak nálunk volt ez így!
A festő kertjei
Az impresszionista festészet egyik leghíresebb képviselője, Claude Monet életének felét, 43 évet töltött Givernyben, ahol a maga tervezte kertekben sok remekművet is festett. A néhány éve, az eredeti tervek alapján felújított kert régi pompájában fogadja az odalátogatókat.
Az antropocén helye a földtörténeti időskálán
A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig benne is vagyunk. Talán éppen ez a változás jelzi legszemléletesebben az antropocén kezdetét? Talán. Mint látni fogjuk, sok más lehetőséggel is számolhatunk.
Csók küldemény
Az egy évszázaddal ezelőtti képes levelezőlapok ékesen bizonyítják, hogy a „szerelem örök!” Az 1900-1925 közötti években sokan gyűjtötték is a lapokat, a polgári családokban illett képeslap albumot tartani, melybe belekerültek a városképi és tájlapok, zsánerképek, az ünnepi vagy alkalmi üdvözletek. A férjhez menés előtt álló lányok zöme hódolt a gyűjtőszenvedélynek, az udvarlónak pedig illett a levelezőlap albumot átlapozni, amelyben természetesen ott voltak a szerelmi üdvözletek is.
Hol tartották az 1707-es ónodi országgyűlést?
A válasz egyértelműnek tűnik, azonban korántsem az. A pontos helyszín meghatározása a mai napig nem történt meg egyértelműen, és szemben a köztudatban elterjedt vélekedéssel, akadnak olyan vélemények is, amelyek nem Ónodot tekintik az 1707-es országgyűlés helyszínének.
Hányféleképpen lehet hazudni?
A címben feltett kérdés nem egészen pontos, hiszen a hazugságokat sokféle szempont szerint, különféle kategóriákba lehet sorolni. Ám ha az információ felhasználásának szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a lélektani kutatások eddig a hazugságoknak mindössze két fajtájával foglalkoztak behatóbban: a valótlan közléssel és az elhallgatással. Egyértelmű, hogy mit értünk valótlan közlésen: valaki olyasmit állít, ami nem igaz. Az elhallgatás lényege pedig az, hogy az ember szándékosan nem közöl valamely lényeges információt, mégpedig kifejezetten azzal a szándékkal, hogy beszélgetőpartnere ne ismerje meg a valós helyzetet.
Az NSZK földalatti védelme
Az NSZK 1955-től, a NATO tagjaként építette ki a „polgári védelmet” szövetségesi és nemzeti keretekben történő védelme érdekében. A második világháború után az NSZK-ban leggyakrabban különböző házi bunkerek építése terjedt el: iskolák, cégek, kórházak, magánházak és hivatalok védelmi helyiségei, amelyek maximum 50 személy befogadására voltak alkalmasak. A nagyobb városokban kiépítettek védelmi helyiségnek mélygarázsokat, a földalatti vasút alagútjait és utcai alagutakat is. A kormánybunker építésének tervei az 1950-es évek végén merültek fel, de jó néhány tartomány is rendelkezett jól berendezett „kitelepülő hellyel.” Még arra is felkészültek, ha a hidegháborúban jelentős mennyiségű hamísított német márka bukkanna fel. Ekkor titokban nyomtatott tartalékvalutát vezettek volna be.
Rabok luxusszállókban
Köztudott tény, és egyben a lengyel-magyar barátság egyik szép fejezeteként él emlékezetünkben, hogy 1939 és 1945 között több ezer lengyel hadifogoly talált második hazára Magyarországon. Francia sorstársaikról azonban kevesebbet tudunk.
Hány wattos a fény az alagút végén?
A nyelvben nem ritkaság, hogy a remény és a fény összekapcsolódik, hiszen beszélünk reménysugárról, és arról is, hogy valaki sötéten látja a jövőt. Lehetséges volna, hogy az elvont érzelem és a fizikai fényerősség között csakugyan tapasztalható összefüggés?
Tudásvédelem high-tech megoldással
„Itt vajon mit osztanak?” – tette fel magának a kérdést egy óriási orlandói tömeg láttán e sorok írója. A kiállítási pavilonhoz közelebb menve látta, hogy az Egyesült Államok legnagyobb HR-szakmai kiállításának résztvevőit nem az egyébként mindig nagy vonzerőt jelentő jégkrém vagy az ugyancsak slágercikknek számító univerzális okostelefon-töltő csábítja a bemutató megtekintésére. A főszereplő egy olyan online alapú videoplatform volt, amelyre láthatóan már régen vártak a tréning- és a coachingipar szereplői.
Sztyeppnövényből Türingia aranya
A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez.
Bécsi Browning keringő
1916 egyik őszi napján a 37 éves politikus, Friedrich Adler feldúltan viharzott el az osztrák szociáldemokraták pártértekezletéről. Nehéz szívvel vette tudomásul, hogy a pártján belül teljesen magára maradt radikális pacifista elképzeléseivel. Még saját édesapja, a párt elnöke, Victor Adler sem állt ki mellette.
A nagy londoni tűzvész
„London’s burning... Fire! Fire!” „Ég a város, ég a ház is, nem is egy ház, hanem száz is. Tűz! Tűz!” Ez a kánonként is énekelhető dalocska a brit főváros egyik legnagyobb katasztrófáját idézi fel. A félmilliós Londont azonban már egy évvel korábban sem kerülte el a balsors. Az 1665-ben kitörő bubópestis mintegy százezer áldozatot követelt. Egy emberöltővel később Daniel Defoe, a Robinson írója vaskos kötetben számolt be a „fekete halál aratásáról”.
Szulejmán szultán halála
Szulejmán szultán a kor mércéi szerint elaggott korban, 72 évesen indult utolsó hadjáratára. Nagybeteg volt, de úgy érezte, tartozik magának és hadseregének azzal, hogy rendet teremt azokon a magyarországi területeken, amelyeket több évtizedes, nehéz harcokkal szerzett meg a birodalomnak, de amelyeket a magyar végvári harcosok és a magyar (török szemmel: bécsi) király seregei folyamatosan támadtak.
A Bethlen-kormány balneológiai törvénye
Magyarország mindig is vizekben gazdag ország volt, így aligha meglepő, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk már szabályozta a gyógyfürdőügyünket is. E törvény azonban a századfordulóra túlhaladottá vált, Széll Kálmán miniszterelnök azonban hiába próbálta meg keresztülvinni a módosítását. Később a trianoni békekötés teljesen új helyzetet teremtett. Írásunkban a Horthy-kori szabályozás új céljait és alapelveit a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929. évi XVI. törvénycikk és indoklása alapján mutatjuk be. H
Kunstkammerek
A XV. századtól kezdődően az új szellemi irányzat, a reneszánsz nyomán Európa-szerte számos gyűjtemény jött létre a királyi, fejedelmi és főúri udvarokban, illetve a művelt, tehetős polgárok otthonaiban. A társadalom ezen rétegeinek hatalmi szükségletei meghatározták kulturális igényeiket és magatartásukat is: a tezaurálás az értékteremtés és a megőrzés, a látványosság pedig a reprezentáció, s így a politika része volt. Az ezekhez kapcsolódó mecénási tevékenység teremtette meg az előző két fogalom alapját, a támogatott és az udvarban foglalkoztatott művészek alkotásaikkal műpártoló uruk gyűjteményét gyarapították.
Berlini kémjátszmák
A hidegháború idején Berlin a kémkedés paradicsoma lett. Az ország négyhatalmi megosztottságával és a szektorok kijelölésével az ott állomásozó csapatok is többet akartak tudni egymásról. Bár eredeti céljuk ekkor még főleg a bujkáló náci tisztek felderítése volt, azonban a szövetségesek baráti viszonyának elhidegülése a hírszerzőszolgálatokat is egymás ellen fordította. A harcálláspontok ezen a területen is kialakultak a szovjet és az amerikai hírszerzés között: Berlin utcáin láthatatlan front jött létre, ahol titokzatos személyazonosságú, ismeretlen fedőnevű ügynökök álltak szemben egymással.
Szépek előnyben
Az ember nem egyszerűen társas lény, hanem együttműködő lény. Az élet szinte minden területén összehangoljuk a tevékenységünket másokéval, és az összmunkára való képesség rendkívüli mértékben megnövelte fajunk sikerességét. A kooperáció módját rugalmasan tudjuk alakítani a különféle helyzeteknek, céloknak és az együttműködő partnerek tulajdonságainak megfelelően. Azonban bármennyire változatosak legyenek is az együttműködés formái, mindig van egy állandó elemük: a bizalom. Az embernek bíznia kell abban, hogy partnerei, akikkel együtt tevékenykedik, nem fogják becsapni őt, és az együttműködő hozzáállást hasonlóval viszonozzák majd. Ezért a kölcsönösség minden emberi közösségben fontos érték, amit a társadalmi normák támogatnak.
Az első Zichy-expedíció
A magyarság eredetkérdésének kutatása az utóbbi időben újabb lendületet kapott a volt Szovjetunió különböző területein. E kutatások egyik fontos korai előfutára volt Zichy Jenő gróf három – 1895–1898 közötti – kaukázusi és közép-ázsiai expedíciója. A három kutatóút közül különösen az utolsó vívta ki a maga korában a szakemberek elismerését, pedig az európai őstörténet és a hazai jászok történeti kutatása szempontjából már az első út is kiemelkedő jelentőségű volt.
Pacsirták és baglyok az iskolában
Közismert jelenség – bár az okát valójában senki sem tudja –, hogy léteznek reggeli és esti típusú emberek. A reggeli típusok, a „pacsirták” szeretnek korán kelni és korán lefeküdni, nekik fizikai, szellemi vonatkozásban, sőt a társas kapcsolatokat illetően is a reggel a legjobb időszakuk. Az esti típusúak a „baglyok”, akiknek a korai kelés nehézséget okoz, ám a nap során egyre inkább felélénkülnek, ezért szeretnek későbben lefeküdni, hiszen ők este a legaktívabbak, leghatékonyabbak.
Kiapadt tetterő
Köztudott, hogy környezetünk hatással van lelkiállapotunkra, és ha erről esik szó, alighanem mindenkinek először a zsúfolt városi környezet és a szabad természet ellentéte jut az eszébe. Ez nem is csoda, hiszen valószínűleg mindannyian saját tapasztalatból tudjuk, hogy a természetben az ember általában életerősebbnek érzi magát, mint a szobában.
Körrendeletek a tánctanításról
Régen a táncmulatságoknak és báloknak meghatározó szerepük volt a párválasztásban. A fiatalok magabiztosságát nagyban növelte, ha tánctudásukat szakavatott táncmestertől, nyilvános tánctanítás keretében szerezték meg. A tánctanítás és az össztánc azonban erkölcsrendészeti kérdéseket is felvetett: a kiadott belügyminiszteri körrendeleteket Hollósi Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa foglalja össze.
Ki kardot ragad, kard által vész el
A perzsa Kadzsar-dinasztia uralkodói soha nem érezhették magukat teljes biztonságban. Már a családalapító, Aga Mohamed Khán is véres puccsal jutott hatalomra, 1797-ben pedig merénylet áldozata lett. Utódai folytonos küzdelemben álltak a szomszédos nagyhatalmakkal, trónkövetelő rokonaikkal és vallási fanatikusokkal.
Egyházi migránsok
A párizsi alkotmányozó nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án elfogadta Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amelynek első cikkelye kimondta, hogy „az emberek szabadnak és egyenjogúnak születnek, és azok is maradnak”. A magasztos elvnek a már megtörténtek és az egymást gyorsan követő események ellentmondtak. A felvilágosodás szalonjaiban az eszmék és a tények éles szembekerülése kapcsán eddigre már megszületett a szellemes, cinikus válasz: „annál rosszabb a tényekre nézve".
Az okuláré
Az üveggömbök nagyító hatását már Krisztus előtt a XVI. században ismerték. Az ókori orvosok csiszolt hegyikristály golyó segítségével – gyógyító céllal – sebeket, beteg szövetrészeket égettek ki. Alig egy évszázaddal időszámításunk után már a fénytörés és a fényvisszaverődés törvényeit is ismerte a tudós társadalom, de a látás javítására ebben a korban még nem ajánlották az átlátszó, félgömb formájú hegyikristályokat. Csak jóval később, a X-XI. század fordulóján a sokoldalú és nagy tudású arab Alhazen írt először a gömbsüveg nagyító hatásának esetleges felhasználásáról.
Aktuális számunk
Galéria
Október
