Előfizetés a lapra

Tanulnivaló a sivatagtól az esőerdőig

földrajz, könyv, könyvtermés, társadalomtudomány, Typotex Kiadó

2014/02/21

A hazánkban ismeretterjesztő könyveiről ismert Jared Diamondot a The Economist folyóirat mint Amerika legismertebb földrajztudósát dicsérte. Diamond a földrajz mellett foglalkozik antropológiával, biológiával, ornitológiával, és munkáiban kiválóan ötvözi az alkalmazott- és társadalomtudományokat.

A könyv alcímétől – Mit tanulhatunk a régi társadalmaktól? – az olvasó talán megijed. Vajon valamiféle idillikus, régvoltat és maradiságot visszasíró ábrándozásról lesz szó? Szerencsére Diamond messze kerüli a tudománytalan elkalandozásokat, és nem tagadja le, hogy a régi társadalmakban általánosan gyakori csecsemőhalálozások, számunkra érthetetlennek tűnő háborúk, éhezések és megbetegedések egyáltalán nem teszik vonzóvá a törzsi életstílus kritikátlan követését.

Mégis igaz az alaptétel: mindenből és mindenkitől lehet valamit tanulni. Az egykori törzsi emberek életvitele és gondolkozásmódja is számtalan olyan elemet rejt magában, amelyet 2014-ben is haszonnal követhetünk. A könyv példái a társadalomszerveződéstől az életvitelig, a gyerekneveléstől a személyes kapcsolatokig több témakört is bemutatnak.

Bíróság nélkül a törzsekben felmerült konfliktusokat kénytelenek az érintettek másképp rendezni. A kézenfekvő fizikai agresszió mellett náluk is léteznek békésebb módszerek is. A békítés és megbeszélés olyan formáit leshetjük el a hagyományos társadalmaktól, amelyek az érzelmi sérüléseket is igyekeznek helyreállítani. A napjainkban egyre népszerűbb mediáció is inkább ezt a vonulatot követi a szigorú és személytelen jogi procedúra helyett.

Az előző példa talán nem érint minden embert. A gyerekek és idősek szerepe azonban már mindnyájunk életében felmerülő kérdés. Diamond nemcsak azt mutatja be, hogy a különböző társadalmakban hogyan nevelik önállóságra a gyereket, hogyan szerez élettapasztalatokat; hanem olyan gyakorlati eltérésekre is rámutat, mint a csecsemők hordozása, a szoptatás kérdése, a sírásra adott reakciók vagy a gyerek érdekében történő korlátozás szigorítása és olykor elmaradása.

Az étkezés tekintetében Diamond igyekszik megérteni és megértetni, hogy a hagyományos társadalmakban – bár a halandósági arány jóval magasabb a fejlett társadalmakénál – miért hiányoznak olyan modern népbetegségek, mint a cukorbetegség. És vajon miért kezd a cukorbetegség és az elhízás robbanásszerűen terjedni abban a pillanatban, hogy valahol megjelenik a civilizáció.

A könyv szövegéhez 47 felvételből álló képmelléklet csatlakozik. Így kicsit közelebbinek érezzük az esőerdők vagy a sivatagok lakóit. A képek igazi értéke azonban az elrendezés: a lakoma, a játék, a kereskedelem és az igazságszolgáltatás számunkra ismert és ismeretlen formái egymás mellett jelennek meg. A hagyományos és modern így sokkal disszonánsabban hat, mint amikor csak olvasunk róluk.

Diamond kiváló író, akinek új könyve méltón sorakozik korábbi munkái mellé. Benne nemcsak a tudományos kutató új írását láthatjuk, hanem egy egészséges életszemléletű, hetvenéves ember letisztult gondolatait is. Könyve valójában mindnyájunk számára felhívás: máshogyan is élhetnénk.

(A világ tegnapig. 2013. Typotex Kiadó, 424 oldal, 5200 forint)

LENCSÉS ÁKOS

2014/4