Demográfiai múlt és jövő
Váralljai Csocsán Jenő, a Magyar monarchia és az európai reneszánsz című könyv szerzője 1931-ben született, ötgyermekes görög-katolikus család első gyermekeként. Az igazságos jövedelemelosztásról írt doktori értekezésében értékelméletet dolgozott ki, majd eljutott Görögországba, ahol a hellén és bizánci kultúrát tanulmányozta. 1966-ban szentelték görög-katolikus pappá. Ugyanebben az évben került az Oxfordi Egyetemre, ahol a nemzeti jövedelemről és a népesedésről végzett kutatásokat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem újrainduló Bölcsészeti Karára azért hívták, hogy megszervezze a Társadalomtudományi Intézetet.
MI mindent tud?
Az új kolléga nagyon rendes, udvarias, segítőkész és precízen dolgozik. Sose okoz problémát. Ha nem tud valamit, kérdez, és elsőre megtanulja. Bárcsak mind ilyenek lennénk!
Aludj rá egyet!
A közkeletű bölcsesség szerint amikor valamilyen bonyolult problémával találkozik az ember, jól teszi, ha alszik rá egyet, mert utána könnyebben megtalálja majd a megoldást. Vajon az alvás valóban bölcsebbé tesz?
A klímaváltozás ideológiai kérdés?
A klímaváltozás tudományos kérdés, mégis ideológiai kérdésként viselkedik: vannak, akik hisznek benne, és vannak, akik nem fogadják el – ez utóbbiak a klímaszkeptikusok. Az, hogy valaki elfogadja vagy elutasítja azt az állítást, hogy a klímaváltozás az okozója sok szélsőséges időjárási jelenségnek és az ezek miatt bekövetkező katasztrófáknak, heves indulatokat gerjeszt, és megosztja a társadalmat. A klímaszkepticizmusnak lélektani hatása is van: módosítja az emberek döntéseit, cselekvéseit, embertársaikhoz való viszonyát. Ráadásul az álláspontok, mint az ideológiai kérdések esetében mindig, hajlamosak megmerevedni: az emberek azokat az érveket, tényeket keresik és fogadják el, amelyek megfelelnek előzetesen kialakított nézeteiknek, az ezeknek ellentmondóakat viszont kerülik és indulatosan elutasítják.
Szülészeti traktátusok a középkori Nyugat-Európában
Kik kísérték a szüléseket a középkori Nyugat-Európában? Mi volt a bábák feladata, és milyen szülészeti traktátusokból meríthettek ismereteket az orvosok, és közvetetten a bábák? A kor tudományos ismeretei milyen beavatkozásokat tettek lehetővé? Hogyan látták el az újszülötteket? Milyen hiedelmek és vallásos-mágikus rituálék épültek a szülés köré? Ez a rövid írás ezekre a kérdésekre reflektál, elkerülve a szakirodalom megcsontosodott közhelyeit.
Az államalapító és a lovagkirály
Idén 825 éve annak, hogy a „haza atlétáját”, Szent László királyt a temetkezési helyén, az általa emeltetett váradi székesegyházban III. Béla király (1172–1196) uralkodása alatt az akkori pápa, III. Celesztin (1131–1138) jóváhagyásával, az általa küldött Gregorius de Chrescencio bíboros, pápai legátus vezetésével a magyar egyház főpapjai Jób esztergomi, Saul kalocsai érsekek és Elvin váradi püspök június 27-én szentté avatták.
A robotika műhelyeiben
A robotok elterjedése teljes mértékben megváltoztatja az emberi társadalmat. A robotika és a mesterséges intelligencia – MI – exponenciálisan gyorsuló fejlődése elkerülhetetlenné teszi, hogy beszéljünk a robotokról, hiszen forradalmuk itt zajlik a szemünk előtt.
A szerémi szőlők édes nedűje
A dualizmus idején terjedt el, hogy a tokaji borokat a romantikus „vinum regum, rex vinorum”, azaz a „királyok bora, borok királya” megnevezéssel illetik, ami az évszázadokon át tartó kedveltség egyik fő oka volt. Valójában egy sokkal délebbre fekvő borvidék, a Szerémség nedűit itták a középkori királyok. A borértő közönség előtt mára már ismeretessé vált, hogy a szerémi borászok a török hódítás után menekültek északabbra, és csupán az ő gondosságuknak, szakmai hozzáértésüknek köszönhetően vált híressé Tokaj és Ménes (ma Miniş, Románia) vidéke. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés, mégis mitől volt olyan kiváló a szerémi bor?
Gondolat-dopping
Ki ne érezné úgy időnként, hogy jó volna eggyel magasabb fokozatra kapcsolni szellemi teljesítőképességét? Nos, ez korántsem lehetetlen, sőt megtehetjük feketekávé vagy egyéb kémiai anyagok igénybevétele nélkül is. Létezik ugyanis olyan lélektani gyakorlat, amely nagyon sok helyzetben, sokaknak segít abban, hogy jól teljesítsenek. Régebben már e rovatban is volt szó arról, hogy az énerősítés többféle tekintetben – például a tanulás, a stresszel való megküzdés vagy akár a fogyókúra terén – hatékonyabbá tesz bennünket. Az énerősítés lényege, hogy fel kell idéznünk azokat az értékeket, amelyek számunkra a legfontosabbak, és el kell gondolkodnunk rajta, hogy miért is játszanak központi szerepet az életünkben. Ennyi az egész!
A malomépítéstől a gabonaőrlésig
A XXI. században, ha még egyáltalán össze tudjuk kapcsolni ezt az igen gyakori vezetéknevet egy szakmával, akkor a malomban a liszteszsákokat pakoló és a kihulló liszt minőségét szemlélő szakember képe jelenhet meg előttünk. Nem csak a ma emberének fejében sejlik fel ebben a formában a molnár, hiszen a szakma mestereit gyakran a kora újkorban is így ábrázolták.
A slapaj és a hír értéke
Bő száz esztendeje Magyarországon 1878 napilap volt, ebből 39 Budapesten jelent meg, míg Londonban ekkor csupán 29, Bécsben 24. Gondolhatni, mekkora verseny volt a szerkesztőségek között.
Kentaur könnyei
Egy 1923-as júliusi hajnalon a mexikói bányászváros, Parral egyik házában nyolc fegyveres férfi izgatottan várta, hogy az utcasarkon felbukkanjon a híres Pancho Villa autója. Fogadalmat tettek ugyanis, hogy a legendás forradalmár – több elszalasztott alkalom után – ezúttal már nem hagyhatja el élve a helyszínt.
A bábák és dajkák szerepe
A középkori arab orvosi elméletek és gyakorlati eljárások számos forrásból táplálkoztak, melyek közül a legmeghatározóbb az ókori görög-római orvostudomány volt; az európai orvosi oktatás alapját pedig a kora középkortól egészen a kora újkorig arab nyelvű munkák latin fordításai adták.
Közlekedni szükséges, de...
Dugóban ülve vagy csúcsforgalomban araszolva egyéb gondolatok mellett gyakran eszünkbe jut, hogy miként lehetne optimálisabbá tenni a közlekedést. Török Ádám, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese második alkalommal nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, így kiterjesztheti korábbi kutatási témáját, a közúti közlekedés komplex elemzését. Ezért fordultunk hozzá a fenti, sokak fejében megforduló kérdéssel.
Dühítő statisztikák
A világon mindenütt nagy a különbség a társadalom legszegényebb és leggazdagabb tagjai között; egy 2016-os statisztika szerint a világ szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd embernek együttvéve sem volt akkora vagyona, mint a 85 leggazdagabbnak. Az olló ráadásul sok országban egyre nyílik. Mindez nemcsak gazdasági, hanem lélektani szempontból is fontos, mert az emberek lelki közérzetét, érzelmeit, sőt a cselekvéseit is nagymértékben meghatározza az, hogy milyen anyagi helyzetben vannak. Ráadásul a boldogságot, lelki békét nem csak az befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló anyagiak milyen életmódot tesznek lehetővé.
Aranyművesek a római császárkorban
Az emberiség történetében meghatározó szerepet játszó fémek előállítását, megmunkálását a titokzatosságot megillető, tisztelettel vegyes félelem kísérte a történelem során. Nem volt ez másképp a legkönnyebben megmunkálható fém, az arany esetében sem.
Csempeszkopács középkori temploma
Az Árpád-kori kis templom kiemelkedő helyet foglal el hazánk falusi templomépítészetében. A település Vas megye közepén helyezkedik el, mely az egykori Csempeszháza és Kopács összevonásával jött létre. Mint a falusi templomok legtöbbje, itt is egy kis magaslaton – mesterséges dombon – áll a szakrális épület, ezzel is jelezve Isten házának megkülönböztetett helyét.
Királyi trófea
Uralkodása éppen az anarchista merényletek időszakára esett, de I. Umberto a halálos fenyegetések és számtalan, a személye ellen elkövetett gyilkossági kísérlet ellenére sem volt hajlandó megerősíteni a köréje font biztonsági gyűrűt. Kikocsikázásai alatt rendszerint csak a szárnysegédje kísérte el, és ez a felelőtlenség törvényszerűen vezetett végül tragédiához.
Lyukas világ és a bombázó neutronok
Az Atomki kutatójaként a szén urántartalmának vizsgálatától indult, majd némi neutrongenerátorral kapcsolatos kaland után az atommag kutatásánál kötött ki Angeli István, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora, aki élete egyik meghatározó élményeként tartja számon azt a több mint hetven évvel ezelőtti napot, amikor lapunkkal először találkozott. Az Élet és Tudomány egyik első olvasójával, terjesztőjével és kritikusával a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszék épületében lévő dolgozószobájában beszélgettünk.
Mobilapp vezet el Eger titokzatos hőséhez
Nem mindennapi kalandban lehet részünk, ha idén nyáron Eger városába látogatunk: július közepétől indul a hőskeresés! A legújabb Mistory történetben a város titokzatos hősének keresésére indulhatunk, és járhatjuk be a játék során a történelmi város legszebb pontjait.
Paul Valérytől a vaudeville-ig
A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen, Franciaországgal kapcsolatos műsoranyag. De nem csak nálunk volt ez így!
A festő kertjei
Az impresszionista festészet egyik leghíresebb képviselője, Claude Monet életének felét, 43 évet töltött Givernyben, ahol a maga tervezte kertekben sok remekművet is festett. A néhány éve, az eredeti tervek alapján felújított kert régi pompájában fogadja az odalátogatókat.
Az antropocén helye a földtörténeti időskálán
A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig benne is vagyunk. Talán éppen ez a változás jelzi legszemléletesebben az antropocén kezdetét? Talán. Mint látni fogjuk, sok más lehetőséggel is számolhatunk.
Csók küldemény
Az egy évszázaddal ezelőtti képes levelezőlapok ékesen bizonyítják, hogy a „szerelem örök!” Az 1900-1925 közötti években sokan gyűjtötték is a lapokat, a polgári családokban illett képeslap albumot tartani, melybe belekerültek a városképi és tájlapok, zsánerképek, az ünnepi vagy alkalmi üdvözletek. A férjhez menés előtt álló lányok zöme hódolt a gyűjtőszenvedélynek, az udvarlónak pedig illett a levelezőlap albumot átlapozni, amelyben természetesen ott voltak a szerelmi üdvözletek is.
Hol tartották az 1707-es ónodi országgyűlést?
A válasz egyértelműnek tűnik, azonban korántsem az. A pontos helyszín meghatározása a mai napig nem történt meg egyértelműen, és szemben a köztudatban elterjedt vélekedéssel, akadnak olyan vélemények is, amelyek nem Ónodot tekintik az 1707-es országgyűlés helyszínének.
Aktuális számunk
Galéria
Október
